A Nemzeti Választási Bizottság
152/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Dr. Sz. Gy. P. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 16/2016. (X. 4.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. október 3-án kifogást nyújtott be a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: OEVB). Kifogásában előadta, hogy 2016. október 2-án az országos népszavazáson Budapest XIV. Kerületben a 24. számú szavazókörben volt jogosult szavazni. Állítása szerint a szavazókörben semmilyen szavazófülke nem állt rendelkezésre. Előadta továbbá, hogy ismerősei hasonló hiányosságról számoltak be több XIV. kerületi szavazókörben. Ezen hiányosság álláspontja szerint sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 167. §-ában foglaltakat, mely szerint a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani. Ezzel nem teljesült a titkosság, mint a választás egyik legalapvetőbb elvárása. Ezen okból kérte a jogsértés megállapítását, az érintett szavazókörök beazonosítását Budapest XIV. kerületében, és ezen szavazókörökben a szavazás eredményének megsemmisítését, valamint a szavazás megismétlését.
Az OEVB 16/2016. (X. 4.) számú határozatával a kifogást a Ve. 215. § c) pontjára hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel az nem tartalmazta a jogszabálysértés bizonyítékait, amely a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kifogás kötelező tartalmi eleme.
Beadványozó az OEVB határozatával szemben fellebbezéssel élt, melyben előadta, hogy a kifogás szempontjából „egy tény megállapítására van szükség: Voltak-e szavazófülkék a szavazó körben vagy nem”. Álláspontja szerint jelen esetben nincs szükség bizonyítékok beterjesztésére, mivel a Ve. 43. § (4) bekezdése alapján a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Ezen okból nem kell bizonyítania a szavazókörök kialakításával kapcsolatos tényeket, mivel a szavazókörök kialakítása a Ve. rendelkezései alapján a választási irodák hivatali kötelezettsége, ezért az ezzel kapcsolatos tényekről rendelkeznek információval. A fellebbezéshez csatolta az érintett XIV. kerületi szavazókörökről készült felvételeket valamint nyilatkozatát arról, hogy az általa megtekintett szavazókörben nem voltak szavazófülkék, valamint a fellebbezés tárgyával kapcsolatos, interneten fellelhető hírt. A fentiekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatát változtassa meg, vizsgálja meg, hogy törvényes volt-e a népszavazás, valamint azon körzetek tekintetében, ahol nem volt törvényes, ott semmisítse meg az eredményt és rendelje el, hogy a szavazást ismételjék meg egy későbbi időpontban.
II.
A népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
Ennek keretében a Nemzeti Választási Bizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az OEVB megalapozottan utasította-e el Beadványozó kifogását érdemi vizsgálat nélkül.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fellebbezés nem alapos.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
A Ve 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.
A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB helyesen járt el, amikor a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasította el, mivel az nem tartalmazta a Beadványozó által hivatkozott jogszabálysértés bizonyítékait. A Ve. 43. § (4) bekezdése ugyan rendelkezik arról, hogy a választási bizottság vagy a választási iroda által ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani, azonban ebben az esetben Beadványozónak a kifogásban utalnia kellett volna arra, hogy álláspontja szerint a szavazóhelyiség kialakítása ilyen ténynek minősül. A kifogás nem tartalmaz erre vonatkozó nyilatkozatot Beadványozó részéről. Ezért a kifogás a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, jogszabálysértés bizonyítékai hiányában érdemi vizsgálatra nem volt alkalmas.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy Beadványozó fellebbezésében ugyan csatolt bizonyítékokat, továbbá kifejtette, hogy álláspontja szerint a hivatkozott tények a választási irodák számára ismertek, azonban a kifogás hiányosságainak pótlására a fellebbezés során már nincs jogszabályi lehetőség, ezáltal a Bizottság nem jogosult a kifogás érdemi vizsgálatára.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az országos népszavazás során eredményt az Nsztv. 77. § (2) bekezdése alapján kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság állapít meg. A Ve. 241. § (1) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, azt csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslattal lehet kifogásolni. Amennyiben a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján arra jogosult személy egy adott szavazókör eredménye ellen kíván jogorvoslatot kezdeményezni, azt a Nemzeti Választási Bizottságnak az eredményt megállapító határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelemként terjesztheti elő.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi azt is, hogy a papírból készült, mobil szavazófülkék alkalmasak a szavazás jogszerű lebonyolítására, azok alkalmazása önmagában nem jár a szavazás titkossága és a Ve. 2. § (1) bekezdésében megjelölt alapelvek sérelmével, így a mobil szavazófülkékkel kapcsolatos jogszabálysértés a kifogás érdemi vizsgálata esetén sem lett volna megállapítható.
A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB 16/2016. (X. 4.) számú határozatát helybenhagyta.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, az Nsztv. 77. § (2) bekezdésén, a Ve. 1. § e) pontján, 212. § (2) bekezdésén, 215. § c) pontján, a 231. § (4) bekezdésén, (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 11.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke