A Nemzeti Választási Bizottság
153/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság S. G. I. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. október 5-én 16 óra 45 perckor a Csongrád Megyei 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) a 2016. október 2-án lebonyolított országos népszavazási eljárással kapcsolatban „panasszal” élt. A beadványt az OEVB elnöke 2016. október 6-án áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az OEVB elnöke a jogorvoslati kérelemmel összefüggésben az alábbi három észrevételt tette:
1. A beadvány a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) szavazóköri eredménnyel kapcsolatos döntése elleni felülvizsgálatra irányul, amelynek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. §-ában foglaltak szerint csak a népszavazási eredményt megállapító bizottsági döntés elleni fellebbezéssel együtt van helye.
2. Az országos népszavazás eredményét a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 77. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.
3. A beadvány nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek.
Beadványozó beadványában előadta, hogy a szegedi 302. szavazókör SZSZB elnökhelyettese volt a 2016. október 2-ai országos népszavazáson. A szavazókör zárása után megkezdték a szavazatok összeszámlálását. Ennek keretében az érvénytelennek talált szavazólapokat egyenként vizsgálták meg. Beadványozó előadta, hogy 5 db szavazólapnál vita merült fel. Álláspontja szerint ezek a szavazólapok érvénytelenek voltak, ám a szavazatszámláló bizottság 4:1 arányban mégis érvényesnek fogadta el azokat. Rögzítette, hogy ezeknek a szavazólapoknak a hátoldalára felvezették a bizottsági döntést, ezért azok beazonosíthatók. Megítélése szerint az SZSZB olyan szavazólapokat minősített érvényesnek, amelyek álláspontja szerint nem felelnek meg az érvényesség kritériumának.
Mindezek alapján kérte az OEVB-t, hogy az SZSZB döntését a hivatkozott 5 szavazólap tekintetében vizsgálja felül és állapítsa meg azok érvénytelenségét.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
Az Nsztv. 77. § (2) bekezdése alapján az országos népszavazás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg a szavazóköri jegyzőkönyvek, a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján.
Az országos népszavazás eredménye elleni jogorvoslat szabályait az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, Ve. 241. §-a tartalmazza. A hivatkozott szakasz (1)-(2) bekezdései szerint:
„(1) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
(2) A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani”.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó, aki az SZSZB elnökhelyettese volt, a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének jogszerűségét vitatta beadványában. Az SZSZB szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára az Nsztv. 77. § (2) bekezdése és a Ve. 241. § (1) bekezdése alapján csak a Nemzeti Választási Bizottságnak az országos népszavazás eredményét megállapító döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben lehet hivatkozni, mivel a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.
A Ve. 215. § d) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, mivel Beadványozó az SZSZB szavazóköri eredményt megállapító döntése törvénysértő voltának megállapítását indítványozza, melyre azonban csak a Nemzeti Választási Bizottságnak az országos népszavazás eredményét megállapító határozata elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben lehet helye, ezért a jogorvoslati kérelem elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. Mindezek alapján a Ve. 215. § d) pontjára hivatkozva a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
Hivatkozik a Nemzeti Választási Bizottság továbbá a Ve. 223. § (2) bekezdésének rendelkezésére, mely szerint nem nyújthat be fellebbezést az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja. Jelen ügy alapját képező beadványt ugyan kifogásnak nevezi Beadványozó, de az egyértelműen a szavazatszámláló bizottság döntésével szembeni, a döntés más, magasabb szintű választási bizottság általi felülvizsgálatát indítványozó beadvány, azaz fellebbezés.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, 77. §-án, a Ve. 215. § d) pontján, a 222. § (1) bekezdésén, 223. § (2) bekezdésén, a 241. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 11.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke