A Nemzeti Választási Bizottság
15/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság V. T. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 16/2017. (IV. 3.) FVB számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. április 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[1] Beadványozó 2017. március 31-én 13 óra 17 perckor kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB), mert álláspontja szerint Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat heti lapja, a Józsefváros időszaki lap 2017. március 29-i számának tartalma sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontját.
[2] Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy a Józsefváros időszaki lap 2017. március 29-én megjelent számában Sántha Péterné Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere és egyben a Budapest VIII. kerület 06. számú egyéni választókerület időközi választásán a Fidesz – KDNP közös jelöltje – a lap hátoldalán található politikai hirdetést nem számítva – összesen 8 képen – ebből egy címlap kép – szerepel.
[3] Ezen túl öt cikkben nyolc alkalommal kerül említésre még a neve, két cikkben idéznek is józsefvárosi események kapcsán megtartott beszédeiből. Rögzítette, hogy az időközi választáson induló további jelöltek közül Huszár Péter (Jobbik Magyarországért Mozgalom) neve egy alkalommal, Király Éva (Együtt-a Korszakváltók Pártja) neve egy alkalommal, Konczos László József (Magyar Munkáspárt) neve egy alkalommal, Pityinger László (független) neve két alkalommal kerül említésre az „Időközi önkormányzati választások a Magdolna Negyedben” című cikkben, amely távirati stílusban felsorolja a megfelelő számú ajánlást összegyűjtő jelölteket. Románné Bolba Mária (független) jelölt neve hét alkalommal kerül említésre a lapban. Sántha Péterné jelöltön kívül más jelöltről nem jelent meg sem kép, sem idézet az újságban.
[4] Beadványozó szerint a kampányidőszakban Sántha Péterné a lap 2017. március 17. napján megjelent számában négy képen látható, neve tizenegy alkalommal, öt cikkben került említésre és öt ízben idéztek tőle.
[5] A lap március 8. napján megjelent számában négy képen látható, neve három cikkben hét alkalommal került említésre és kétszer idéztek is tőle, továbbá szerepelt egy saját írása. Ezekben a lapszámokban a többi jelölt semmilyen formában nem szerepelt.
[6] Beadványozó szerint Sántha Péterné jelölt kampányidőszakban való hangsúlyos megjelenését az újságban jól példázza, hogy kizárólag alpolgármesterként a tavalyi évben ugyanebben az időszakban lényegesen kevesebbet szerepelt. Ezzel összefüggésben a 2016. március 9-i, a 2016. március 17-i és a 2016. március 24-i lapszámokra hivatkozott.
[7] Beadványozó ezen túl idézte a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2 számú végzését is, melyben a Kúria a Ve. esélyegyenlőségi elvének értelmezésével kapcsolatos álláspontját fejtette ki.
[8] A kifogástevő szerint, mivel az időszaki lap felelős kiadója Budapest Főváros Józsefváros Önkormányzata, így a sajtótermék a helyi közhatalmat jeleníti meg. Álláspontja szerint úgy tűnhet, hogy az Önkormányzat, mint a közhatalom gyakorlója egyoldalúan elkötelezett Sántha Péterné jelölt mellett. Az időszaki lap alkalmas arra, hogy megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esélyegyenlőséget.
[9] Mindezek alapján kérte a Fővárosi Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a Józsefváros lapot a további jogszabálysértéstől, továbbá kötelezze arra, hogy a határozat rendelkező részét a határozat közlését követő legközelebbi számban a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé, valamint, hogy a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján szabjon ki bírságot. A kifogáshoz a Józsefváros újság 2017. évi 10. számát, valamint a szerkesztőség 2017. évi médiaajánlatát csatolta.
II.
[10] A kifogást az FVB a 16/2017. (IV. 3.) FVB számú határozatával elutasította.
[11] Az FVB határozatában rögzítette, hogy Sántha Péterné, a Fidesz-KDNP jelöltje Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának alpolgármestere és a kifogáshoz csatolt, illetve a kifogásban vizsgált lapszámokban ilyen minőségében jelent meg. Ez alól kivétel a 2017/10. szám hátsó lapján megjelenő fizetett politikai hirdetés. Az FVB megállapította, hogy az eseményekről szóló írások, melyeken Sántha Péterné az önkormányzat képviseletében, megjelenítőjeként feltűnik, rövid, tárgyilagos tudósítások, melyekben nincsen utalás, még közvetett módon sem jelölti minőségére, pártállására.
[12] Emellett rámutatott arra is, hogy a 2017/10. lapszám volt az első, amelynek megjelenésekor már az időközi választáson induló összes jelölt nyilvántartásba vételre került. A 2017. március 8-án megjelenő 2017/8. számban azért nem jelenhetett meg egyik jelölt sem, mert az elsőként nyilvántartásba vételét kérő jelölt annak megjelenése napján nyújtotta be ez irányú kérelmét.
[13] A 2017/9. lapszám megjelenésekor egy jelölt volt jogerősen nyilvántartásba véve, a lapszám megjelenését megelőző napon, március 16-án döntött a Helyi Választási Bizottság további három jelölt nyilvántartásba vételéről. Ezek a döntések egyrészt nem emelkedtek a megjelenésig jogerőre, másrészt a lapzárta miatt nem kerülhettek bele a másnap megjelenő újságba.
[14] Abban, hogy az előző év azonos időszakában Sántha Péterné miért szerepelt kevesebbszer az újságban, az FVB-nek nem volt módja állást foglalni.
[15] Megjegyezte ugyanakkor, hogy abban, hogy egy jelölt, aki aktuálisan része a helyi vezetésnek, egy kampányban gyakrabban szerepel az önkormányzati ünnepségeken, az önkormányzat újságjának nincsen felelőssége.
[16] A Fővárosi Választási Bizottság is utalt határozatában kifogástevő által is hivatkozott, Kvk.I.37.394/2014/2 számú kúriai végzésre, melyben a Kúria megállapította, hogy a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható.
[17] Az FVB a kifogással érintett esetben nem látta igazoltnak, hogy az újság, mint a helyi önkormányzat sajtóterméke, ily módon a közhatalom megjelenítője semleges pozícióját feladva Sántha Péterné jelölt mellett tűnt volna fel, ezért a kifogást a Ve. 220. §-a szerint elutasította.
III.
[18] Beadványozó 2017. április 6-án 15 óra 52 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az FVB 16/2017. (IV.3.) FVB számú határozata ellen, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel.
[19] Sérelmezte, hogy az FVB nem vizsgálta érdemben a kifogáshoz bizonyítékként mellékelt 2017/8. számot és a 2017/9. számot, arra hivatkozással, hogy abban az időszakban még csak egy jelölt volt nyilvántartásba véve, így nem sérülhetett a jelöltek közötti esélyegyenlőség elve.
[20] Idézte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját és a 3. § 3. pontját, mely alapján álláspontja szerint a jelölő szervezetetek esetében már a jelölt jogerős nyilvántartásba vétele előtt érvényre kell juttatni az esélyegyenlőség elvét. Továbbá hivatkozott arra, hogy a Ve. 139. § alapján Budapest VIII. kerület 06. sz. egyéni választókerület időközi választásán a kampányidőszak 2017. március 4-től 2017. április 23-ig tart, tehát a Józsefváros időközi lap hivatkozott számai a kampányidőszak ideje alatt jelentek meg.
[21] Álláspontja szerint a választási eljárás alapelvei az egész kampányidőszakban alkalmazandók, ezért az, hogy Sántha Péterné, illetve a többi jelölő szervezet által indított jelölt mikor lett jogerősen is jelölt, irreleváns. Megítélése szerint a független jelöltek esetében a Ve. esélyegyenlőségi elve már a nyilvántartásba vett jelöltté válásuk előtt is alkalmazandó.
[22] Rögzítette továbbá, hogy Sántha Péterné alpolgármesterként a tavalyi év hasonló időszakához képest jóval többször szerepel a Józsefvárosi időközi lapban. Megítélése szerint a választópolgárok számára nem elválasztható, hogy egy jelölt, akinek a választókerületben rendkívül hangsúlyos a megjelenése, hol, mikor, és milyen minőségében jelenik meg.
[23] Egyetértett az FVB azon megállapításával, hogy nincsen módja állást foglalni abban, hogy az előző év azonos időszakában miért szerepelt Sántha Péterné kevesebbszer az időszaki lapban, ám megítélése szerint ez nem is szükséges, ahhoz hogy legalább a látszata fennálljon annak, hogy a Józsefváros időközi lap Sántha Péterné jelölt mellett tűnik fel, semlegességét feladva.
[24] Hangsúlyozta, hogy míg az időközi választás többi jelöltje a kampányidőszakban csupán egy távirati stílusú cikkben, és néhány, a jelölt aktivistái közötti konfliktust bemutató cikkben jelent meg a Józsefváros időközi lapban, ezzel szemben Sántha Péterné alpolgármester, illetve jelölt számtalan alkalommal jelenik meg a kampányidőszakban az újságban.
[25] Álláspontja szerint Sántha Péterné alpolgármester Józsefvárosi időközi lapban való kampányidőszaki szereplése önmagában nem sérti az esélyegyenlőség alapelvét, viszont azzal együtt igen, hogy a többi jelöltnek semmilyen felületet sem biztosít az időközi lap, a többi jelöltről például egyetlen fotó sem jelent meg a kampányidőszakban.
[26] Fentieken túl álláspontja szerint az FVB határozatának jogorvoslatról kioktató része is jogsértő, mert a szerint a fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani. Ezzel szemben a Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet előterjeszteni.
[27] Mindezek alapján kérte a határozat megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a Józsefváros időszaki lap 2017. március 29-i számának tartalma sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, kérte továbbá a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását és bírság kiszabását.
IV.
[28] A fellebbezés nem alapos.
[29] A Nemzeti Választási Bizottságnak az eljárás során az ügy érdemét tekintve abban kellett állást foglalnia, hogy az FVB az esélyegyenlőség érvényesülésére vonatkozó vizsgálata során helyesen állapította-e meg a tényállás tisztázásához szükséges tényeket, illetve megfelelően értékelte-e a Beadványozó által a jogsértés alátámasztása érdekében benyújtott bizonyítékokat e tényekkel összefüggésben.
[30] A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. [Kvk.IV.37.359/2014/2.]
[31] Az FVB sérelmezett határozata hangsúlyosan veszi figyelembe az esélyegyenlőség vizsgálatakor, hogy a Józsefváros című ingyenes időszaki önkormányzati lap 2017/10. lapszáma az első, amelynek megjelenésekor már az összes jelölt nyilvántartásba vételre került. Az esélyegyenlőséget ez alapján már csak szűkebb időtartamban, a nyilvántartásba vett jelöltek viszonylatában vizsgálja, amely miatt helyesen zárja ki a Beadványozó által megjelölt további lapszámokat a vizsgálatból.
[32] A Beadványozó fellebbezésében tévesen hivatkozik a vizsgált időszak kibővítése érdekében a Ve. 3. § 3. pontjában megjelölt jelölő szervezetekre, mint az esélyegyenlőség alanyaira, hiszen a jogsértést nem különböző jelölő szervezetek eltérő megjelenésére, hanem Sántha Péterné Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere nagy terjedelmű és pozitív hangvételű közszereplésére alapozza. Az alpolgármester azonban csak Budapest Főváros VIII. Kerületi Helyi Választási Bizottságának 15/2017. (III. 16.) határozatának jogerőre emelkedésével nyerte el jelölti státuszát, így az ő, vagy személyén keresztül jelölő szervezetének alapelvsértő előnyben részesítése csak ettől az időponttól vizsgálható. Ugyanezen okból téves az aláírásgyűjtési szakaszban járó független jelöltek említése, hiszen az esélyegyenlőség értelemszerűen csak ugyanazon státuszban lévő szereplők között értelmezhető.
[33] Ebből következően a korábbi lapszámokkal kapcsolatban a Beadványozónak azt kellett volna bizonyítania, hogy az alpolgármester szereplése valamely bejelentett jelölő szervezet, már nyilvántartásba vett jelölt kampányát támogatja, vagy arra nézve egyértelműen hátrányos tartalommal bír. A Beadványozó ilyen bizonyítékot nem jelölt meg, ezzel szemben maga is elismeri fellebbezésében, nem állította, hogy Sántha Péterné kifejezetten jelölti minőségben szerepelne a többi jelölthöz képest szinte kizárólagos módon az időszaki lapban. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nem nyert bizonyítást olyan „tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.” [Kvk.IV.37.359/2014/2.]
[34] A Beadványozó a fenti okokból tévesen hívja fel Kvk.I.37.394/2014/2. határozatát is álláspontjának alátámasztására. Nem igazolható ugyanis, hogy az alpolgármester a hivatkozott lapszámokban az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnne fel jelölti nyilvántartásba vételét megelőzően a közhatalom képviselőjeként. Az FVB helyesen állapította meg e körben, hogy az „eseményekről szóló írások, melyeken az önkormányzat képviseletében, megjelenítőjeként feltűnik, rövid, tárgyilagos tudósítások, melyekben nincsen utalás, még közvetett módon sem, jelölti minőségére, pártállására”.
[35] A jelen eljárásban vizsgált ügyben releváns tényállással összefüggésben a Kúria Kvk.II.37.907/2014/3. számú határozatában megállapította, „[a] kérelmező által kifogásolt további tudósítások a jelenleg polgármesteri tisztséget betöltő, egyúttal polgármesterjelöltként is induló, személy polgármesteri tisztségével kapcsolatos feladatok ellátásáról tudósítottak, így azok közérdeklődésre számot tartó eseményekről szóló beszámolók és nem a polgármesterjelöltet népszerűsítő cikkek. A tisztség betöltésével összefüggésben, az önkormányzati tisztségből fakadó feladatok ellátásáról tudósító cikkek nem minősíthetők kampányidőszakban sem a jelöltet népszerűsítő cikknek.”
[36] A jelölti minőségben való megjelenés hiánya miatt nem értékelhető az esélyegyenlőség sérelmeként a többi jelölt szereplésének mellőzése. Az kétségtelen, hogy az időközi választás lényeges közügy, ugyanakkor a választás témájának és ebből eredően a jelöltek, jelölő szervezetek szereplésének hiánya az időszaki lapban a választási jogorvoslati eljárásban nem vizsgálható.
[37] A Bizottság nem találta alaposnak a fellebbezésnek az FVB határozata jogorvoslati záradékát kifogásoló részét sem.
[38] A Ve. 46. §-a határozza meg a választási bizottság határozatának elemeit. E szerint a rendelkező résznek tartalmaznia kell a választási bizottság döntését és a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást.
[39] A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell – többek között – a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, ami jogszabálysértés, vagy téves mérlegelésre utalást jelent.
[40] Az FVB határozata részletes tájékoztatást tartalmaz a jogorvoslat benyújtásának szabályairól, rögzíti, hogy ki jogosult a fellebbezés benyújtására, azt is, hogy hová és milyen módon nyújtható be, azaz a személyesen, a fax-on és az elektronikus levélben való benyújtásra vonatkozó felvilágosítást is tartalmaz. Emellett tájékoztat a fellebbezés kötelező, a Ve. 224. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti elemeiről, melyek megléte az érdemi elbírálás feltétele, valamint rögzíti az új tények és bizonyítékok előterjesztésének, valamint a rövid utas elérhetőségek megadásának lehetőségét.
[41] Az FVB határozatának jogorvoslati tájékoztatása bár pontatlan abban a tekintetben, hogy a fellebbezés jogalapjaként kizárólag a jogszabálysértésre való hivatkozást tünteti fel, tehát nem teljekörűen idézi a Ve. 223. § (3) bekezdését, ettől azonban a Bizottság álláspontja szerint nem válik jogsértővé a határozat.
[42] A jogorvoslati tájékoztató ilyen csekély mértékű pontatlansága nem alkalmas arra, hogy a fellebbezést benyújtani jogosultak jogorvoslathoz való jogának sérelméhez, esetleg kiüresedéséhez vezessen, ahogyan Beadványozót sem akadályozta abban, hogy érdemi elbírálásra alkalmas fellebbezéssel éljen. Megjegyzi a Nemzeti Választási Bizottság, hogy a bizonyítékok mérlegelése nem jelent egyben mérlegelési jogkörben meghozott döntést, a feltételek fennállása esetén a jogsértés megállapítása nem mellőzhető, szemben a mérlegelési jogkörben megállapított egyes jogkövetkezményekkel pl. a kiszabott bírság mértéke.
[43] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az FVB 16/2017. (IV.3.) FVB számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt jogköre alapján helyben hagyja.
V.
[44] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 46. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. április 7.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke