A Nemzeti Választási Bizottság
1447/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. H. L. ügyvéd által képviselt M.-né R. I. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 108/2014. (X. 27.) számú határozatát helyben hagyja.
A Nemzeti Választási Bizottság Subert Béla, a Balkányi Helyi Választási Bizottság elnökével kapcsolatos összeférhetetlenségi indítványt, az arról való döntés érdekében, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § (4) bekezdése alapján megküldi a Balkányi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) részére.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. november 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2014. október 25-én kifogást nyújtott be a TVB-hez, melyben előadta, hogy „Balkány Város Helyi Választási Bizottságának elnöke – Subert Béla – Pálosi László polgármester-jelölt mellett induló Molnárné Kiss Katalin testvérének a veje”, így Subert Béla – összeférhetetlenség okán – nem lehet a választási bizottság tagja. Mindezek alapján beadványozó kérte a balkányi polgármester- és önkormányzati képviselő-választás eredményének megsemmisítését és új választás kitűzését.
A TVB 108/2014. (X. 27.) számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, tekintettel a Ve. 215. § b) pontjára, mely szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett.
Beadványozó 2014. október 30-án fellebbezést nyújtott be a TVB 108/2014. (X. 27.) számú határozata ellen, melyben fenntartotta a kifogásban előadottakat.
II.
A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta.
A Bizottság első körben azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően került-e benyújtásra a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A Ve. 10. § (1) bekezdése szerint az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint a határidő annak utolsó napján 16.00 órakor jár le.
A Nemzeti Választási Bizottság az üggyel összefüggő iratok alapján megállapítja, hogy beadványozó kifogását 2014. október 25-én nyújtotta be, melyben a helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás törvénysértő voltára történő hivatkozással indítványozta a Balkányi Helyi Választási Bizottság által megállapított választási eredmény megsemmisítését és új választás kiírását.
A Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra, hogy a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt határidőa jogszabálysértés elkövetésének napjától, nem pedig annak észlelésétől vagy az arról való tudomásszerzés időpontjától számítandó. Ezek szerint a helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás törvénysértő voltára történő hivatkozással jogorvoslati kérelem a választás napját - 2014. október 12. napját - követő három napon belül, azaz 2014. október 15-én 16.00 óráig nyújtható be.
A választási eljárás megsemmisítésére és megismétlésére vonatkozó kifogást a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint legkésőbb a szavazás befejezéséig történő jogsértő cselekményekre való hivatkozással lehet benyújtani, amennyiben a beadványozó bizonyítja, hogy az érdemi befolyással bírt a választás eredményére. Tekintettel arra, hogy a választópolgárok szabad választói akaratának szavazás útján való kifejezése a Ve. 169. §-a alapján a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehetséges, az ezen időpontot követő cselekmények a választás eredményére már nem lehetnek hatással.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az első fokon eljárt bizottság helytállóan állapította meg a tényállást, mely szerint a kifogást tevő jogorvoslati kérelmét a törvényes határidőn túl nyújtotta be, és – a Ve. 215. § b) pontja alapján – annak érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról jogszerűen döntött.
Az összeférhetetlenségi indítvánnyal kapcsolatban a Bizottság az alábbi megállapítást teszi.
A Ve. 34. § (1) bekezdés b) pontja szerint a választási bizottság tagjának megbízatása a 18. § szerinti összeférhetetlenség esetén megszűnik. A választási bizottsági tag megbízatásának az összeférhetetlenség miatt történő megszűnésének megállapítását a jogszabály alapján bárki indítványozhatja. A 34. § (4) bekezdés egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az összeférhetetlenség vizsgálatára azon választási bizottság jogosult, melynek tagját az indítvány érinti. Ezt az álláspontot erősíti a hivatkozott bekezdés második mondata is, mely szerint az összeférhetetlenségi indítványról való döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt és a határozatképesség szempontjából sem kell figyelembe venni.
Az összeférhetetlenség megállapítása a Ve. alapján nem kifogás, hanem úgynevezett indítvány alapján történik. Az indítvány elbírálása vonatkozásában a törvény nem tartalmaz a kifogás áttételének időkorlátjához hasonló rendelkezést, csupán azt írja elő, hogy abban az érintett választási bizottságnak kell döntenie.
A fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a TVB-nek a HVB elnökét érintő összeférhetetlenségi indítványt meg kellett volna küldenie a HVB-nek, tekintettel arra, hogy annak első fokú elbírálására hatáskörrel nem rendelkezik, annak elkésettségéről nem rendelkezhet. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a TVB-nek a kifogás elkésettségre vonatkozó döntése helyben hagyásán túl, az összeférhetetlenség vizsgálatára és annak megállapítására vonatkozó indítványt, az abban való első fokú döntés érdekében megküldi a HVB részére.
A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja és a 34. § (4) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
A határozat a Ve. 10. § (1) bekezdésén, a 18. §-án, a 34. §-án, a 124 § (1)-(2) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2014. október 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke