A Nemzeti Választási Bizottság
154/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a T. P. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 17/2022. (III. 2.) számú határozatát jelen határozatban foglalt indokolással helyben hagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az elsőfokon eljárt bizottság döntésének tartalma]
[1] Beadványozó 2022. február 28-án 23 óra 13 perckor kifogást nyújtott be Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 122. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt. Kifogásában előadta, hogy 2022. február 26-án az online adatigénylési kérelmére válaszolva a Nemzeti Választási Iroda arról tájékoztatta, hogy személyes adatai szerepelnek a Normális Élet Pártja által jelölt Szőnyi József 6722C87 sorszámú ellenőrzött ajánlóívén.
[2] Kifogásában idézte a Ve. 122. § (2) bekezdését és rögzítette, hogy valaki vagy valakik a tudta és beleegyezése nélkül, személyes adataival visszaélve, az érintett ajánlóívet „egy hamis aláírással ellátva meghamisították”. Kijelentette, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi választásán sem a Normális Élet Pártja, sem más jelölő szervezet jelöltjét nem támogatta aláírásával.
[3] Rögzítette azt is, hogy kifogása benyújtásán túl feljelentést tett a BRFK IV. kerületi Rendőrkapitányságán, és a személyes adataival való visszaélés miatt adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmet is nyújtott be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz. Kifogásához mellékelte a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatóját.
[4] Az OEVB a kifogást a 17/2022. (III. 2.) számú határozatával, hatáskör hiányában, érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[5] Határozatában megállapította, hogy a kifogásban előadottak bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúját vetik fel, ezért amennyiben a kifogásnak helyt adna, úgy hatáskörén túlterjeszkedve, bűncselekmény elkövetését állapítaná meg. Az aláírás valódiságának ellenőrzése a rendőrhatóság hatáskörébe tartozik, ezért az OEVB a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Egyidejűleg felkérte Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Irodát (a továbbiakban: OEVI), hogy tárgyi ügyben tegyen feljelentést a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőrhatóságnál.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó az OEVB határozatával szemben 2022. március 5-én 2:50-kor megküldött elektronikus levelében fellebbezéssel élt. Fellebbezésében rögzítette, hogy a határozatban is hivatkozott feljelentés alapján az OEVB is felismerte a törvénysértést. Vitatta a határozat azon állítását, hogy „amennyiben a Választási Bizottság a kifogásnak helyt adna, hatáskörén túlterjeszkedve, bűncselekmény elkövetését állapítaná meg”, mivel, hivatkozva a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 165. §-ára, bűncselekmény elkövetésének megállapítására jogkörrel nem rendelkezik, azonban okiratba foglalt határozatát, mint az ügyben érintett egyik tárgyi bizonyítási eszközt a kezdeményezett büntetőeljárásban a rendőrség, az ügyészség és a bíróság saját hatáskörében eljárva, mérlegelve figyelembe veheti.
[7] Hivatkozott arra, hogy kifogását teljes bizonyító erejű magánokiratként nyújtotta be, és rögzítette, hogy a Ve. 126. § (1) bekezdése alapján az ajánlás érvényességének egyik feltétele, hogy az ajánlás megfeleljen a Ve. 122. §-ban foglalt követelményeknek. A Ve. 122. § (2) bekezdése pedig megköveteli a választópolgár sajátkezű aláírását. Mivel ő nem adott ajánlást, nevében személyes adataival visszaélve, aláírását meghamisították, így az az ajánlás érvénytelen.
[8] Megítélése szerint az OEVB-nek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiba foglalt alapelveket figyelembe véve arról kellett volna döntést hoznia, hogy az általa benyújtott, teljes bizonytó erejű magánokirat vagy a kifogásban megnevezett, a jelölt bejelentésekor leadott valótlan tartalmú hamis okirat bír nagyobb bizonyító erővel.
[9] Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy a választási Bizottság a tényállás tisztázása során eljárásában a Ve. 43. § (2) alapján további bizonyítékokat is vizsgálhat, majd érdemi döntését követően, a határozatával érintett ellenérdekű fél előtt is megnyílnak a jogorvoslati lehetőségek. Ennek hiányában azonban, álláspontja szerint, az érdemi vizsgálat lefolytatásának és az ezt követő döntés határozatba foglalásának elmaradása sérti a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való eljárási alapjogait.
[10] Felhívta továbbá a figyelmet a Nemzeti Választási Iroda 2022. február 17-én közzétett „Elérhetővé vált az online ajánlásellenőrzés” című sajtóközleményére, amely tartalmazza, hogy amennyiben a választópolgár szerint ajánlása és személyes adatai tekintetében visszaélés gyanúja merül fel, úgy kifogással élhet, illetve a nyomozóhatósághoz fordulhat. Mindezek alapján kérte az OEVB határozatának megváltoztatását, a kifogásban foglaltak alapján érdemi vizsgálat lefolytatását, jogsértés megállapítását és a jogsértő ajánlás érvénytelenítését.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A fellebbezés nem alapos.
[12] Az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán az egyéni jelölt nyilvántartásba vétele a Ve. 252. § (2) bekezdése alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság hatáskörébe tartozó döntés.
[13] A Ve. 297. §-a 2018. szeptember 1-jei hatállyal módosult és annak (2) bekezdése szerint az OEVB-nek a jelölt nyilvántartásba vétele tárgyában meghozott, 252. § (2) bekezdése szerinti döntése elleni fellebbezésről a területi választás bizottság dönt.
[14] A 2018. szeptember 1-jei jogszabálymódosítást megelőzően az OEVB jelölt nyilvántartásba vételével szembeni fellebbezés elbírálása az NVB hatáskörébe tartozott. Az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán a Nemzeti Választási Bizottsághoz több esetben érkezett olyan jogorvoslati kérelem, amelyben a választópolgár úgy nyilatkozott, hogy szerepel adott jelölt ajánlóívén ajánlóként, azonban ő nem támogatta ajánlásával a jelöltet, az ajánlás nem tőle származik.
[15] Az NVB következetes és a Kúria által is megerősített joggyakorlata szerint, a választópolgár által benyújtott azon jogorvoslati kérelmet, amely azt sérelmezi, hogy akarata, tudta és valós szándéka nélkül, adataival visszaélve, valamely jelölt ajánlóívén ajánlóként szerepel, a jelölt nyilvántartásba vételének eljárásrendjében lehet elbírálni. [lásd: 207/2018. NVB határozat, 209/2018. NVB határozat, 482/2018. NVB határozat, Kvk.V.37.270/2018/2. kúriai végzés] Az NVB ezekben az ügyekben több esetben megállapította a sérelmezett ajánlás érvényességét.
[16] A Ve. 297. § (2) bekezdésének 2018. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezésére figyelemmel, jelen választási eljárásban ez azt eredményezi, hogy a jelölt nyilvántartásba vételről döntő OEVB-nek, vagy a fellebbviteli fórumként eljáró területi választási bizottságnak van illetékessége és hatásköre megvizsgálni azt, hogy valóban szerepel-e a választópolgár ajánlóként az adott ajánlásgyűjtő íven, és amennyiben megalapozottnak találja a választópolgár nyilatkozatát az ajánlásgyűjtési szabályok megsértésére vonatkozóan, e szerveknek van lehetőségük arra, hogy a korábban érvényesként rögzített ajánlást, a Ve. 123. § (4) bekezdése alapján érvénytelennek nyilvánítsák. Vagyis kizárólag az OEVB, vagy a másodfokon eljáró területi választási bizottság jogosult az ilyen jellegű jogsértések esetében az érdemi jogkövetkezmény, nevezetesen az ajánlás érvénytelenségének megállapítására, amelyet jelen ügyben Beadványozó is kér.
[17] Beadványozó által hivatkozott Szőnyi Józsefet az OEVB 8/2022. (II. 25.) számú határozatával vette nyilvántartásba Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületében a Normális Élet Pártja egyéni jelöltjeként. Az OEVB döntése 2022. február 28-án 16.00 órakor jogerőre emelkedett.
[18] Beadványozó jogorvoslati kérelme érdemben akkor lett volna vizsgálható, ha kifogását a 2022. február 25-ei döntés meghozatalát megelőzően az OEVB-hez nyújtja be, vagy a döntést követően 2022. február 28-án 16.00 óráig a Fővárosi Választási Bizottsághoz fellebbezéssel él a jogorvoslati kérelmében megjelölt indokokkal. Beadványozó azonban az első jogorvoslati kérelmét 2022. február 28-án 23:13-kor nyújtotta be.
[19] Így annak ellenére, hogy Beadványozó az online ajánlás-ellenőrzés lefolytatását követő 2. naptári napon benyújtotta kifogását az OEVB-hez, az a fent megjelölt eljárásrend és jogvesztő határidők okán sem az OEVB, sem a Nemzeti Választási Bizottság által érdemben nem volt vizsgálható.
[20] Ennek oka pedig az OEVB határozatában foglaltakkal ellentétben az, hogy mivel az OEVB jelölt nyilvántartásba vételről rendelkező 8/2022. (II. 25.) számú határozata a kifogás benyújtásának időpontjában már jogerős volt, e határozat alapjául szolgáló aláírás-ellenőrzés eredménye joghatályosan már nem volt jogvita tárgyává tehető. Ebből kifolyólag Beadványozó által kifogásolt, a nevében adataival visszaélve tett ajánlás tekintetében a jogerő beállta miatt –, figyelemmel a Ve. 10. §-ában rögzített jogvesztő határidőkre – az érvénytelenség már nem állapítható meg.
[21] A Ve. 215. §-a alapján „a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.””
[22] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás tekintetében megállapítja, hogy érdemi vizsgálatára elkésettség okán nem volt lehetősége az OEVB-nek.
[23] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján – a jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[24] A határozat a Ve. 208. §-án, 213. §-án, 215. § b) pontján, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a 297. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 7.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke