A Nemzeti Választási Bizottság
154/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. T. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Csongrád 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 3/2016. (X.04.) számú határozatának a jogorvoslati határidőre vonatkozó részét kijavítja – 3 nap helyett 5 napot állapít meg – egyebekben helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Egy magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2016. október 2-án a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140. §-ában és a 143. §-ában foglaltak megsértése miatt kifogást nyújtott be a Csongrád Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). A kifogásban rögzítésre került, hogy Beadványozó – aki Makó Város Képviselő-testületének tagja – Makó, Tulipán u. 40. szám alatti Katolikus Óvodában lévő szavazókör bejáratánál, a szavazókör épületének bejáratától számított 150 m-es távolságon belül, közterületen huzamosabb ideig ott tartózkodott és a szavazni érkező választópolgárokkal beszélgetett, a beszélgetés során a választópolgárokat döntésükben befolyásolta. Ezen felül a beszélgetés közben a Demokratikus Koalíció (a továbbiakban: DK) politikai párt nevével és logójával ellátott ruházatot viselt. Kifogástevő álláspontja szerint Beadványozónak az a magatartása, amit a szavazókör bejáratától számított 150 méteres távolságon belül folytatott, alkalmas volt a választói akarat befolyásolására. Erre tekintettel Kifogástevő szerint sérült a Ve. 140. §-a és 143. §-a. Állítása alátámasztásaként kettő darab fényképfelvételt csatolt, továbbá két személyt tanúként jelölt meg.
II.
Az OEVB a kifogásról szóló döntést megelőző eljárásban tanúként hallgatta meg a Kifogástevő által megjelölt két személyt. Az egyik tanú előadta, hogy 2016. október 2-án 15.00 óra körül értesítést kapott arról, hogy Beadványozó a Tulipán utcai óvodánál tartózkodik és agitál. Ezt követően személyesen is megnézte, hogy Beadványozó – aki a DK alelnöke – 2016. október 2-án a makói Tulipán u. 40. szám alatti Katolikus Óvodában elhelyezett szavazókör épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül tartózkodik és a körülötte álló embereknek „magyarázkodik”. A fenti távolság bejelöléséről az OEVB 2016. október 4-i üléséről készült jegyzőkönyvhöz térképek is csatolásra kerültek. A tanú elmondta, hogy amikor afelől érdeklődött, hogy Beadványozó mit csinál, abba hagyta az „agitálást” és úgy válaszolt, megnézi, hogy minden rendben van-e. A tanú a nap folyamán többször visszament a szavazókörhöz és megállapította, hogy ezen alkalmak során Beadványozó folytatta fent megjelölt tevékenységét.
A másik tanú is úgy nyilatkozott, hogy az országos népszavazás napján Beadványozó DK-s pólóban Makón a Tulipán utcai szavazókör bejáratától számított 150 méteres távolságon belül több emberrel beszélgetett. Az OEVB elnökének azon kérdésére, hogy látta-e a tanú, hogy a szavazókör felé tartottak vagy onnan távoztak az emberek, úgy válaszolt, hogy „is-is”. A tanú rögzítette, hogy a nap folyamán több alkalommal ellátogatott a helyszínre (9:00, 10:00, 11:00, majd óránként este 6:59 percig) és mindig más emberek vették körül a Beadványozót.
A kifogásban megjelölt tanúk meghallgatását követően az OEVB megállapította, hogy Beadványozó 2016. október 2-án 6:00 és 19:00 óra között, DK-s pólót viselve 150 méteren belül tartózkodott a Tulipán utcai szavazókörnél, több emberrel beszélgetett, akik a szavazókörbe tartottak és onnan kijöttek. Nagy valószínűség szerint a párt színeiben volt jelen, mert a közelben tartózkodott a párt makói elnöke is.
A lefolyatott eljárás alapján az OEVB a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy Beadványozó kifogásolt cselekményével a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiba, a 140. §-ába és 143. §-ába ütköző jogsértést valósított meg.
III.
Beadványozó 2016. október 6-án 14 óra 54 perckor fellebbezést nyújtott be az OEVB 3/2016. (X.04.) számú határozata ellen. A fellebbezésben arra hivatkozott, hogy az OEVB nem megfelelően alkalmazta a Ve. 2. § (1) bekezdés a)-e) pontjait, 43. § (1) bekezdését, 140. §-át, a 143. §-át, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 79. § (1) bekezdését.
Beadványozó álláspontja szerint az OEVB nem tisztázta a tényállást, az esetleges jogsértés megállapítására indokot adó cselekményt nem tárta fel teljes körűen. Beadványozó kijelentése szerint, attól, hogy több emberrel beszélgetett a szavazókör közelében, még nem jelenti azt, hogy körükben kampánytevékenységet végzett volna. A fellebbezésben rögzítésre került, hogy az OEVB a határozat harmadik oldalának elején a "nagy valószínűséggel" kifejezést használta, ami önmagában is jól kifejezi, hogy aggálymentesen nem megállapítható, tehát nem bizonyított, hogy Beadványozó a DK nevében tartózkodott volna a szavazókör közelében, és ott bármilyen okból agitált volna. Beadványozó szerint nem bizonyított tehát, hogy a DK színeiben lett volna jelen és arra sincs bizonyíték, hogy bárki akaratát befolyásolni kívánta volna. A fellebbezésben megjegyzésre került, hogy arról a tanúk nem számoltak be, hogy Beadványozó kinek mit mondott, kivel miről beszélgetett, nem is tudhattak volna, mert nem voltak hallótávolságon belül. Beadványozó hozzáteszi, hogy értelmezhetetlen kampánytevékenység végzése a szavazókörből "onnan kijöttek” körében, semmi értelme nem lenne, azt hozzátéve, hogy arra nincs semmilyen bizonyíték – mert olyan nem is történt –, hogy Beadványozó egy időben több emberhez beszélt volna. Beadványozó álláspontja szerint a támadott határozat indokolása csak annyit tartalmaz, hogy több emberrel beszélgetett, de azt nem, hogy egy időben többel, tehát csoportosan nem beszélgetett.
Megjegyzésre került, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Kúria döntéseire hivatkozva több határozatában is kifejtette, hogy a népszavazási eljárásban az Nsztv.-t kell alkalmazni, a Ve. csak szubszidiárius jellegű. E körben arra mutatott rá, hogy 2016. október 2-án nem választási eljárás során került sor szavazásra, hanem országos népszavazási eljárás során. A népszavazás során nem jelöltek, jelölő szervezetek versengenek egymással, hanem a részvétel-bojkott, az igen-nem-érvénytelen szavazatok.
Előadta továbbá, hogy az OEVB részben arra alapozta a határozatát, hogy Beadványozó "DK-s pólót viselt". Beadványozó álláspontja szerint e tény a tárgybeli országos népszavazási eljárásban senki akaratát nem befolyásolta, azzal, hogy ezt bizonyítani kellett volna, ami azonban elmaradt. Beadványozó szerint, mivel a DK nem volt jelölő szervezet, Beadványozó nem volt jelölt, így annak ténye, hogy "DK-s pólót viselt", objektíve nem volt alkalmas arra, hogy egy szavazni igyekvő választót abban befolyásoljon, hogy igen-nel, nem-mel szavazzon, vagy éppen érvénytelen szavazatot adjon le. Beadványozó rögzítette, hogy e témáról senkivel sem beszélt és egyebekben ezen tényt a jogorvoslat előterjesztőjének kellett volna bizonyítania. Fellebbezésében kiemelésre került, hogy sem a DK-ra, sem annak jelöltjeire nem lehetett szavazni, továbbá a póló felirata és a népszavazás között semmilyen összefüggés nincs. Beadványozó szerint olyan tételes szabály, hogy bármely szervezet, legyen az parlamenti párt vagy éppen egy társadalmi szervezet, nevével feliratozott ruhadarabot ne lehessen viselni a szavazókörök közelében, nincsen. Mint ahogyan az sem tiltott, hogy valaki a szavazókörnél emberekkel beszélgessen, mert ennek tiltása esetén például kutatást sem lehetne végezni a szavazók között, akik elhagyják a szavazókört. Előadta, hogy köztudomású, hogy a DK a népszavazás bojkottjára hívta fel a választókat. Ennek alátámasztására egy link, illetve egy idézet került csatolásra: http://www.atv.hu/belfold/20160823-gyurcsany-a-valasztas-bojkottja-a-legeslegutolso-fegyver, "Lassan mindenki elfelejti, hogy a Demokratikus Koalíció javasolta először az őszi népszavazás bojkottját. - Gyurcsány Ferenc DK-politikus (Facebook.com, 2016. július 27.)".
Beadványozó álláspontja szerint a szavazókörnél logikailag kizárt a bojkottra való felhívás. Aki oda megy, vagy éppen onnan jön ki, az vagy szavazni megy, vagy már szavazott. Beadványozó rögzítette, hogy senki sem szólította fel, hogy vegye le a pólóját vagy távozzon a szavazókör közeléből. Beadványozó szerint a támadott határozat azért is jogsértő, mert amennyiben konkrét Ve. vagy Nsztv. törvényhelyet sért meg valaki, akkor az alapelvi sérelem nem állapítható meg ezzel párhuzamosan. Továbbá meglátása szerint tévedett az OEVB, amikor a jogorvoslatra figyelmeztetés körében fellebbezési határidőként 3 napot jelölt meg, mivel az az Nsztv. értelmében 5 nap.
A fentiek alapján Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB 3/2016. (X.04.) számú határozatát változtassa meg és a kifogást utasítsa el.
IV.
A népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
Ennek keretében a Nemzeti Választási Bizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy helytálló volt-e az OEVB határozatának az a megállapítása, hogy Beadványozó tevékenysége megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, 140. §-át, illetve 143. §-át. Továbbá megállapítható-e az Nsztv. 79. § (1) bekezdésének sérelme.
Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. szabályai a Ve.-hez képest elsődlegesek, de alkalmazásukra első sorban akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részi szabályaihoz képest. A Ve. szabályainak alkalmazása során figyelemmel kell ugyanakkor lenni az Nsztv. eltérő szabályozási céljára és a népszavazásnak a választásoktól különböző alkotmányos rendeltetésére is (eltérésekkel történő alkalmazás).
Az Nsztv. 79. § (1) bekezdése értelmében az országos népszavazási eljárásban a jogorvoslat benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidő öt nap. E tekintetben a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Beadványozó által sérelmezett OEVB határozatban közölt 3 nap helyett valóban 5 napos a jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő. Az OEVB határozatában foglalt, a jogorvoslati határidőről rendelkező téves megállapítás azonban nem írja felül az Nsztv. 79. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, ebből kifolyólag az nem vezetett Beadványozó jogorvoslathoz való jogának sérelméhez.
A Ve. 2. § (1) bekezdése értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
a) a választás tisztaságának megóvása,
b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
A Ve. 43. §-a úgy fogalmaz, hogy a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB a jogorvoslati eljárás lefolytatása során a kifogáshoz csatolt fényképfelvételek alapján és a kifogásban megjelölt tanúk meghallgatásával folytatta le a bizonyítási eljárást.
A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
A Ve. 139. §-a szerint a kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Ennek alapján a 2016. október 2-ai országos népszavazás esetében a népszavazási kampányidőszak 2016. augusztus 13-tól 2016. október 2-án 19.00 óráig tartott.
A Ve. 143. §-a a szavazás napján folytatható aktív kampánytevékenységet korlátozó szabály, mely kimondja, hogy a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.
A relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. NVB iránymutatásban a Nemzeti Választási Bizottság – hivatkozva az Alkotmánybíróság 39/2002. (IX. 25.) AB határozatban foglaltakra is – e részlegesen fenntartott, úgynevezett relatív területi kampánytilalom intézményével kapcsolatban az alábbi megállapításokat tette. „A Ve. meghatározza a választási kampányidőszak időtartamát, kezdetét, végét, és a szavazás napján a kampánytevékenység folytatása kapcsán területi korlátozással általános tilalmat fogalmaz meg. A Ve. 143. §-ában nevesített (..) szabályozás alapvetően a választások tisztaságának és jogszerű lefolytatásának védelmét, valamint a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát hivatott biztosítani. Erre a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a választási eljárás valamennyi résztvevőjének figyelemmel kell lennie, így adott esetben a sajtó képviselőinek, a választópolgároknak és a választási szerveknek egyaránt, mindez következik a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvből is. (..) A relatív kampánytilalomra vonatkozó rendelkezése a Ve.-nek nem tartalmi tekintetben korlátozza a választói akarat befolyásolására szánt információk áramlását, csupán időbeli és területi korlátot állít a választási eljárás résztvevői elé.
A Ve. 143. §-ában foglalt szabály megtartását segíti elő, hogy a Nemzeti Választási Iroda olyan térképes alkalmazás biztosításával segíti a választási szervek munkáját, mely alapján meghatározható a szavazás napján a kampánytilalommal érintett terület. Annak érdekében, hogy a szavazás napján mindenki számára rendelkezésre álljon az a szükséges információ, hogy hol nem lehet kampányt folytatni, a helyi választási irodákban megtekinthető a Ve. 143. §-ában foglalt területet jelző térkép.
A Ve. 143. §-ában nevesített relatív területi kampánytilalom meghatározott időben – a szavazás napján – és meghatározott helyen – közterületen, a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – tiltja az aktív kampánytevékenységet, vagyis minden olyan tevékenységnek a folytatását, mely alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására. (..)
Ahogyan már rögzítésre került, a Ve. 143. §-a meghatározott időben és térben korlátozza csupán az aktív, tevőleges kampánytevékenység folytatását. Bár a demokrácia működése nem képzelhető el a politikai pluralizmus és a jelölő szervezetek kampányidőszakban folytatott versengése nélkül, a választás napján és egyben a kampányidőszak utolsó napján a választópolgári támogatásért folytatott még aktívabb versengés különböző megnyilvánulási formái azonban nem eredményezhetik annak a jogalkotói szándéknak az ellehetetlenülését, hogy a szavazás napján a választópolgár a Ve. 143. §-ában meghatározott területen és a szavazóhelyiségben szabad választói akaratát zavartalanul kinyilváníthassa. Éppen ezért a Ve. 143. §-ának sérelmét valósítja meg, ha bárki olyan kampányeszközökkel él, illetve a választói akarat befolyásolására alkalmas olyan tevékenységet végez, mely hallható vagy látható a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül, közterületen. A jogsértés megvalósulásának nem feltétele, hogy (..) a jogsértést elkövető személy kapcsolódik-e valamelyik jelölthöz vagy jelölő szervezethez”.
A Ve. 140. §-a kizárólag példálózó jelleggel említi meg a kampányeszközöket, azonban azzal a kitétellel, hogy „kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására”, így a Ve. ugyanezen szakasz a) pontja szerint többek között a plakát is ide sorolandó. A Ve. 144. §-a fejti ki a plakát fogalmát, mely értelmében plakátnak tekinthető a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül. E tekintetben a Beadványozó által az országos népszavazás napján – fellebbezésében elismerten – viselt DK-s póló is választási kampányeszköznek minősül.
Emellett az is rögzíthető, hogy a DK a 2016. október 2-ra kitűzött országos népszavazás kampányában aktív kampánytevékenységet folytató párt volt, erre Beadványozó maga hivatkozott, illetve jelölt meg erre vonatkozó bizonyítékot fellebbezésében. Ebből következően pedig önmagában, aktív cselekmény nélkül is, a párt emblémáját jól látható módon feltüntető ruházat viselése kampányidőszakban, így a szavazás napján is alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására.
A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Beadványozó magatartása vezetett a Ve. 143. §-ának sérelméhez. Beadványozónak az a magatartása, hogy a 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazás napján 6 óra és 19.00 óra között – az OEVB határozatában megjelölt tanúk, a Kifogástevő nyilatkozata, valamint Beadványozó fellebbezésében foglaltak szerint – DK-s pólót viselve huzamosabb ideig tartózkodott Makó 009-es szavazókörének a kampánytilalommal érintett területén, ennek során több emberrel beszélgetett, alkalmas volt a választók választópolgári akaratának befolyásolására.
A Kifogástevő és a tanúk egybehangzó nyilatkozatai alapján Beadványozó a választópolgári akarat befolyásolására alkalmas ruházatban a kifogásban megjelölt szavazókör 150 méteres körzetében, azaz a kampánytevékenységből kizárt övezetben tartózkodott. Ennek tényét Beadványozó sem vitatta fellebbezésében. A Nemzeti Választási Bizottság ezért megállapítja, hogy Beadványozó cselekménye jogsértő volt, azáltal sérült a Ve. 143. §-ban rögzített rendelkezés.
A Nemzeti Választási Bizottság – az OEVB döntésével egyetértve – megállapítja továbbá, hogy Beadványozó magatartása a Ve. tételes rendelkezésének sérelmén túl alkalmas volt a választás tisztasága megóvása, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás eljárási alapelvek megsértésére is, tekintettel arra, hogy az OEVB által lefolytatott bizonyítási eljárás és a fellebbezésben sem vitatottak szerint Beadványozó a szavazás napján 6 és 19 óra között huzamosabb ideig tartózkodott a kampánytevékenységből kizárt övezetben a párt logóját tartalmazó, a választópolgári akarat befolyásolására alkalmas ruházatban.
A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján az OEVB 3/2016. (X.04.) számú határozatát helybenhagyta.
V.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjain, a 43. §-án, 139. §-án, 140. §-án, 141. §-án, 143. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 11.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke