A Nemzeti Választási Bizottság
148/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a F. J. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 5 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 2/2018. (II. 23.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
- Beadványozó 2018. február 22-én a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a szerinti kifogást nyújtott be a Zala Megyei 03. számú OEVB-hez a Ve. 2. § a) c) és e) pontjaiban tételezett választási eljárási alapelvek sérelmére való hivatkozással. Kifogásában előadta, hogy Cseresnyés Péter, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös egyéni országgyűlési képviselőjelöltje az ajánlások gyűjtéséhez szükséges ajánlóívek felvételét követő napon 2500 db ajánlást adott le. Álláspontja szerint ez fizikailag lehetetlen, illetve kizárólag jogsértések megvalósításával lehetséges, így indítványozza, hogy ellenőrizzék le az ajánlások mindegyikét, különösen az aláírásokat, mert lehetséges, hogy az aláírások hamisak és sérül a választások tisztasága, valamint a jelöltek közötti esélyegyenlőség.
- A Zala megyei 03. sz. OEVB 2/2018. számú (II. 23.) határozatában a Ve. 215. § c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a kifogás nem tartalmazta a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, ezáltal nem felelt meg a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjába foglalt követelménynek.
II.
[A fellebbezés tartalma]
- Beadványozó 2018. február 26-án 13 óra 26 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Zala Megyei 03. számú OEVB 1/2018. és 2/2018. számú határozatai ellen.
- Beadványozó az OEVB két határozatát egy beadványban támadja meg. Beadványában részletesen elemezve kívánja megalapozni az Alaptörvény és a választásra irányadó jogszabályok, így különösen a Ve. „közjogi alkotmányellenességét”. Közjogi érvénytelenségen alapulva kifogásolja a választási eljárásban, így a jogorvoslati eljárás során a személyazonosító jel alkalmazásának előírását és annak szükségességét, hogy jogorvoslati kérelemhez a fellebbezőnek azonosítania kell magát.
- Beadványában a FIDESZ-KDNP több egyéni jelöltje, így a Zala megyei 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben Cseresnyés Péterrel összefüggésben is azt valószínűsíti, hogy az ajánlások rendkívül gyors összegyűjtése törvényellenesen folyt, ezért álláspontja szerint szükséges nem csak az ajánlók azonosítása, hanem az aláírások eredetiségének ellenőrzése.
- Fellebbezésében kéri az OEVB határozatainak hatályon kívül helyezését, azok megsemmisítését illetve a jelöltet nyilvántartásba vevő határozatának felfüggesztését, és új határozat hozatalát az ajánlásokon szereplő aláírásképek vizsgálatára is kiterjedő, ismételt ellenőrzés eredményének megfelelően.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
- A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
- A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy tárgyi ügy – és az OEVB jelen fellebbezésben megtámadott határozata – előzményeként beadott kifogás benyújtásának követelményei kapcsán a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű és taxatív felsorolást tartalmaz annak kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatban. A jogszabályi rendelkezés szerint:
„A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
- A Ve. 215. § c) pontja az érdemi elbírálás feltételéül szabja ezen elemek feltüntetését az első fokú jogorvoslati eljárást megindító kifogás esetében. A kifogás ezen elemeinek vizsgálata a törvény erejénél fogva köti az eljáró választási szervet, annak nincs módja a szóban forgó elemek vizsgálatától eltekintetni. Ennek megfelelően, a hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében felsorolt elemek valamelyikét. Tekintettel arra, hogy Beadványozó 2018. február 22-án kelt kifogása nem tartalmazta Beadványozó személyi azonosító jelét, ezért az érdemi vizsgálatra nem volt alkalmas.
- E tekintetben a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy saját és a Kúria (Kvk.I.37.494/2014/2.; Kvk.II.37.325/2014/3.; Kvk.II.37.271/2014/2.; Kvk.II.37.326/2014/3.) következetesen alkalmazott joggyakorlata az, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő, a jogorvoslati kérelem kötelező tartalmi kellékhiánya – jelen esetben Beadványozó személyi azonosítója – a későbbi jogorvoslati eljárásban nem pótolható.
- A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Zala Megyei 03. számú OEVB 2/2018. (II. 23.) számú határozatában – tekintettel a Kúria által képviselt gyakorlatra – az előzőekben kifejtettekre figyelemmel tárgyi ügyben jogszerűen állapította meg az érdemi vizsgálatra való alkalmatlanságot.
- Mindezek mellett a Nemzeti Választási Bizottság utal arra, hogy a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat, illetve a Ve. 223. § (3) bekezdés szerinti alapját. A Ve. 223. § (3) bekezdése meghatározza a fellebbezés benyújtásának lehetséges eseteit. A Ve. 223. § (3) bekezdés előírása kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság kiemeli, hogy – az előzőekben tárgyalt, jogorvoslat kellékeinek vizsgálatát jelentő és egyben a választási bizottság döntését kötő, jogszabályban meghatározott követelmények mellett – tárgyi ügyben Beadványozó olyan jogszabálysértésre sem tudott hivatkozni, amelyre az OEVB döntésével szemben fellebbezését alapozta volna.
- A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés d) pontján és (4) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 1.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke