A Nemzeti Választási Bizottság
150/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Kudron-Tonigold Nándor Antóniusz (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 22/2022. (III.1.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Dr. Magóné Tóth Gyöngyi Mária, a Bács-Kiskun Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben (a továbbiakban: OEVK) nyilvántartásba vett képviselőjelöltként (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. február 27-én 13 óra 31 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Bács-Kiskun Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) Beadványozóval, a Megoldás Mozgalom képviselőjelöltjével szemben, aki szintén az OEVK-ban nyilvántartásba vett egyéni jelölt. Kifogástevő megítélése szerint Beadványozónak a kifogásban sérelmezett tevékenysége sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket.
[2] Kifogásában előadta, hogy Beadványozó a 2022. évi országgyűlési képviselő-választáshoz kapcsolódó kampányban jogszerűtlen, erkölcstelen módon járt el. Beadványozó valós tények elferdítésével megtéveszti vagy megkísérli megtéveszteni a választópolgárokat, amikor az őt jelölő Megoldás Mozgalom néven bejegyzett pártot a kampánya során kampányeszközként használt „dr.Kudron Nándor” elnevezésű facebook- oldalán, valamint a szintén kampányeszközként használt, választók részére juttatott tárgyi adományokra felragasztott matricákon nem tünteti fel.
[3] Álláspontja szerint Beadványozó ezen gyakorlatával és kijelentéseivel azt a képet sugallja a választópolgárok felé, hogy független egyéni képviselőjelöltként indul a 2022. évi április 3-ai országgyűlési képviselő-választáson. Hozzáfűzte, hogy véleménye szerint a kijelentések alkalmasak a választópolgárok megtévesztésére.
[4] Állításainak alátámasztására bizonyítékként hivatkozott Beadványozó interneten elérhető politikusi facebook fiókjára és becsatolta az ezen közösségi oldalon Beadványozó által közzétett több bejegyzés szövegét is, továbbá Beadványozónak a jelöltségét bejelentő videofelvételének internetes elérhetőségét (linkjét) is megjelölte. Kifogástevő meglátása szerint a kifogásolt facebook-videóban több olyan kijelentés elhangzik, amelyben Beadványozó valótlanul független jelöltként nevezi meg saját személyét, szembe állítva magát a pártok támogatásával induló jelöltekkel.
[5] Kifogástevő azt is előadta, hogy Beadványozó közösségi oldalán továbbá az ő személyéről is valótlan tényt állított.
[6] Ezt követően részletesen kifejtette, hogy Képviselőjelölt 2022. február 24. napján a https://www.facebook.com/100063913961015/posts/331665008973962/ linken elérhető, “Kedves Kalocsaiak! Érdekes dolgok vannak a Polgármester posztjában. Ajánlom a figyelmükbe!” tartalommal tett közzé bejegyzést, majd ezt követően tovább osztott egy, dr. Filvig Géza polgármester oldalán „polgármesteri tájékoztató”- ként közzétett ugyancsak facebook-bejegyzést.
[7] Kifogástevő hozzáfűzte, hogy a poszt alatti hozzászólásban személyére nézve Beadványozó az alábbi hamis tényt állította:”(…) még nem is hazudtak róla. Elég az igazat leírni a Magónéról és akinek van szeme az megtudja ki ő valójában… csak a saját zsebét tömi amióta politikus…”
[8] Kifogástevő hivatkozott továbbá Beadványozó egy másik alkalommal közzétett bejegyzésére is, amelyben Kifogástevő személyét ismételten rossz fényben tüntette fel, hamis tényeket állított, amelyek meglátása szerint alkalmasak a választópolgárok megtévesztésére.
[9] Az OEVB a 22/2022.(III.1.) számú határozatában a kifogásnak abban a részében, hogy – Beadványozó annak ellenére, hogy mint a Megoldás Mozgalom egyéni képviselője került nyilvántartásba vételre – önmagát független jelöltként tünteti fel, helyt adott. A kifogást egyebekben elutasította, Beadványozót a további jogsértéstől pedig eltiltotta.
[10] AZ OEVB Kifogástevő által becsatolt bizonyítékok kapcsán megállapította, hogy azok kétséget kizáróan alátámasztják a kifogásban előterjesztett azon állítást, amely szerint Beadványozó önmagát valótlanul független jelöltként tünteti fel.
[11] Határozatának indokolásában az OEVB részletesen kifejtette, hogy minden kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy Beadványozó a Megoldás Mozgalom egyéni képviselőjelöltjeként került nyilvántartásba vételre, azonban ennek ellenére ő független jelöltként tünteti fel magát, ezzel megtévesztve a választókat, azt a látszatot keltve, hogy nem az őt jelölő párt programját kell képviselnie Az OEVB megállapította, hogy Beadványozó ezen magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt választási eljárási alapelveket és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kifogásnak e részében helyt adott és Beadványozót ugyanezen § (2) bekezdés b) pontja alapján eltiltott a további jogsértéstől.
[12] Az OEVB Kifogástevő által sérelmezett, Dr. Filvig Géza facebook-bejegyzéséből átvett, lényegében Kalocsa Város Képviselőtestületének napirendjén szereplő tájékoztatóban elhangzott és a Facebook bejegyzésben közzétett állításokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a bejegyzés valóságát vagy valótlanságát Beadványozónak nem volt módja és nem is volt feladata megvizsgálni. Az OEVB álláspontja szerint bízhatott abban, hogy a tényállítás valóságos, ebből következően nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy szándékosan valótlan állításokat híresztelt facebook-bejegyzésében a kifogás előterjesztőjével szemben.
[13] Az OEVB a továbbiakban idézte és hivatkozott az Alkotmánybíróság 7/2017 (III. 17.) AB határozatának indokolására is, és kifejtette, hogy csak abban az esetben állapítható meg a jogsértés, ha az állítás olyan mértékben sérti a személyiségi jogot, hogy az eléri a büntetőjogi felelősség mértékét, annak pedig feltétele az elkövető szándékossága. Az OEVB álláspontja szerint azonban nem állapítható meg, hogy a jogsértés szándékos volt, ezért a kifogást ebben a tekintetben a Ve. 220. § alapján elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[14] Beadványozó 2022. március 4-én 13 óra 37 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 22/2022.(III.1.) számú határozatával szemben.
[15] Beadványozó álláspontja szerint az OEVB fent nevezett határozata sérti a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) és b) pontjait.
[16] Fellebbezésében részletesen kifejtette, hogy az OEVB ülésén megjelent, ahol azt az információt kapta, hogy vele szemben két ügyben is folyik eljárás az OEVB előtt.
[17] Előadta, hogy az OEVB a szóban forgó ügyeket egyesítette. Sérelmezte azonban, hogy az OEVB mellőzte a tájékoztatását az ellene folyamatban lévő további – azaz jelen fellebbezésben vizsgált – ügyről, amely miatt az első ügy tárgyalását követően elhagyta az üléstermet. Véleménye szerint az OEVB ezzel megsértette a védekezéshez és személyes előadáshoz való jogát, mivel a jelen ügy tárgyát képező kifogás kapcsán nem tudta kifejteni álláspontját személyesen.
[18] Előadta tovább, hogy az OEVB nem pontosan vette fel a tényállást, valamint a bizonyítási eszközökből kinyert bizonyítékok sem látszódnak a határozatból.
[19] Ezt követően részletesen kifejtette álláspontját arra vonatkozóan, hogy milyen indokok alapján tekinti magát független jelöltnek a 2022. évi országgyűlési képviselő-választási eljárásban.
[20] E körben hivatkozott és idézte az MTA szótár 2003 426. oldalán található független szó definícióját is. Hozzáfűzte, hogy az OEVB nem vizsgálta a tényállás azon részét sem, hogy lehet-e egyáltalán a jelölése jogerőssé válástól kérdésessé tenni azt, hogy független jelölt-e vagy párt jelöltjének minősül-e.
[21] Beadványozó kijelentette, hogy egyetlen pártnak sem a tagja, így a Megoldás Mozgalomnak sem. Állítása szerint nevezett jelölő szervezet őt mint független jelöltet támogatja.
[22] Ezt követően előadta, hogy véleménye szerint „az, hogy a MEMO jelölt, nem változtat azon a tényen, hogy független vagyok, mivel semmilyen alá-fölé rendeltségi viszonyban nem állok a MEMO-val, ezért a szótári definíciónak megfelelő függetlenséget kimerítem. Hozzátette, hogy „az, hogy a saját facebook oldalamon megosztok – néha – MEMO-ról posztokat, nem tesz MEMO jelöltté.”
[23] A kampányeszközként juttatott tárgyi adományokon elhelyezett matricák kapcsán a továbbiakban kifejtette, hogy azon valóban régi matricák vannak, mivel még korábban készültek. Előadta továbbá, hogy egyébként sincs arra bizonyítási eszköz megjelölve, amelyből bizonyíték származna arra vonatkozóan, hogy ilyen régi matricákkal ellátott tárgyi adományokat használt volna fel a jelöltként történő jogerős nyilvántartásba vétele óta.
[24] Vitatta az OEVB azon megállapítását is, amely szerint megtéveszti a választópolgárokat, mivel véleménye szerint nem ismert, hogy mely videóban mikor és mit állított, az OEVB csupán általánosságokat fogalmaz meg.
[25] Hozzáfűzte továbbá, hogy meglátása szerint az OEVB döntése nincs megfelelően kimunkálva, felületes, mellőzi a tények és a tényállás pontos felvételét is.
[26] Álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadságába belefér, ha egy párttagság nélküli, az adott szervezettől semmilyen módon nem függő jelölt, aki korábban is független volt a választási kampányokban, azt állítsa magáról, hogy független.
[27] Ezt követően előadta, hogy „ha és amennyiben az az általam nem várt eset következne be, hogy a bejelentő „érvelése” fogna helyt, akkor megjegyezném, hogy nincsenek időpontok a posztok és videók elkészültéhez rendelve, azaz, amelyek kétséget kizárólag bizonyítanák, hogy jelöltállítási időszak jogerős lezártát követően állítottam volna azt, hogy független jelölt vagyok, és csak és kizárólag.”
[28] Egyebekben kifogásolta, hogy a határozat nem tartalmazza, hogy a bizonyítékként értékelt videófelvételek milyen időpontban és mikor kerültek az oldalra. Sérelmezte továbbá azt is, hogy az OEVB azt sem vizsgálta, hogy a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő megtartott volt-e.
[29] Kiemelte továbbá, hogy álláspontja szerint súlyos jogsértés történt akkor, amikor személyes megjelenése ellenére sem hívták fel a figyelmét a vele szemben folyamatban lévő másik ügyre, ezért nem tudott élni a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségével, a bizonyítékokat nem tudta megtekinteni, valamint a védekezéshez való jogával sem élhetett.
[30] Összefoglalóan előadta, hogy véleménye szerint igenis van különbség csak párt által támogatott (független) jelölt és párt által támogatott párttag jelölt minősége között. Az utóbbi esetében a függetlenség szótári definíciója nem áll fent, míg az előbbinél vizsgálni kell, hogy van-e függőségi viszony a jelölt és a párt között. Álláspontja szerint a szóban forgó határozat ezt nem vizsgálta.
[31] Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatának eme kifogásolt részét „semmisítse vagy változtassa meg, olyképpen, hogy a kifogást elutasítja, vagy az „első fokú hatóságot” új és tisztességes és jogkövető eljárásra utasítja. Ha más jogkövetkezményt is alkalmazhat, akkor pedig alkalmazzon olyan jogkövetkezményt, amely az első fokon hozott döntést annulálja.”
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[32] A fellebbezés nem alapos.
[33] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[34] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás benyújtására rendelkezésre álló jogorvoslati határidő vizsgálatával összefüggésben megállapítja, hogy a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata alapján, a közösségi médiafelületen való közzététel tekintetében értelmezhető a folyamatosan fennálló tevékenység, ezért azzal kapcsolatban a kifogás benyújtási határidejét a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján kell megítélni. A Ve. 10. § (3) bekezdése és a 209. § (2) bekezdésének együttes értelmezéséből az következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. [Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú határozata, 64/2019. NVB határozat]
[35] Kifogástevő kifogásában bizonyítékként jelölte meg Beadványozó politikusi facebook fiókjának internetes elérhetőségét (linkjét), továbbá külön is mellékelte az általa hivatkozott facebook-bejegyzések linkjeit, képernyőfotóit, valamint azok pontos dátumát is. Erre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő a sérelmezett állapotnak a kifogás benyújtáskori fennállását megfelelőképpen igazolta, így az OEVB helyesen állapította meg határozata indokolásában, hogy Kifogástevő kifogásának benyújtására a törvényes határidőn belül került sor.
[36] A Bizottság rögzíti, hogy ebben a tekintetben tehát nem alapos a fellebbezés.
[37] A Nemzeti Választási Bizottságnak a fellebbezés elbírálása során a továbbiakban abban kellett állást foglalnia, hogy Beadványozó a 2022. évi országgyűlési képviselő választási eljárás tekintetében független jelöltnek minősül-e. A kérdésre adott igen válasz esetén vizsgálható az, hogy alapos volt-e Beadványozó fellebbezése abban a tekintetben, hogy helytelenül állapította meg az OEVB a tényállást.
[38] Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 5. § -ának (1) bekezdése kimondja, hogy az egyéni választókerületben képviselőjelölt
- párt jelöltjeként vagy
- független jelöltként indulhat.
[39] A Vjt. 7. §-a továbbá akként rendelkezik, hogy országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható.
[40] A Vjt. 8. §-a alapján pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább tizennégy megyében és a fővárosban – legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
[41] A Vjt. 10. § (1) bekezdése szerint egy személy csak egy országos listán fogadhat el jelölést.
[42] A Ve. 119. §-a úgy rendelkezik, hogy azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
[43] A Ve. 120. §-ának (1) bekezdése alapján jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően.
[44] A Ve. 120. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát lakcímét, továbbá nyilatkozatát arról, hogy
- a jelölést elfogadja,
- nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén az összeférhetetlenséget megszünteti,
- az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény szerinti párttámogatás visszafizetésére a tartozás párttól való behajthatatlansága esetére kötelezettséget vállal.
[45] A Ve. 121. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál.
[46] A Ve. 129. §-ának (1) bekezdése az országos lista bejelentésének kapcsán rögzíti, hogy a lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját - ennek hiányában a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát -, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy
- a jelölést elfogadja,
- nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén az összeférhetetlenséget megszünteti,
- az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény szerinti párttámogatás visszafizetésére a tartozás párttól való behajthatatlansága esetére kötelezettséget vállal.
[47] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz.
[48] A Ve. 135. §-ának (1) bekezdése szerint a bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását - a 4. melléklet szerinti adattartalommal - a Nemzeti Választási Iroda vezeti. A nyilvántartás változásait a nyilvántartásba vevő vagy abból törlő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti át a nyilvántartáson.
[49] A fentiekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság az alábbi megállapításokat teszi.
[50] A fent hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből kitűnik, hogy az országgyűlési képviselő-választási eljárás során a választópolgár már a támogató ajánlásának adásakor kifejezi választói akaratát mind a jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt, mind pedig a jelölt irányába. A párt jelöltjének nyilvántartásba vételét ugyanis a rá és a pártra adott ajánlások alapozzák meg, a választási eljárásban a jelölt legitimitását az irányába megnyilvánuló társadalmi, választópolgári támogatás adja. Ennek a támogatásnak pedig az az alapja, hogy a választópolgár ismerje a jelöltet, illetve a párt jelöltje esetén a mögött álló jelölő szervezetet. E megállapítások pedig függetlenek attól a ténytől, hogy a jelöltként indulni szándékozó személy egyébként a párt tagja-e avagy sem. Amennyiben az ajánlóív igénylésekor úgy nyilatkozott, hogy a jelöltséget a párt jelöltjeként elfogadta, majd ennek megfelelően került bejelentésre az OEVB-hez, akkor ő a Vjt. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jelölt. A Vjt. 5. § (1) bekezdésében megjelölt két jelölti kategória között nincs egy köztes, harmadik, amelyre Beadványozó, a Vjt. és a Ve. rendelkezéseit teljes mértékben figyelmen kívül hagyva kíván utalni. Hivatalosan ismert tény és Beadványozó maga is elismeri, hogy a Megoldás Mozgalom egyéni jelöltjeként vette az OEVB nyilvántartásba, ezért minden jogalapot nélkülöz abbéli érvelése, hogy jogosult magát a választási eljárásban független jelöltként aposztrofálni.
[51] A Ve. szerint a jelöltté válást követően a jelölt és a jelölő szervezet elválaszthatatlanok egymástól: a jelölt már nem minősülhet át függetlenné, a párt pedig jogi értelemben nem vonhatja vissza támogatását a jelölttől.
[52] Mindezekre figyelemmel a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó a 2022. évi országgyűlési képviselő-választáson az OEVK-ban a Megoldás Mozgalom országgyűlési képviselőjelöltje, akit az OEVB 2022. február 16-án vett nyilvántartásba, amely nyilvántartásba vétel 2022. február 19-én jogerőre emelkedett.
[53] A Bizottság továbbá azt is rögzíti, hogy a Megoldás Mozgalom jelölő szervezet az általa állított pártlistát 103 fő jelölttel 2022. február 26-án bejelentette a Nemzeti Választási Bizottságnál. A Bizottság a jelölő szervezet országos pártlistáját a 105/2022. számú NVB határozatával 2022. február 27-én nyilvántartásba vette. Az NVB lista nyilvántartásáról szóló határozata jogorvoslat hiányában 2022. március 2-án jogerőssé vált.
[54] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó a Megoldás Mozgalom jelölő szervezet által állított pártlista 24. sorszáma alatt szerepel a jelölő szervezet országgyűlési képviselőjelöltjeként. Vagyis listás jelöltként is úgy nyilatkozott, hogy a Megoldás Mozgalom színeiben, annak támogatásával méretteti meg magát a folyó választási eljárásban.
[55] Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint e körben az OEVB bizonyítékértékelési tevékenysége és az abból levont következtetése is helytálló volt. E körben a Bizottság szükségesnek tartja kiemelni, hogy Kifogástevő által sérelmezett mintegy 9 perces videófelvételben - amelyet Beadványozó 2022. február 26-án 11 óra 22 perckor „Néhány dolgot tisztázzunk” címmel tett közzé a közösségi oldalán - Beadványozó kifejezetten azt hangsúlyozza a választópolgárok számára, hogy a 2022. április 3. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választási eljárásban független jelöltként indult.
[56] A fent kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy helyesen állapította meg az OEVB, hogy Beadványozó mint a Megoldás Mozgalom nyilvántartásba vett képviselőjelöltje megtéveszti a választópolgárokat azzal a magatartásával, hogy magát az említett videófelvételen független jelöltként tűnteti fel, valamint az őt jelölő szervezet nevét bejegyzéseiben és a kampányeszközként használt politikusi facebook-oldalán, valamint a választók részére kampányeszközként juttatott tárgyi adományokra ragasztott matricákon nem tünteti fel. Mindezzel a választópolgárok számára azt a téves látszatot kelti, hogy független jelöltként indul a 2022. évi országgyűlési képviselő-választáson.
[57] Beadványozó fellebbezése tehát e tekintetben sem alapos.
[58] A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó fellebbezésben kifejtett azon álláspontjával kapcsolatban, amely szerint súlyos eljárásjogi szabálysértés történt akkor, amikor az OEVB az ülésen történő személyes megjelenése ellenére sem biztosította számára a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét, az alábbiakat állapítja meg.
[59] A Ve. 43. §-ának (3) bekezdése alapján a választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.
[60] A fent hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozónak a szóbeli nyilatkozattételre kizárólag akkor lett volna lehetősége, ha a kérelmező (azaz jelen esetben a Kifogástevő) jelen van az OEVB ülésén és kifejezetten kéri az OEVB-től, hogy számára biztosítsa a szóbeli nyilatkozattételt. Az OEVB-nek kizárólag ebben az esetben kellett volna Beadványozó számára is lehetővé tenni a szóbeli nyilatkozattételt. A fellebbezés felterjesztésekor az OEVB megküldte annak a 2022. március 1-jei ülésnek a jegyzőkönyvét is, amelyen az OEVB meghozta a szóban forgó határozatát is. A Bizottság a jegyzőkönyv alapján megállapítja, hogy azon Kifogástevő egyáltalán nem vett részt (így nyilván fel sem szólalt), így az OEVB-nek nem kellett biztosítania a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét Beadványozó számára.
[61] A Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezés tehát ebben a tekintetben sem alapos.
[62] A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB 22/2022. (III.1.) számú határozatát helybenhagyta.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[63] A határozat a Ve. 10. § (3) bekezdésén, 43. § (3) bekezdésén, 119. §-án, 120. § (1), (2) és (3) bekezdésén, 121. § (1) bekezdésén, a 129. § (1) bekezdésén, a 132. §-án, a 135. § (1) bekezdésén, 209. § (2) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 7.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke