A Nemzeti Választási Bizottság
147/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. F. Cs. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 28-án 9 óra 45 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[2] Jogorvoslati kérelmében arra kérte a Bizottságot, hogy állapítsa meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 95. §-ának, 115. §-ának és az „EU Alapjogi Charta” 41. cikkének sérelmét.
[3] Indokolása szerint 2019. május 26-án szavazni kívánt Magyarország luxemburgi külképviseletén, de visszautasították arra hivatkozással, hogy a „magyarországi szavazóköri névjegyzékből” törölték, és ezért nem szerepelt a kinyomtatott külképviseleti névjegyzéken.
[4] Jelzi, hogy a törléséről szóló határozatot érdemben nem vitatja, azonban kifogásolja, hogy a hatáskörrel rendelkező választási szerv nem értesítette a szavazás napját megelőzően megfelelő időben és írásban a határozatról. Megítélése szerint sérült a tájékoztatáshoz való joga, mert az értesítésére való kötelezettség a Ve. 95. §-ában és 115. §-ában foglalt esetekhez hasonlóan megvolt, annak ellenére, hogy ezen konkrét esetről a Ve. nem rendelkezik, azonban az EU Alapjogi Charta 41. cikke alapján érvényesülnie kell a megfelelő ügyintézéshez való jognak. A választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit ezen uniós alapkövetelménnyel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
[5] Álláspontja szerint a törlő határozatot indokolni kellett volna, ahogyan a Ve. 95. §-a előírja hasonló esetekben. Ismét az EU Alapjogi Chartájának 41. cikkére hivatkozva állítja, az írásbeli indokolási kötelezettség akkor is fennáll, ha a Ve. erről ebben az esetben kifejezetten nem rendelkezik.
[6] Kiemeli, hogy a névjegyzékből való törlésről szóló döntést érdemben nem kívánja vitatni.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A kifogás nem alapos.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság az üggyel kapcsolatban az alábbiakat állapította meg.
[9] Az Európai Parlament tagjainak választásán a Ve. a névjegyzék kezelésével kapcsolatban különös részi szabályokat is alkalmaz. A Ve. 336. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak választására az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokról kapott értesítés alapján az érintett választópolgárokat a Nemzeti Választási Iroda törli a szavazóköri névjegyzékből.
[10] A névjegyzékből való törlés formális garanciáit a Ve. 95. § (1) bekezdése tartalmazza, amely szerint a választási iroda a 84. §, a 85. §, a 97. § (1) bekezdés a) pontja és a 334. § szerinti kérelem elutasításáról, valamint a 97. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti törlésről határozattal dönt. A határozatra a 46. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A határozatban pontosan meg kell jelölni az elutasítás, illetve a törlés okát.
[11] A Ve. 97. § (1) bekezdés b) pontja a törlés azon esetét rögzíti, mikor a névjegyzékbe vétel napjától számított tíz év eltelt, azzal a megkötéssel, hogy a határidő megszakad, ha a választópolgár a névjegyzékben szereplő adatait módosítja, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását kéri vagy szavazási iratot ad le.
[12] A 97. § (2) bekezdés b) pontja pedig a törlést arra az esetre rendeli el, ha a választópolgár választójogát elveszti.
[13] Ezen felül a Ve. 236. §-ának (7) bekezdése a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslatok körében rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Iroda központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elbíráló döntése elleni fellebbezést a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez kell benyújtani, amelyre alkalmazni kell a központi névjegyzékre és szavazóköri névjegyzékre benyújtott kérelmekkel kapcsolatos, Ve. 235. § rendelkezéseit.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. 336. §-a szerinti szavazóköri névjegyzékből való törlés nem kérelemre induló eljárás, illetve nem tartozik a Ve. 97. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 97. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá sem, így a törlést formális határozathozatali kötelezettség nem terheli.
[15] Ennek oka részben a jogintézmény célja. A jogalkotó a jogszabály indokolásában röviden utal rá, hogy a másik uniós tagállam területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár kérelmére a lakóhelye szerinti tagállamban szavazhat. A Ve. 336. §-a ezzel kapcsolatos szabályt fogalmaz meg. A törlés akkor hajtható végre, ha egy másik tagállam az erre előírt rendben adatot szolgáltat, amellyel kapcsolatban a Ve. a hazai választási szervek adatszolgáltatási kötelezettségét rögzíti a 337. §-ában.
[16] Megállapítható, hogy a Ve. 336. §-ban foglalt törlésre a Ve. sem formális határozat meghozatalát, sem tájékoztatási kötelezettséget nem ír elő sem e §-ban, sem utalás alapján más rendelkezésben, így ilyen határozat, vagy tájékoztatás kiadására a választási szervek az egyedi ügyekben nem kötelezhetők.
[17] A magyar választási szerveknek a választópolgár más tagállam névjegyzékre vételéről szóló döntése felett nincs joghatósága, amennyiben az az eljárás nem kérelmére, vagy akaratával szemben történt, az illetékes tagállam hatáskörrel rendelkező szervénél kell kezdeményeznie a korrekciót.
[18] Jelen esetben Belgium választási szerve 2019. április 23-án szolgáltatott adatot arról, hogy a választópolgár jogerősen szavazati jogot szerzett Belgiumban. Ennek alapján a Nemzeti Választási Iroda 2019. április 30-án törölte a választópolgárt a magyarországi szavazóköri névjegyzékből, amelynek eredményeként egyúttal törlésre került a külképviseleti névjegyzékről is.
[19] A fentiek alapján a Ve. 95. § (1) bekezdésének sérelme nem állapítható meg, és nem sérül a választásra irányadó jogszabálynak nem tekinthető Európai Unió Alapjogi Chartája sem.
[20] Beadványozó által hivatkozott Ve. 115. §-ban a választópolgár tájékoztatása körében az értesítő, a névjegyzékre vétel és a névjegyzéki kérelmekkel kapcsolatos döntésről szóló tájékoztatás szerepel, amely a Ve. 336. §-a szerinti eljárásra nem vonatkoztatható, így megsértése sem állapítható meg. A Ve. 336. §-ával kapcsolatban pedig – ahogy az a fentiekben kifejtésre került – a Ve. külön kötelezettséget nem rögzít. A más tagállamban való névjegyzékre vétellel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a névjegyzékre vevő tagállamot terheli.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság mindezek alapján a kifogás elutasításáról döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[22] A határozat a Ve. 95. §-án, a 97. §-án, a 115. §-án, a 210. §-ának (1) bekezdésén, a 220. §-án, a 331. §-án, a 336-337. §-ain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 30.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke