A Nemzeti Választási Bizottság
15/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Ny. I. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában 10 igen és 2 nem szavazattal meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy 2016. február 23-án a Nemzeti Választási Iroda székházában tartózkodó ismeretlen személyek, akik nyilatkozatuk ellenére nem országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkeztek a Nemzeti Választási Irodába, magatartásukkal megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelvet, a c) pont szerinti esélyegyenlőségi alapelvet és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőket eltiltja a további jogszabálysértéstől.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. március 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó személyesen eljárva 2016. február 26-án 14 óra 15 perckor kifogást nyújtott be a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvekbe és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 4. § (1) és (2) bekezdésébe és a 6. § (2) bekezdésébe ütköző, 2016. február 23-án a Nemzeti Választási Iroda székházában (a továbbiakban: székház) és azelőtt elkövetett jogsértések miatt.
Kifogásában előadta, hogy 2016. február 23-án országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkezett a Nemzeti Választási Iroda székházához 6 óra körül Lukács Zoltán országgyűlési képviselővel és egy magánszeméllyel. Ekkor már számára ismeretlen, kb. 20 erős testalkatú személy (a továbbiakban: Csoport) tartózkodott a székház előtt, akik fenyegető magatartást tanúsítottak. Beadványozó szerint a Csoport tagjai egy hölgyet, Erdösi Lászlónét, országos népszavazási kezdeményezés szervezőjét a székházba való belépéskor maguk elé engedték, noha Erdösi Lászlóné később érkezett, mint Beadványozó.
Beadványozó rögzítette, hogy a Nemzeti Választási Iroda semmilyen intézkedést nem tett annak érdekében, hogy kivizsgálja, hogy a Csoport tagjai valóban országos népszavazási kezdeményezés céljából érkeztek a Nemzeti Választási Irodába. E körben hivatkozott a Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzésére, melyben a legfőbb bírói fórum az Nsztv. 6. § (1) bekezdésében rögzített, személyes benyújtás szabályát értelmezte.
Álláspontja szerint a Csoport tagjai azzal, hogy fizikailag akadályozták népszavazási kérdése benyújtásában, Erdösi Lászlóné pedig ezt a jogellenes helyzetet kihasználta, valamint azzal, hogy a Nemzeti Választási Iroda elmulasztotta ellenőrizni a Csoport tagjainál lévő kezdeményezéseket, sérült a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített a) a választás tisztaságának megóvása, b) önkéntes részvétel a választási eljárásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között és e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek. Beadványozó idézte továbbá az Nsztv. 1. § (1) bekezdését, a 4. § (1)-(2) bekezdéseit, a 6. § (1)-(2) bekezdéseit és a Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzését, melyekre figyelemmel valósult meg a Ve. alapelveinek sérelme.
A jogsértések bizonyítékaként a Nemzeti Választási Iroda székházában elhelyezett biztonsági kamerák felvételét nevezte meg, melyek a Bizottság rendelkezésére állnak, továbbá néhány sajtóban megjelent videóra hivatkozott, melyek linkjét jelölte meg kifogásában. Ezeket a videókat a kifogás mellékleteként DVD lemezen is benyújtotta.
Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a leírtak alapján a kifogásnak adjon helyt és
- állapítsa meg a jogszabálysértés tényét,
- a jogszabálysértőket tiltsa el a további jogszabálysértéstől és
- a népszavazási eljárás jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg, ennek keretében elsődlegesen semmisítse meg a személyesen nem Erdösi Lászlóné által benyújtott kezdeményezést, másodlagosan a Nemzeti Választási Iroda elutasítása hiányában tagadja meg annak hitelesítését.
II.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás jogsértésként
1. a Csoport tagjainak magatartását,
2. Erdösi Lászlóné országos népszavazási kezdeményezés szervezőjének magatartását, valamint
3. a Nemzeti Választási Iroda magatartását tekinti jogszabályba ütközőnek.
Az 1. ponttal kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság az alábbiakat állapítja meg.
A székház elé 2016. február 23-án 4 óra körül folyamatosan érkeztek a Csoport tagjai, kb. 15-en voltak. Kb. 7 órakor a Csoport tagjainak többsége bement a székházba. A Nemzeti Választási Iroda munkatársának kérdésére úgy nyilatkoztak, hogy országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából várakoznak a székház előterében. A kezükben lévő dosszié és az abban lévő dokumentumok felmutatásával bizonyították állításukat.
A Nemzeti Választási Bizottság által már megtekintett felvételekből egyértelműen látszik, hogy miután Erdösi Lászlóné országos népszavazási kezdeményezés szervezőjének kísérője rögzítette a kezdeményezés érkezési időpontját a székház előterében lévő időbélyegző berendezés segítségével, a Csoport székházban lévő tagjai kimentek a székházból. Vagyis a Csoport tagjainak szándéka korábbi állításukkal ellentétben nem terjedt ki arra, hogy országos népszavazási kezdeményezést nyújtsanak be, meg sem kísérelték rögzíteni a náluk lévő beadvány érkezési időpontját, illetve átadni azt a Nemzeti Választási Iroda munkatársainak.
A Ve. eljárási alapelvei – köztük különösen a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv – általános keretet adnak a választási eljárás és - az Nsztv. 1. § (1) bekezdése okán – a népszavazási eljárásban részt vevők magatartásának. A Ve. 2. § (1) bekezdésének általános megfogalmazása azt is kifejezi, hogy az alapelvek által meghatározott magatartási szabályok nem csak a választópolgárok és a választási szervek irányában értelmezhetők, hanem a választópolgárok egymás irányába kifejtett magatartását is meghatározzák, vagyis e kölcsönösség folytán a választópolgárok kötelesek más választópolgárok felé is betartani ezeket az alapelveket. Az alapelvek megtartása tehát a választási vagy népszavazási eljárásban résztvevő más választópolgárok jogainak érvényre juttatását, szabad gyakorlását is szolgálja. Éppen ezért, az alapelveknek nem megfelelő magatartás, így különösen a nem rendeltetésszerű joggyakorlás szükségképpen csorbíthatja mások jogait, korlátozhatja jogos érdekeik érvényesülését.
A Csoport tagjainak konkrét magatartását a népszavazási eljárások szempontjából az minősíti, hogy nyilatkozatukkal ellentétben nem nyújtottak be semmilyen beadványt. Magatartásuk, így a Nemzeti Választási Iroda munkatársának adott valótlan nyilatkozatuk is egyértelműen ellentétes volt az országos népszavazási kezdeményezés benyújtásához való jog rendeltetésével és céljával. A választási szervek hivatalos helyiségei arra szolgálnak, hogy a valódi beadványozói szándékkal bíró személyek részére biztosítsák, elősegítsék a joggyakorlásukat. A hivatali helyiségben való tartózkodásra vonatkozó jog nem parttalan, időben és célhoz kötöttségében is korlátozott. Az időbeli korlátozottság azt jelenti, hogy az azt az időtartamot foglalhatja magában, ami a cselekmény elvégzéséhez szükséges, így például amíg valaki az országos népszavazási kezdeményezéshez, jogorvoslati kérelemhez kapcsolódó dokumentumot leadja, vagy valamely választási iratba betekint, felvilágosítást, tájékoztatást kér és kap. A célhoz kötöttség pedig értelemszerűen azt jelenti, hogy a beadványozó eljárása, célja egy adott választási cselekmény megvalósításához kapcsolódik, magatartását annak érdekében végzi, hogy azt véghezvigye. A valós beadványozói szándék nélküli puszta jelenlét a választási szervek hivatali helyiségében nem értelmezhető a jog által védett választópolgári, beadványozói magatartásként. A Csoport tagjainak, bár annak a látszatát keltették, valójában nem volt céljuk népszavazási eljárási tevékenység kifejtése, így jelenlétük a Ve. szempontjából alapelvi védettséget sem élvezhet.
A Kúria több eseti döntésében értelmezte már a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv tartalmát és azzal kapcsolatban az alábbiakat állapította meg:
„rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. Azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető [összefoglalóan elsőként: 18/2008. (III. 12.) AB határozat]. Ezért a Kúria álláspontja értelmében a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. (Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.I.37.394/2014/2.)”.
A Nemzeti Választási Bizottság elé tárt jelen tényállásban a népszavazáshoz való jog, ennek keretében pedig a kezdeményezés benyújtásához való jog gyakorlásának a vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól eltérő célú kihasználása a Csoport tagjai részéről egyértelműen felfedezhető volt. Magatartásuk egyértelműen visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, mert a bizonyított tényállásból megállapíthatóan a népszavazási kezdeményezés intézményét arra alkalmazták, hogy valódi szándék nélkül, az eljárási szabályok visszaélésszerű alkalmazásával tegyenek úgy, mintha népszavazást akarnának kezdeményezni. Fontos azonban, hogy a joggal való visszaélésük egyértelműen akkor volt megállapítható, mikor az egyik népszavazási kezdeményezés érkezési időpontjának rögzítése után kivonultak a székházból.
A Csoport tagjainak magatartása mindamellett, hogy rendeltetésellenes volt, a népszavazási eljárás tisztaságát is sértette, mert magatartásuk alkalmas volt a székházban tartózkodók és a Nemzeti Választási Iroda megtévesztésére. Vagyis a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelme is megállapítható.
A rendkívül kis helyen, valós beadványozói szándék nélküli együttes bent tartózkodásával a Csoport tagjai csökkenthették Beadványozó esélyét arra, hogy szándéka szerint mielőbb odajuthasson az időbélyegző berendezéshez. A Bizottság álláspontja szerint pedig azzal, hogy országos népszavazási kezdeményezések benyújtásának időpontjában, a székházban a Csoport tagjai anélkül voltak jelen, hogy az állítólagos beadványozási szándékukkal éltek volna, megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelvet is.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Csoport tagjai magatartásukkal megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket, a b) pont sérelmét azonban Beadványozó kifogása alapján nem látta bizonyítottnak. Mivel a Csoport tagjainak személyazonossága nem ismert, ezért a jogsértést a Bizottság ismeretlen személyek tekintetében állapítja meg.
A 2. pont vonatkozásában a Bizottság a megtekintett felvételek és a kifogás alapján nem látta bizonyítottnak, hogy a Csoport tagjainak a székházban való indokolatlan – valódi beadványozói szándék nélküli – bent tartózkodása alapján keletkezett jogellenes helyzetet Erdösi Lászlóné szervező vagy kísérője kihasználta volna. Tény, hogy a Csoport tagjai indokolatlanul tartózkodtak benn a székházban, azonban a felvételekből az is kiderül, hogy tettleg nem akadályozták az előtérben való közlekedést, és Beadványozó állításával ellentétben nem is segítették más, így Erdösi Lászlóné szervező vagy kísérője magatartását. A Csoport tagjainak jogellenes magatartása az volt, hogy valós beadványozói szándék nélkül álltak a székház előterében. Ebből kifolyólag pedig ez a magatartás nem hozható összefüggésbe Erdösi Lászlóné országos népszavazási kezdeményezés szervezője és kísérője magatartásával, illetve azzal, hogy korábban rögzítették Erdösi Lászlóné kezdeményezése érkezési időpontját, mint Beadványozó saját kezdeményezése érkezési időpontját. Mivel a Nemzeti Választási Bizottság nem látta megalapozottnak Beadványozó kifogását abban a vonatkozásban, hogy a Csoport tagjai által keletkeztetett jogellenes helyzetet Erdösi Lászlóné országos népszavazási kezdeményezés szervezője kihasználta volna, ezért a kifogást e tekintetben, a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
A 3. pont tekintetében a Nemzeti Választási Bizottság az alábbiakat állapítja meg.
A Ve. 210. § (1) bekezdése szerint a választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik.
Tekintettel arra, hogy Beadványozó kifogásában részben a Nemzeti Választási Iroda tevékenységét sérelmezi, annak elbírálása a Ve. 210. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.
Ahogyan az már rögzítésre került azt, hogy a Csoport egyes tagjai miért tartózkodtak a székházban, a Nemzeti Választási Iroda feltárta. Az Iroda munkatársa személyesen kérdezte meg a bent tartózkodóktól, hogy milyen célból várakoznak az előtérben. A Csoport tagjai egyértelmű választ adtak arra, hogy beadvány, országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából vannak jelen. Állításukat azzal bizonyították, hogy az Iroda munkatársának kérésére a kezükben lévő dossziét kinyitották és az abban lévő iratokat felmutatták. A Nemzeti Választási Iroda ezek után nem volt jogosult kétségbe vonni, illetve valótlannak minősíteni a Csoport tagjainak valós beadványozói szándékát. Beadványozó által kifogásában említett részletes vizsgálat lefolytatására sem volt lehetőség. Azt ugyanis, hogy személyesen kívánnak kezdeményezést benyújtani nyilatkozatukkal és személyes jelenlétükkel egyértelműen kifejezték. Annak vizsgálata pedig, hogy rendelkeznek-e 20 támogató választópolgár aláírásával, aláírásgyűjtő ív mintapéldányával és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által kiállított, az adatkezelés nyilvántartásba vételéről szóló határozattal, nem történhet meg a benyújtás előtt, csak azt követően. A Nemzeti Választási Irodát ezen szempontok vizsgálatára az Nsztv. csak egy benyújtott, átvett országos népszavazási kezdeményezés tekintetében jogosítja fel, nem olyan kezdeményezés tekintetében ahol csak a kinyilatkoztatott szándék van meg a benyújtásra. Ebből kifolyólag Beadványozó állításával ellentétben a Nemzeti Választási Iroda nem mulasztott, mikor nem végezte el a Csoport tagjainál lévő dokumentáció tüzetes, szakmai ellenőrzését még azok benyújtása előtt. Beadványozó által hivatkozott kúriai döntés egy a Nemzeti Választási Iroda által átvett kezdeményezés tekintetében írta elő a Bizottság számára, hogy a személyes benyújtás körülményeit kellett volna elsődlegesen vizsgálnia, nem pedig olyan beadvány esetében, amelynek még csak az átvétele sem történt meg.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Nemzeti Választási Iroda nem követett el jogsértést, mikor a Csoport tagjainak egyértelmű nyilatkozata után nem végezte el a náluk lévő iratok részletes átvizsgálását és minősítését.
A Nemzeti Választási Bizottság a leírtak alapján részben adott helyt Beadványozó kifogásának, a Csoport tagjai tekintetében állapított meg jogsértést és tiltotta el az ismeretlen személyeket a jogsértéstől. Egyebekben, így Erdösi Lászlóné országos népszavazási kezdeményezés szervezője és a Nemzeti Választási Iroda tekintetében nem találta megalapozottnak a kifogást, ezért vonatkozásukban azt elutasította.
Beadványozó kifogásában kért azon jogkövetkezmény tekintetében, mely szerint a Bizottság a népszavazási eljárás jogorvoslattal érintett részét és Erdösi Lászlóné országos népszavazási kezdeményezését semmisítse meg, valamint tagadja meg annak hitelesítését, olyan jogkövetkezmények, amelyek kimondására jelen eljárás keretében nincs mód. A 2016. február 23-án benyújtott országos népszavazási kezdeményezések benyújtása sorrendjének meghatározása, a benyújtás körülményeinek vizsgálata és a kérdés hitelesítéséről való döntés csak a kezdeményezések hitelesítési eljárása keretében történhet meg.
III.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésén, 210. §-án, 220. §-án, az Nsztv. 10. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. február 29.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke