139/2013 OVB határozat - B. Z. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

 

Az Országos Választási Bizottság – 2013. augusztus 29-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547.; fax: 06-1-7950304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

 

I.

 

Beadványozó 2013. július 31-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:

 

 

Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. A demokratikus jogállam egyik fő jellemzője a jogbiztonság, és annak érvényesülése. Az Alaptörvény M) cikkének (1) bekezdése szerint „Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik”. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben megtartásra kerülő érvényes és eredményes népszavazás a jogbiztonságot és a vállalkozás szabadságát, mint alkotmányos jogok sérelmét eredményezné. A kezdeményezés szerint ugyanis a jelenleg az oktatási intézményektől számított 650 méteres körzeten belül lévő dohányboltokban az a dohánytermék-kiskereskedő, aki a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződés alapján, az adott üzletben a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően végezte a dohánytermékek kiskereskedelmét, a népszavazás eredményeként megalkotásra kerülő jogszabály alapján abban az üzlethelyiségben már nem gyakorolhatná jogosultságát. Ezen indokok alapján a jogbiztonság és a vállalkozás szabadságának sérelme a dohánytermék-kiskereskedők szempontjából egy új oktatási intézmény létesítése esetén is fennállna. A Bizottság álláspontja szerint egy ilyen tartalmú szabályozás a jogbiztonságot és a vállalkozás szabadságát sérti, mely azonban Alaptörvénybe ütközik.

 

Az Alaptörvény XIII. cikke alapján a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelmet élvez, korlátozására csak közérdekből, olyan módon kerülhet sor, hogy a korlátozás mértéke arányban álljon a jogalkotási cél fontosságával. A Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezésben szereplő, az üzlet tulajdonosát terhelő kötelezettség – azaz az üzlet megszűntetése vagy áthelyezése –, mely a kezdeményezésben szereplő érvényes és eredményes népszavazás alapján megalkotandó jogszabály alapján keletkezne, csak távoli kapcsolatban áll a közérdekű célokkal és így e kötelezettség aránytalan.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülő érvényes és eredményes országos népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettségének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alaptörvényben meghatározott alkotmányos jogokat – így a demokratikus jogállam részét képező jogbiztonság elvét, a vállalkozás szabadságának elvét valamint a tulajdonjoghoz való jogot – korlátozná, amely az Alaptörvény módosítását tenné szükségessé. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése taxatíve felsorolja azokat a tárgyköröket, melyekben nem lehet országos népszavazást tartani. A hivatkozott jogszabályhely a) pontja akként rendelkezik, hogy nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. A leírtak alapján a kezdeményezésben szereplő kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog garanciális eleme, mely magában foglalja a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményét is.

A választópolgári egyértelműség feltétele, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni, míg a jogalkotói egyértelműség arra vonatkozik, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és amennyiben igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés sem a választópolgár sem a jogalkotó számára nem egyértelmű.

A népszavazási kezdeményezés szövegében szereplő, az „oktatási intézmény bejárati ajtójától” kifejezés többféle értelmezési lehetőséget is felvet. Nem egyértelmű, hogy azon intézmények esetében, amelyek például kerítéssel vannak körülvéve, ott az oktatási intézmény bejárati ajtaján a kerítés kapuját vagy az intézmény épületébe való bejutást szolgáló ajtót kell érteni. Nem egyértelmű továbbá az sem, hogy amennyiben az épületbe való bejutást több ajtó is szolgálja, úgy melyiktől kell a kezdeményezésben szereplő, légvonalban számított 650 méteres körzetet kijelölni.

 

Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, illetve a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

II.

A határozat az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésén, az M) cikk (1) bekezdésén, a XIII. cikkén, a 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az Nsztv. 2. §-án, 10. § b) és c) pontjain és a 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. tv. 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.