A Nemzeti Választási Bizottság
145/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. H. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. október 3-án 15 óra 32 perckor kifogást nyújtott be Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a 2016. október 2-i népszavazás okán 2016. szeptember 8-án határozattal elfogadott és a népszavazásig tartósan folyamatban levő kampánytevékenysége miatt. Előadta, hogy kifogását amiatt nyújtotta be, mert Kocsis Máté polgármester Budapest VIII. kerületében „pártpolitikai célra felhasznált” kampánytevékenységet kezdeményezett 10 millió forint közpénz terhére. Hivatkozott a Kúria Knk.38.891/2016/3. számú határozatára, mely kimondta, hogy az önkormányzatok törvényesen kampányolhatnak. Álláspontja szerint ez „szembe megy a korábbi semlegességi elvvel”.
A törvénysértés bizonyítékaként kifogásában az alábbiakat jelölte meg:
1. „Kocsis Máté a VIII. kerület polgármestereként úgy érezte, az önkormányzatnak külön költenie kell a kampányra, ezért saját transzparenseket gyártattak, és ezekkel a kocsikkal emlékeztetik a Józsefvárosban járókat arra, hogy október 2-án szavazni lehet a kvótáról.
http://444.hu/2016/09/17/kocsis-mate-onkormanyzata-kulon-bejaratu-plakatokkal-
allt-bele-a-kampanyba”
2. „Nemrég arról írtunk, hogy a józsefvárosi helyi lapban szállt be a kvótakampányba a Kocsis Máté által vezetett önkormányzat, de nem állt meg itt a dolog: a kerület most már biciklis plakátokon is a „nem”-szavaztra buzdít.
http://migracio.mandiner.hu/cikk/20160919_jozsefvaros_biciklis_plakatokkal_is_
beszallt_a_kampanyba „
3. Javaslat a népszavazás lebonyolításához kapcsolódó döntések meghozatalára
http://jozsefvaros.hu/tu_dokumentumok/4959_20160908_javaslat_
a_keruleti_lakosok.pdf
http://jozsefvaros.hu/tu_dokumentumok/4959_20160908_javaslat_
a_keruleti_lakosok.pdf
http://jakabfytamas.blog.hu/2016/09/18/tudjukkiknek_toljak_az_
onkormanyzati_kampanypenzt
http://jozsefvaros.hu/tu_dokumentumok/4961_20160908_
nyilt_ules_hatarozat.pdf
http://jozsefvaros.hu/biz_dokumentumok/4167_20160912_
jegyzokonyv.pdf
Kifogástevő ezt követően beadványának „A kampány leírása” című részében előadta, hogy „először a kerület lapjában kezdődött a kampány, utána a plakátokat hordozó járművek jelentek meg a kerület utcáin, majd a villanyoszlopokra is kikerültek és azóta is, végig a kampány során ott vannak az azonos módon és azonos tartalommal készült plakátok”. Állítása alátámasztása érdekében 2016. szeptember 16-i, szeptember 17-i, szeptember 21-i internetes újságban megjelenő cikkeket, egy szeptember 18-i blog bejegyzést, majd újabb szeptember 19-i, és 2016 júliusi cikkeket jelölt meg.
Álláspontja szerint a jogszabályok, melyet Budapest VIII. kerületének kampánya sért a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai. Megítélése szerint kampánytevékenység folytatására a kormánynak, a pártoknak és a választópolgároknak van joguk, nem az egész települést képviselni köteles közfeladatot ellátóknak.
Rögzítette, hogy az önkormányzatok egyoldalú, törvénytelen kampánytevékenységet folytatnak, ami egyben a közvagyon, az önkormányzati vagyon felelőtlen kezelését is jelenti. Álláspontja szerint az önkormányzati kampány keveri a párt és az önkormányzati szerepeket, így a kifogásolt magatartás sérti az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdését, valamint az Alaptörvény C) cikk (1) és (2) bekezdéseit, mert a kormány és a kormánypártok az önkormányzatok területére terjeszkednek, ott próbálnak hatalmat gyakorolni.
Hivatkozott és idézte a Nemzeti Választási Bizottság 87/2016. számú határozatát, majd megállapította, hogy a kifogásában felsorakoztatott bizonyítékok azt igazolják, hogy az Önkormányzat nemcsak tájékoztat és a részvételi jogra hív fel, „hanem törvénytelenül a NEM szavazat érdekében kampányol”.
Ezen túl hivatkozott Kocsis Máté Budapest VIII. kerületi polgármesternek az ATV-nek adott interjújára, megjelölve a műsor elektronikus elérhetőségét, továbbá a 444.hu oldal szeptember 27-ei cikkére hivatkozott, mely Győrújfalu polgármesterének kampánytevékenységéről számolt be.
Mindezek alapján kérte beadványa érdemi elbírálását.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
Kifogástevő beadványában arra hivatkozik, hogy azt az Önkormányzat által a 2016. szeptember 8-a óta a 2016. október 2-ai népszavazásig folytatott kampánytevékenysége miatt nyújtotta be.
A népszavazási eljárásban a jogorvoslati kérelmek benyújtási határidejével kapcsolatos szabályokat az Nsztv. 79. §-a és a Ve. 209. §-a határozza meg. E szerint a népszavazási eljárásban a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított ötödik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
A folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. Ez esetben a jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
Ez utóbbi rendelkezéssel kapcsolatban azonban fontos rögzíteni azt, hogy a kifogástevő kötelezettsége, hogy a kifogásához csatolt bizonyítékokkal alátámassza azt, hogy kifogását úgy nyújtotta be, hogy a sérelmezett cselekmény a benyújtást megelőző ötödik napon még fennállt.
A jogorvoslati kérelmek kötelező elemeit a Ve. 212. § (2) bekezdése sorolja fel. A hivatkozott rendelkezés b) pontja szerint a kifogásnak a vélelmezett jogszabálysértés bizonyítékait is tartalmaznia kell. A Ve. 43. § (5) bekezdése alapján a Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. A bizonyíték a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb. A népszavazási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan a választási szervek elsősorban a kérelmező által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni. A Bizottság álláspontja szerint nincs lehetőség egy kifogásban állított jogszabálysértés érdemi vizsgálatára akkor, ha nem állnak rendelkezésre olyan tényeken alapuló bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel összevethetők lennének. Érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai sem értékelhetők.
Kifogástevő arra vonatkozó állítása alátámasztására, hogy az Önkormányzat jogellenes kampánytevékenységet folytat megjelölte
- a 444.hu 2016. szeptember 17-ei cikkét, melyben az önálló hirdető-berendezéssel végzett kampánytevékenység folytatásával kapcsolatban semmilyen időpont nem szerepel,
- a migracio.mandiner.hu szeptember 17-ei cikkét, melyben szintén nem szerepel arra vonatkozó időpont, hogy a biciklis plakátokkal mikor kampányoltak,
- a Képviselő-testület „Javaslat a kerületi lakosok közérdekű tájékoztatására a kényszerbetelepítés elleni népszavazással kapcsolatban” című előterjesztéshez kapcsolódó szeptember 8-i és 12-i dokumentumokat,
- Jakabfy Tamás képviselő szeptember 18-i blog bejegyzése elektronikus elérhetőségét, mely az előterjesztéssel kapcsolatos bejegyzés;
- a migracio.mandiner.hu szeptember 16-i cikkét, mely a Józsefváros Újság szeptember 14-i számában írtakról számol be;
- a vastagbor.atlatszo.hu 2016. szeptember 21-i cikkét, mely a szeptember 12-i önkormányzati döntésről számol be;
- az erdmost.hu 2016. szeptember 19-i cikkét, mely nem az Önkormányzattal, hanem Érddel kapcsolatos információt tartalmaz,
- loflerdavid.hu oldal 2016 júliusi írását, valamint
- Kocsis Máténak az ATV-ben adott 2016. szeptember 28-i interjúját.
Beadványozó jelenlegi kifogásával részben azonos tárgyú kifogását a Bizottság 87/2016. NVB határozatában bírálta el.
Beadványozó korábbi kifogásával azonos módon jelen beadványában sem jelölte meg az általa jogsértőnek vélt egyes kampánytevékenységek észlelésének pontos időpontját, sem azok pontos helyét. Az önkormányzati határozatra való hivatkozás nem bizonyítja azt, hogy az egyes konkrét kampánycselekményeket mikor és milyen módon végezték. Ehhez hasonlóan az internetes cikkek és a blog bejegyzés sem támasztja alá azt, hogy a kifogásolt kampánytevékenységet mikor és hol végezték. Emellett a hivatkozott cikkek mindegyike szeptember 26-a előtti, Kocsis Máté polgármester interjúja 2016. szeptember 28-ai, mely azonban konkrét kampánytevékenység folytatását – melyre a Beadványozó is általánosságban, időpont megjelölése nélkül hivatkozik, nevezetesen pl. kerületi újságban megjelent cikk, vagy villanyoszlopon elhelyezett plakát – szintén nem bizonyítja.
Beadványozó által hivatkozott bizonyítékok alkalmatlanok annak bizonyítására, hogy mikor történtek az általa jogellenesnek ítélt kampánycselekmények. Ezen túl a hivatkozott cikkek mind 2016. szeptember 26. előtt keletkeztek, lettek közzétéve, így megállapítható, hogy a kifogás az Nsztv. 79. §-ában előírt jogvesztő határidőn túl lett benyújtva.
A Bizottság rögzíti, hogy a 2016. szeptember 28-ai interjú alkalmatlan bizonyíték konkrét magatartás, így a kifogásban foglaltak alátámasztására, mivel abban annyi hangzik el, hogy az Önkormányzat felhívta a választópolgárokat, hogy éljenek alkotmányos jogukkal, azonban arra vonatkozó információ nem hangzik el, hogy az mikor, milyen eszközzel, hogyan és hol valósult meg.
A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a Ve. 215. § b) pontja alapján, ha az elkésett, a c) pont szerint, ha az nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által csatolt bizonyítékok egyrészt alkalmatlanok arra, hogy azokból megállapítható legyen a jogsértőnek vélt magatartás megvalósulásának időpontja, továbbá ezek a bizonyítékok, mind a jogvesztő 5 napos határidő előtt keletkeztek. Másrészt a 2016. szeptember 28-ai bizonyíték nem alkalmas a vélt jogsértés alátámasztására. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 215. § b) és c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó magatartásával kapcsolatban rögzíti, hogy kifogásában hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.891/2016/3. számú végzésére, mely döntésében a bíróság egyértelműen rögzítette azt, hogy nincs olyan elvi alap, amely alapján a helyi önkormányzatok ne folytathatnának kampánytevékenységet. A Kúria szerint a népszavazás intézményének rendeltetésszerű működéséhez – amennyiben azt a Kormány kezdeményezte - szükséges is lehet annak ismerete, hogy helyi önkormányzatok többsége a Kormánnyal egyetért-e, a más véleményekkel versengő kormányzati álláspont a közhatalmat gyakorló állam egységes, vagy éppenséggel nagyon is megosztott álláspontja.
A hivatkozott kúriai végzés tartalmazza, hogy a Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki. A Bizottság álláspontja szerint nem egyeztethető össze a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással az a beadványozói magatartás, mely a jelenlegi joggyakorlat, kúriai álláspont ismeretében, azzal ellentétes beadványt nyújt be és kéri a kifogása érdemi elbírálását. Mindezt olyan jogorvoslat alapján, mellyel részben azonos tartalmút és bizonyítékokkal felszerelt beadványt 2016. szeptember 21-én már benyújtott. Ebben a határozatában a Bizottság felhívta Beadványozó figyelmét arra, hogy a sorozatosan hivatkozott internetes újságok cikkei alkalmatlan bizonyítékok állítása alátámasztására. Beadványozó kifogásának elutasításáról szóló 87/2016. NVB határozat ellen nem élt jogorvoslattal, hanem hasonló tartalommal és azonos szerkezetben ismételten benyújtotta azt, immáron annak tudatában is, hogy ha érdemi elbírálásra alkalmas is lenne kifogása, a Kúria Kvk.III.37.891/2016/3. számú végzése alapján nem vezethetne eredményre.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, 79. §-án, a Ve. 208. §-án, 209. §-án, a 212. §-án, a 215. § b) és c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 7.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke