143/2016. NVB határozat - dr. H. M. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

143/2016. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság dr. H. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

Beadványozó elektronikus úton 2016. október 3-án 9 óra 55 perckor kifogást nyújtott be. Jogorvoslati kérelme egyrészt az MR1-nek a népszavazási kampány utolsó hetében a politikai reklámok után elhangzott, azokhoz szerkesztett kampányműsorait sérelmezte, mert álláspontja szerint nem tartották be az objektív, kiegyensúlyozott és független tájékoztatás elvét, így álláspontja szerint a választásban résztvevők közti esélyegyenlőséget tovább növelték.

Kifogása másrészt arra irányult, hogy a 2016 szeptember 30-án és 2016. október 2-án elhangzott," terrortámadások az elmúlt másfél évben Európában" összeállítás formája, hangneme sértette az emberi méltóságot.

Az MR1 magatartása álláspontja szerint sérti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2 §. 1 bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket, a Ve. 147. § (1) és (2) bekezdését és az Alaptörvény IX. cikk (1)-(4) bekezdéseit.

Bizonyítékként hivatkozott az MR1 180 perc című műsorának 2016. szeptember 2. és október 2. közötti adásaira, leírva, hogy kik voltak a műsor meghívottai, valamint, hogy mi volt a műsor témája.

Álláspontja szerint a hivatkozott műsorban a legnagyobb hallgatottságú reggeli órákban a kötelezően leadott politikai reklámokon kívül az MR1-en szinte csak a Kormány véleménye hangzott el. Azt erősítették, bontották ki, a riporterek kérdései is efelé irányultak. Előadta, hogy „ennek a tartalom és stílus elemzését a pontos szakmai ellenőrzését a médiahatóság tudja elvégezni. Az objektív felméréshez megfelelő szaktudás és szervezeti háttér szükséges”. Álláspontja szerint azonban „laikusként” is megállapítható volt, hogy nagyon nagy aránytalanság volt végig a kampányban. Megítélése szerint a közmédiában nem jelentek meg a defenzív vélemények. A politikai reklámokhoz pedig közvetlenül a Kormány álláspontját bemutató műsorokat kötöttek.

Mindez álláspontja szerint sérti a választások alapelvei közül a választások tisztaságát, az esélyegyenlőséget és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, a politikai reklámokra vonatkozó törvényt, a tájékoztatásra vonatkozó alapelveket és a véleménynyilvánítás szabadságát.

Kifogása második részében az MR1-nek a terrortámadásokról készült kampányműsorát sérelmezte. Előadta, hogy a kifogásolt műsor először 2016. szeptember 30-án reggel hangzott el. Rögzítette, hogy 7.18-tól politikai reklámok hangzottak el, majd Kocsis Éva műsorvezetőt idézte, melyet követően hangzott el Pusztai Balázs szerkesztő-műsorvezető ötperces összeállítása a terrortámadásokról. Ez utóbbi álláspontja szerint a Kormány korábban elhangzott reklámjának alátámasztásra szolgáló, tételes felsorolás volt. Megítélése szerint ez „valójában a választáshoz készült elrettentő reklám, megengedhetetlen eszközökkel, hangnemben, mások szenvedését felhasználva”.

Álláspontja szerint a kifogásolt műsorszám sérti a terrortámadást elszenvedők emberi méltóságát, továbbá „ennek a szenvedésnek választási céllal való nyers megjelenítése, a hazai lakosság ilyen módszerekkel való befolyásolása az így történő riogatás pedig törvénytelen eszköz. Sérti a választások tisztaságát, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást”.

Előadta, hogy a műsorszámot megismételték 2016. október 2-án, reggel fél kilenckor, a Századvég és a Nézőpont szakértőivel való elemző beszélgetés közben.

Előadta továbbá, hogy beadványával egyrészt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. műsorszolgáltató tevékenységét kifogásolja a választási kampányban való részvétellel összefüggésben, másrészt a terrortámadásokról szóló műsor szerkesztését, annak a választások kampányában való alkalmazását.

Idézte a korábbi beadványát elbíráló 70/2016. NVB határozat azon rendelkezését, mely szerint a Bizottság a kampány során az esélyegyenlőséget vizsgálva nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva. Erre reagálva előadta, hogy „ez a követelmény csak úgy teljesíthető, ha erről átfogó, komplex képet szakemberek adhatnak”.

II.

A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. szabályai a Ve.-hez képest elsődlegesek, de alkalmazásukra első sorban akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részi szabályaihoz képest. A Ve. szabályainak alkalmazása során figyelemmel kell ugyanakkor lenni az Nsztv. eltérő szabályozási céljára és a népszavazásnak a választásoktól különböző alkotmányos rendeltetésére is (eltérésekkel történő alkalmazás).

A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

 

A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, melyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele.

 

A Ve 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.

 

A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

 

A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslati kérelmek szabályait a Ve. 151. §-a tartalmazza. Ennek a szakasznak a (2) bekezdése rögzíti, hogy a kifogásban a kérelmezőnek meg kell jelölnie, vagy lehetőség szerint csatolnia kell a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat.

 

A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó nem jelölte meg pontosan, hogy mely műsorszámokat tette kifogása tárgyává. A műsor címén és az adott napon kívül pontosan meg kellett volna határoznia a kifogásolt műsorok pontos kezdési időpontját (nap, óra, perc), ezen belül rögzítve, hogy pontosan mely időpontban elhangzott tartalmakat véli jogsértőnek. Ezen túl amennyiben ezek a tartalmak internetes oldalon is elérhetők, elvárható magatartás a jogorvoslati kérelem benyújtójától, hogy ezt elektronikus úton benyújtott kérelmében feltüntesse.

A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Beadványozó a kifogásában írtakhoz nem jelölt meg illetve nem szolgáltatott bizonyítékot, mely jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának feltétele.

 

Mindezek alapján a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

 

III.

 

A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 208. §-án, a 151. §-án, a 212. §-án, a 215. § c) pontján, , a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2016. október 7.

 

 

                                                                     Prof. Dr. Patyi András

                                                              a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                  elnöke