A Nemzeti Választási Bizottság
148/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság H. J. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozók) által benyújtott kifogások tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. október 3-án 13 óra 33 perckor kifogást nyújtott be a Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának megsértése miatt. Beadványozó előadta, hogy 2016. szeptember 26-án észlelte, hogy Budapest XXI. kerület Katona József Általános Iskola folyosóján számára ismeretlenek a csepeli polgármester aláírásával ellátott plakátot helyeztek el. Véleménye szerint ezzel sérültek a Ve. fent hivatkozott rendelkezéseit, ugyanis a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
Beadványozó szerint továbbá azzal, hogy a plakát olyan közléseket tartalmaz, mely a szociális ellátás tekintetében fenyegeti meg a választópolgárokat, a plakát sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Mindez szerinte a Büntető Törvénykönyv 195. §-ába is ütközik, mely a fenyegetés tényállását határozza meg. A plakát elhelyezésével Beadványozó szerint sérült az esélyegyenlőség alapelve is. Állításainak alátámasztására egy darab fényképfelvételt csatolt a kifogásolt plakátról.
Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a választás tisztasága, az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét és a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint bírságot szabjon ki a jogsértőre.
A Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) elnöke 2016. október 4-én kelt döntésével a kifogást és annak mellékletét a Ve. 297. § (2) bekezdése alapján áttette a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező Nemzeti Választási Bizottsághoz.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Nemzeti Választási Bizottság Ve. 43. § (1) bekezdésében rögzített törvényi kötelezettsége – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a tényállás tisztázása.
A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. Bizonyítékként értékelhető a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb.
A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a mellékelten becsatolt fényképfelvételt, mely alapján az alábbiakat állapítja meg.
A fényképfelvételen kizárólag a csepeli polgármester, Borbély Lénárd levele látható, mely „Tisztelt Csepeli Polgárok!” megszólítással kezdődik. A fényképen azonban semmilyen körülmény nem utal annak a beadványozói állításnak az alátámasztására, hogy a kifogásolt levelet egy közoktatási intézményben helyezték volna el. Azt sem lehet a becsatolt fénykép alapján megállapítani, hogy azt bármilyen hirdetőtáblára vagy faliújságra helyezték volna ki. A fényképfelvétel alapján csak az állapítható meg, hogy az azon látható dokumentum (polgármesteri levél) létezik, azonban arra a bizonyítékként becsatolt fénykép önmagában alkalmatlan, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdésére hivatkozva megállapítható legyen a Ve. alapelveinek megsértése.
A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a bizonyítékként becsatolt fényképfelvétel nem bizonyítja, hogy az egy közoktatási intézményben került volna kihelyezésre, így nem állapítható meg a Ve. 2. § (1) bekezdése a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása, a c) pont alapján az esélyegyenlőség és az e) pontban rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvek sérelme, ezért a Nemzeti Választási Bizottság tárgyi ügyben a kifogásnak nem adott helyt és azt a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 43. §-án, a 218. §-án, a Ve. 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 7.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke