A Nemzeti Választási Bizottság
1445/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Orosz Mihály Zoltán Érpatak polgármester-jelöltje (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó 2014. október 23-án személyesen és elektronikus úton is kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában a Bizottság azonnali összehívását kezdeményezte, valamint azt, hogy a 2014. október 21-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 84/2014. (X. 18.) számú, másodfokú határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét bírálja el. Kifogásában sérelmezte, hogy a Nemzeti Választási Iroda vezetője Dr. Pálffy Ilona NVI elnöke, a TVB döntése elleni jogorvoslati kérelmét bírósági felülvizsgálati kérelemként felterjesztette a Debreceni Ítélőtábla felé.
Kifogásában előadta, hogy „Ezen szándékos törvénysértés megvalósítása érdekében a Nemzeti Választási Iroda vezetője Dr. Pálffy Ilona NVI elnöke 2012-10-22-én az NVB jogkörét önkényesen elvonta és gátlástalanul magához rendelte, abból a célból, hogy Érpatak választópolgárainak akaratát sárba tiporja és Érpatak negyedszer is törvényesen megválasztott polgármesterét megfossza a másodfokú elbírálás lehetőségétől, (és mindenféle egyéb jogorvoslati lehetőségtől), valamint az érdemi védekezés elbírálásának törvényes útjától, és ebben a manőverében bűnpártoló módon részt vett a Debreceni Ítélőtábla bírói tanácsa is (Dr. Cs-né dr. Gy. M., Dr. B. P., Dr. P. L. bírók), akik a 72 órás nyitva álló döntési határidő során a 3. órában csúcs gyorsasággal meghozták az érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzését, végzésében azt hazudva, mintha nem történt volna meg a Dr. Pálffy Ilona NVI elnökének tudatos és szándékos hatáskörelvonó és érdemi vizsgálattól megfosztó bűncselekménye, a bűnpártoló bírói tanács végzése 4. bekezdésében azt, hazudja, hogy a fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság felülvizsgálati kérelemnek minősítette mintha az NVB a Ve. 44.§-t és a 330. §. (3) c.) pontját betartotta volna, holott a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést még napirendi pontra sem tűzte”.
A beadványozó kifogásában felhívást idézett dr. Polt Péter legfőbb ügyész felé, hogy „a brutális jogállami normák sárba tiprói Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei TVB bűnözői a valótlan tartalmú hamis-koholt nyilatkozatokat készítők és azokkal a hatóságot félrevezetők, a Nemzeti Választási Bizottság és Iroda bűnözői, és a Debreceni Ítélőtábla bűnözői elleni büntetőeljárások azonnali megindítására”.
II.
A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, melyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele:
„212. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.”
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza a beadványozó lakcímét és személyi azonosító számát.
A Ve. 215. § c) pontja szerint, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás nem tartalmaz több, a Ve. 212. § (2) bekezdésében rögzített kötelező elemet, mely a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogás érdemi vizsgálatának akadályát képezi. A leírt indokok alapján, a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Bizottság a kifogás tartalmával kapcsolatban az alábbiakat rögzíti:
A Btk. 268. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 171. § (2) bekezdése szerint „a hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni”.
A Ve. 44. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.
A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást – hivatkozva a Ve. 44. § (2) és a Be. 171. § (2) bekezdéseire – a Btk. 268. §-ában foglaltakra figyelemmel, további intézkedés és a szükséges eljárások lefolytatása érdekében, jelen határozattal együtt meghozott jegyzőkönyvi döntése alapján a Legfőbb Ügyész részére megküldi.
III.
A határozat a Ve. 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2014. október 26.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke