A Nemzeti Választási Bizottság
147/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a F. J. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 5 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 1/2018. (II. 23.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
- A Zala megyei 03. sz. OEVB 1/2018. számú (II. 23.) határozatában Cseresnyés Pétert, mint a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös egyéni országgyűlési képviselőjelöltjét az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán nyilvántartásba vette.
II.
[A fellebbezés tartalma]
- Beadványozó 2018. február 26-án 13 óra 26 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Zala Megyei 03. számú OEVB 1/2018. és 2/2018. számú határozatai ellen.
- Beadványozó az OEVB két határozatát egy beadványban támadja meg. Beadványában részletesen elemezve kívánja megalapozni az Alaptörvény és a választásra irányadó jogszabályok, így különösen a Ve. „közjogi alkotmányellenességét”. Közjogi érvénytelenségen alapulva kifogásolja a választási eljárásban, így a jogorvoslati eljárás során a személyazonosító jel alkalmazásának előírását és annak szükségességét, hogy jogorvoslati kérelemhez a fellebbezőnek azonosítania kell magát.
- Beadványában a FIDESZ-KDNP több egyéni jelöltje, így a Zala megyei 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben Cseresnyés Péterrel összefüggésben is azt valószínűsíti, hogy az ajánlások rendkívül gyors összegyűjtése törvényellenesen folyt, ezért álláspontja szerint szükséges nem csak az ajánlók azonosítása, hanem az aláírások eredetiségének ellenőrzése.
- Fellebbezésében kéri az OEVB határozatainak hatályon kívül helyezését, azok megsemmisítését, illetve a jelöltet nyilvántartásba vevő határozatának felfüggesztését, és új határozat hozatalát az ajánlásokon szereplő aláírásképek vizsgálatára is kiterjedő, ismételt ellenőrzés eredményének megfelelően.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
- A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
- A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó helytelenül hivatkozik arra, hogy a fellebbezéssel érintett eljárásban az illetékes OEVB feladata lett volna a jelölt támogatására gyűjtött ajánlások ellenőrzése. A Ve. 125. § (1) bekezdése általános szabályként rögzíti, hogy az ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. Az ajánlások ellenőrzésére vonatkozóan ugyanezen szakasz (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlások során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények – többek között az ajánlásokat adattartalma meglétének – teljesülését, azonosítani kell a választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal. A Ve. 125. § (3) bekezdése alapján pedig az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetéssel kell elvégezni.
- Tekintettel arra, hogy az ajánlások ellenőrzésére a Ve. 125. §-a tartalmaz előírást – valamint e jogszabályi rendelkezés értelmezésére irányulóan az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú NVB iránymutatás – a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint egyetlen választási szerv, így az ajánlások ellenőrzését végző választási irodák sem jogosultak arra, hogy az ajánlásellenőrzésre vonatkozó tételes jogszabályi rendelkezéseken túlterjeszkedve, az ajánlásellenőrzés során a választópolgárok aláírásképét ellenőrizzék.
- Mindezek mellett a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
- A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja;
- a fellebbezés benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címe;
- a fellebbezés benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.
- A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés vizsgálata alapján rögzíti, hogy az nem tartalmazza a fellebbezés Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját, a tételes jogszabálysértésre való hivatkozást.
- A Bizottság a fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatban megállapítja, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3., Kvk.I.37.221/2014/2. és Kvk.II.37.271/2014/2. számú végzések]
- A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. Mivel Beadványozó fellebbezésében konkrét jogszabálysértés nem került megjelölésre, a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 122. és 125. §-án, a 223. § (3) bekezdés a) pontján, valamint a 231. § (1) bekezdés d) pontján és (4) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 1.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke