A Nemzeti Választási Bizottság
144/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Z. Z. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 27-én 12 óra 17 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[2] Jogorvoslati kérelmében arra kérte a Bizottságot, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napján lezajlott képviselő választás eredményét semmisítse meg és nyilvánítsa az egész választást érvénytelennek.
[3] Beadványozó kérelmét azzal indokolta, hogy „nem szavazhat az a magyar állam és választópolgár, aki az EU más tagállamában kérte névjegyzékbe vételét az EP-választásra.”
[4] Véleménye szerint a kettős állampolgárságú szlovák, román, horvát, szlovén, osztrák állampolgárok automatikusan felkerülnek az EP-választási névjegyzékbe abban az államban, ahol lakóhellyel rendelkeznek. Álláspontja szerint erről a választási listáról nem töröltették magukat, ezért jogosulatlanul szavaztak hazánkban, a választási bizottság nem ellenőrizte ezeket a szavazás megkezdése előtt. Szerinte ezért felmerült a „választások tisztességességének esete, valamint a választási csalás bűncselekménye a szavazó és a választási bizottság részéről egyaránt.”
[5] Hozzáfűzte, hogy „továbbá felmerült a választás tisztaságának gyanúja a választási utaztatással és a pénzért való szavazás kapcsolatosan.”
[6] Álláspontja szerint uniós szintű választási csalás történt, így a választópolgárok által leadott összes szavazat érvénytelen, és választási csalás bűncselekmény elkövetése történt.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[9] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell:
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó kifogása nem tartalmazza személyi azonosítóját, lakcímét és a jogszabálysértés megjelölését.
[11] A Bizottság rögzíti, hogy saját és a Kúria állandó gyakorlata szerint a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. Ezen túl a jogszabályi hivatkozáshoz társítani kell a jogszabálysértéshez kapcsolódó érdemi indokolást is, annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy miben áll a jogsértés mibenléte.
[12] A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza annak a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemeket – személyi azonosító megjelölése, lakcím megadása, jogszabálysértés megjelölése –, amely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján azt érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a jogorvoslatok benyújtásának formai és tartalmi feltételeit tartalmazó formanyomtatványok (jogorvoslat típusonként) a www.valasztas.hu honlapon elérhetőek, amelyek használata nagyban segítheti az érdemi elbírálásra alkalmas jogorvoslati kérelem benyújtását.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. §-án, a 215. § c) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdésének a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 29.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke