A Nemzeti Választási Bizottság
151/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Együtt – a Korszakváltók Pártja [(képviseli: Juhász Péter, 1065 Budapest, Nagymező utca 4. 3., (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 5 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 3/2018. (II. 26.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. február 23. napján 8 óra 09 perckor az OEVB-nek címzett kifogást nyújtott be elektronikus levélben. Leveléhez mellékletként csatolta a „0109362830_cegkivonat.pdf” kiterjesztésű fájlt is. Beadványozó kifogását a Csepeli Hírmondó nem országosan terjesztett sajtótermék 2018. február 22-én megjelent lapszáma vonatkozásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” alapelv sérelmére hivatkozva terjesztette elő.
[2] Kifogásolta, hogy a lapszámban Németh Szilárd, a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek által a csepeli egyéni választókerületben (Budapest 17. számú OEVK) állított jelölt neve összesen tizenkilenc alkalommal jelenik meg, róla a lapszámban tíz fotó található [a 2. oldalon három említés, a 3. oldalon egy fénykép és egy képaláírás, a 4.oldalon két fénykép és egy említés, a 6. oldalon két említés, egy fénykép és egy kép aláírás, a 8. oldalon egy fénykép és egy említés, a 9. oldalon egy említés, a 11. oldalon egy fénykép, a 13. oldalon egy fénykép és három említés, a 14. oldalon egy fénykép és két említés, a 15. oldalon egy említés, a 16. oldalon egy fénykép és két említés, a 18. oldalon egy fénykép és egy említés]. Ezzel szemben a választókerületben induló más jelöltek fényképe a 8-9. oldalon egy alkalommal jelenik meg, illetve a 10-11. oldalon található a baloldali jelöltekről egy fényképeket is tartalmazó cikk.
[3] Beadványozó hivatkozott a Kúria a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára, mely a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvével kapcsolatban tartalmaz megállapításokat.
[4] Előadta, hogy a helyi önkormányzat újságjának a kifogással érintett lapszáma álláspontja szerint azzal, hogy az egyik jelölt számára a többi jelölthöz képest sokszoros megjelenési lehetőséget biztosított, alkalmas volt arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és jelöltek egyenlő esélyét a választói akarat kialakításában, formálásában, ezzel pedig a kiadó a Kúria hivatkozott határozatára is figyelemmel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet.
[5] Beadványozó a Ve. 151. § (1) bekezdésére hivatkozva nyújtotta be kifogását az OEVB részére, tekintettel arra, hogy nem országosan terjesztett sajtóterméknek minősülő Csepeli Hírmondó kiadójának székhelye Budapest XXI. kerületében található. A kifogással érintett lapszám tartalmát a kifogástevő az azt tartalmazó: http://www.csepelivaroskep.hu/wp-content/files_mf/1519293404CSH_163_3.pdf internetes link megadásával csatolta. Előadta, hogy az impresszum (20. oldal) szerint a lapot a Csepeli Városkép Kft. adja ki, illetve a lap önmagát a XXI. kerületi önkormányzat lapjaként határozza meg. A kiadó Beadványozó által csatolt cégkivonat szerint Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, a lap alapítói jogainak gyakorlója a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hatósági nyilvántartása https://sajtopub.nmhh.hu/sajto_kozzetetel/app/index.jsp szerint Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata. Beadványozó hivatkozott arra, hogy a kifogás előterjesztésére nyitva álló, a Ve. 209. § (1) bekezdése szerinti háromnapos határidőt megtartotta, mivel a kifogással érintett lapszám megjelenésének időpontja 2018. február 22.
[6] Az OEVB 3/2018. (II.26.) határozatával a kifogást elutasította.
[7] Az OEVB a határozat indokolásában rögzítette, hogy a sajtótermék a 8-9. oldalán (választás szó szerepel, mint témamegjelölés) „A nagyobb pártok csepeli és soroksári képviselőjelöltjei” címmel bemutatja az ismertebb pártok csepeli képviselőjelöltjeit azonos méretű fényképpel és azonos nagyságú bemutatkozó szöveggel. Továbbá felsorolja a lapzártáig tudomására jutott azon jelölőszervezeteket és jelöltjeiket, valamint független jelölteket, akik a Budapest 17. számú Országgyűlési egyéni Választókerületi Választási Irodától ajánlóívet igényeltek. A 10. és 11. oldalon kivétel nélkül tudósít a 2017. február 17-én történt kampánytevékenységről, az ott megjelent szervezetekről, jelöltekről.
[8] A lapszámban megjelenő, Beadványozó által megjelölt képek és említések vonatkozásában az OEVB megállapította, hogy azok egy részén Németh Szilárd István képviselőjelöltként szerepel, ebben a minőségében, a többi nagyobb párt jelöltjeivel együtt (8-11. oldal).
[9] A képek és említések másik része vonatkozásában az OEVB rögzítette, hogy azok a jelenleg országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező, illetve az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöki pozícióját betöltő Németh Szilárd István tevékenységeiről szóltak, így azok nem minősülnek jelölt népszerűsítését szolgáló írásoknak. A kifogásolt cikkek a Németh Szilárd István képviselőjelölt által kinyilvánított politikai programról, választási üzenetről nem tudósítanak.
[10] Emellett a Bizottság megjegyezte, hogy az újság 16. oldalán, az „Aktuális” elnevezésű rovatban megjelenő „Németh Szilárd a facebookon köszönte meg a csepeli és soroksári választópolgárok támogatását és bizalmát” c. cikk, az amely Németh Szilárd tényleges képviselő jelöltségéről szóló tudósítás, azonban a Bizottság figyelemmel azon tényre, hogy az újság megjelenésének napjáig, kizárólag Németh Szilárd István nyilvántartásba vételének törvényi feltételei voltak adottak, ezen közlést – figyelemmel a kampányidőszak kezdetének közelségére is – nem tartotta alkalmasnak arra, hogy a Kiadó megsértse a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvét, hivatkozott továbbá arra is, hogy Beadványozó nem igazolta azt, hogy a választókerületben induló más jelöltek is jelezték volna az Önkormányzati lap IX. évfolyam 7. számában való megjelenési szándékukat.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[11] Beadványozó 2018. február 26-án 19 óra 11 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 3/2018. (II.26.) határozatával szemben annak jogszabálysértő, nevezetesen a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző voltára hivatkozással. Beadványában idézi a Kúria a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú, továbbá Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatait. E határozataiban a Kúria az önkormányzati lapok vonatkozásában állapította meg a választás során a jelöltekkel szemben fennálló semlegességi kötelezettséget. A fellebbező álláspontja szerint nagyságrendi a különbség Németh Szilárd István és más jelöltek adott lapszámban való megjelenése között, és álláspontja szerint egy képviselőjelölt bármilyen minőségben történő ilyen terjedelmű és intenzitású szerepeltetése alkalmas a választói akarat befolyásolására.
[12] Emellett hivatkozik Beadványozó arra is, hogy nem alkalmas az esélyegyenlőség igazolására az, hogy Németh Szilárd Istvánt a választási bizottság már (nem jogerősen) jelöltként nyilvántartásba vette, különös figyelemmel arra, hogy a lapszám az aláírásgyűjtés harmadik napján jelent meg. Rögzíti továbbá, hogy az önkormányzati lap az esélyegyenlőség alapelvének megtartására nem csak akkor köteles, ha a jelöltek jelzik megjelenési szándékukat a lapban.
[13] Mindezek alapján Beadványozó kérte, hogy az NVB változtassa meg a támadott határozatot és adjon helyt a kifogásnak.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[14] A fellebbezés nem alapos.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. A Ve. 2. § c) pontja rögzíti a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét. Mind az NVB, mind a Kúria többször foglalkozott az önkormányzati sajtótermékeknek a választási kampány idején tanúsítandó semlegességével, az esélyegyenlőség követelményének biztosításával.
[16] Beadványozó által is idézett kúriai döntések valóban rögzítik, hogy a települési önkormányzat, mint közhatalmi szerv nem befolyásolhatja a választópolgárok voksaiért folytatott versenyt azáltal, hogy akár nyílt, akár burkolt, de a választói akarat befolyásolására alkalmas módon egyik jelölő szervezetet, vagy jelöltet támogatja.
[17] Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatával a Kúria egy olyan önkormányzati kiadvány vonatkozásában állapította meg az esélyegyenlőség sérelmét, amely 16 oldalas terjedeleméből 4 oldalon közölt egy jelölt választásokhoz kapcsolódó programjáról tudósítást, illetve olyan üzenetet, amelynek képi megjelenése - színvilága - választási kampány idején ugyanazon jelölő szervezetekhez volt köthető. Megjegyzendő továbbá, hogy az érintett jelölt korábban nem volt országgyűlési képviselő.
[18] A szintén idézett Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzésében a Kúria egy önkormányzati lap olyan cikke vonatkozásában állapította meg az esélyegyenlőség sérelmét, amely az egyik jelölő szervezet kampányanyagát ismételte meg minimális változtatással.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban, illetve a fellebbezésben hivatkozott kúriai döntések megállapításai a jelen határozattal elbírált történeti tényállástól eltérő tényállások alapján születtek, így azokat nem lehet fenntartás nélkül jelen jogorvoslati ügyre is alkalmazni, különös tekintettel arra, hogy az érintett személy képviselőjelölt ugyan, de egyúttal hivatalban lévő országgyűlési képviselő is, aki e hivatalának ellátását folyamatosan gyakorolja.
[20] Nemzeti Választási Bizottság ugyanakkor korábban már foglalkozott hasonló tényállású jogorvoslati kérelemmel, amikor egy időközi önkormányzati választás során a jelöltként induló alpolgármester önkormányzati lapban történő megjelenésével kapcsolatosan hivatkozott egy másik jelölt az esélyegyenlőség sérelmére. A Bizottság jelen határozat meghozatalakor e korábbi, 41/2017. NVB határozatában foglaltakat figyelembe vette.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés és az alapügyben bírált kifogás a sajtótermék tevékenységét az országgyűlési választási kampányban való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra – mint ágazati jogszabály – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.), és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezései is irányadóak.
[22] Az Smtv. 1. § 6. pontja szerint a sajtótermék tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében.
[23] A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben foglalt rendelkezésekkel, valamint a Ve. rendelkezéseivel és alapelveivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.
[25] Az Smtv. a sajtóterméket kiadó részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, amelynek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. §-ának, és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak rendelkezése. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság számos határozatában – 137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 1293/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat, 73/2015. NVB határozat, 74/2015. NVB határozat, 55/2016. NVB határozat –, és a Kúria több eseti döntésében – Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.számú végzések – is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat – jelen esetben lapfolyamot – az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességében kell vizsgálni.
[26] A Kúria Kvk.II.37.907/2014/3. számú határozatában egy polgármesteri tisztséget betöltő, egyúttal polgármesterjelöltként is induló, személy polgármesteri tisztségével kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló tudósítások vonatkozásában állapította meg, hogy „azok közérdeklődésre számot tartó eseményekről szóló beszámolók és nem a polgármesterjelöltet népszerűsítő cikkek. A tisztség betöltésével összefüggésben, az önkormányzati tisztségből fakadó feladatok ellátásáról tudósító cikkek nem minősíthetők kampányidőszakban sem a jelöltet népszerűsítő cikknek.”
[27] Az OEVB helyesen állapította meg, hogy a Németh Szilárd Istvánt említő, vagy képen is megjelenítő cikkek egy része őt mint országgyűlési képviselőt említi, a cikkek tartalma országgyűlési képviselői munkájával összefüggésbe hozhatók. Ilyennek minősíthetőek azok a tartalmak, amelyek intézmények, beruházások kormányzati támogatásból történő megvalósításával, fejlesztésével foglalkoznak (2. oldal, 3. oldal, 5. oldal, 14. oldal). E kormányzati támogatások biztosításában a cikkek szerint Németh Szilárd István, mint országgyűlési képviselő is közreműködött, vagy e közreműködést a cikk nem említi, de az érintettet országgyűlési képviselői minőségében tünteti fel (3. oldal). Szintén egyértelműen országgyűlési képviselői minőségében, mint az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke jelenik meg a 13. oldalon. A 6. oldalon található cikkben nem került feltüntetésre Németh Szilárd István országgyűlési képviselői minősége, de tekintettel arra, hogy a cikk egy olyan csepeli közéleti rendezvényről tudósít, amelyen egy civil szervezet vezetője, a polgármester, egy államtitkár, továbbá Németh Szilárd István is részt vett, e körben való megjelenése is Csepelhez köthető hivatalos minőségében, azaz országgyűlési képviselőként rögzíthető.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint bár Németh Szilárd István nem képviselőjelölti minőségében jelenik meg, országgyűlési képviselői tevékenységével sem hozható közvetlen összefüggésbe a 14. oldalon található azon cikk, amely arról is tudósít, hogy Kallós Zoltán temetési szertartásán vett részt, továbbá a 18. oldalon megjelenő ételkészítésről szóló írás sem.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 16. oldalon a Németh Szilárd Istvánnak az országgyűlési képviselőjelöltté váláshoz szükséges ajánlások összegyűjtésével foglalkozó cikk az érintett képviselőjelölti minőségéhez kapcsolódik.
[30] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Németh Szilárd István összesen három olyan cikkben (14., 16. és 18. oldal) jelenik meg, amely országgyűlési képviselői munkájához közvetlenül nem kapcsolódik.
[31] A fentiekben ismertetett gyakorlattal egyezően – különös tekintettel az Kvk.II.37.907/2014/3. számú kúriai végzéssel helyben hagyott 1293/2014. NVB határozatban foglaltakra – a Nemzeti Választási Bizottság ismét rögzíti, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvi szabálynak a sajtótermékek összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság jogelődje, az Országos Választási Bizottság és Kúria több eseti döntésével összhangban a Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra, hogy a meghatározott tartalmú sajtóterméket az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban és összességében kell vizsgálni. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el egyes lapszámokat kiragadva, és figyelemmel kell lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú cikkre.
[32] Mindezek alapján a semlegesség követelményének való megfelelés nem vizsgálható egyetlen lappéldány alapján. Helyesen utalt az OEVB határozatában arra, hogy a választási kampány elején került sor egyetlen lappéldány vizsgálatára, a kampányból még több mint egy hónap van hátra és jelen esetben hetilapról van szó, azaz a hátralévő időben a többi jelölt tevékenységéről is megjelenhetnek tájékoztatók, beszámolók. A Bizottság álláspontja szerint az OEVB helyesen utalt arra a tényre is határozatában, hogy Beadványozó kifogásában nem jelölt meg olyan a választókerületben jelöltként indulni szándékozó személyekkel, illetve jelölő szervezetekkel kapcsolatos egyetlen olyan kampányeseményt sem, amely a hetilap kiadását megelőzően megtörtént és arról az önkormányzati lapnak lehetősége lett volna tudósítani.
[33] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[34] A határozat az Mttv. 7. §-án, az Smtv. 1. § 1. pontján, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 1.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke