137/2022. NVB határozat - az LMP – Magyarország Zöld Pártja által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

137/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság az LMP – Magyarország Zöld Pártja (székhely: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 36. fsz.5., képviseli: Kanász-Nagy Máté, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 5 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Somogy Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 15/2022. (II. 28.) számú határozatát – részben eltérő indokolással – helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

 

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

1. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja jelölő szervezet képviseletében Kanász-Nagy Máté társelnök 2022. február 25-én 15 óra 24 perckor a Somogy Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) elektronikus úton kifogást nyújtott be Gelencsér Attilával, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös országgyűlési képviselőjelöltjével szemben. Álláspontja szerint nevezett kifogásban megjelölt tevékenysége sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, továbbá a Ve. 208. §-a alapján (mint a választásra irányadó jogszabályként) alkalmazandó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését.
2. Kifogásában előadta, hogy Gelencsér Attila, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, aki a 2022. évi országgyűlési képviselő-választáson a választókerületben a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltje, 2022. február 22-én digitális eszközök ünnepélyes átadásán és ahhoz tartozó sajtótájékoztatón vett részt a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban. Előadta továbbá, hogy a digitális eszközök a kormány Digitális Oktatási Stratégiájának keretében kerültek beszerzésre és kiosztásra.
3. Kifogástevő bizonyítékként megjelölte az eseményről beszámoló kaposvarmost.hu cikkének internetes elérhetőségét (linkjét), valamint Gelencsér Attila Facebook oldalán az átadással kapcsolatos bejegyzés, illetve videofelvétel elérhetőségét.
4. Kifogástevő előadta, hogy az országgyűlési képviselőjelölt köznevelési intézményben tett látogatása és az arról készült videofelvétel közzététele tiltott kampánytevékenységnek minősül, amely megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvi követelmény és az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelmét, utóbbi szerint ugyanis „a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Állítása alátámasztásaként hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzését.
5. Beadványozó szerint a kifogásban megjelölt cselekmény a Ve. előzőekben említett eljárási alapelvén túl sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket is. Ezzel összefüggésben jelzi, hogy sem az Alaptörvény, sem az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, sem az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az országgyűlési képviselők feladatkörébe tartozna digitális eszközök ünnepélyes átadása középiskolai tanulók részére. Kiemeli, hogy a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt Magyarország Kormányának országos szintű projektje, annak létrejöttére és megvalósulására Gelencsér Attila képviselőnek egyéni képviselői minőségében ráhatása nem volt, ezért a digitális eszközök átadásában való részvétele sem indokolt. Gelencsér Attila részvétele az eszközök átadásán azt a képet sugallja az átlagos választópolgár felé, hogy egyfelől az eszközök a képviselő közvetlen, személyes tevékenységének eredményeként kerültek az iskolába, tehát a jövőbeli hasonló juttatások, fejlesztések záloga a képviselő hasonló tevékenysége, melynek előfeltétele Gelencsér Attila újbóli megválasztása.
6. Mindezek alapján álláspontja szerint Gelencsér Attilának a digitális eszközök átadásán való jelenléte a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül. Megítélése szerint az átlagos választópolgár a választási kampány kontextusában nem tudja elkülöníteni Gelencsér Attila képviselői és képviselőjelölti megjelenését az állami projekttel kapcsolatban és – a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pk.50.028/2019/4. számú végzésének analógiája alapján – a megjelenést, tekintettel a folyó választási kampányra, vélelmezhetően Gelencsér Attila jelölti és nem képviselői minőségéhez kapcsolja. Mivel ez a megjelenés az internetes újságcikk és a közösségi oldalon közzétett bejegyzés alapján a választók széles köréhez eljutott, a befolyásolásán túl a jelöltek közötti esélyegyenlőség megbontására is alkalmas.
7. Az Nkt. kifogásában hivatkozott rendelkezésének megsértésével kapcsolatos joggyakorlatra utalva megjelölte és idézte az Országos Választási Bizottság 218/2010. számú határozatát, a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.998/2010/3. számú végzését, az NVB 240/2018. számú határozatát és a Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzést, valamint az NVB 533/2018. és 605/2018. számú határozatait, továbbá „friss, hasonló Fidesz-KDNP jogsértés OEVB megállapítások”-at is.
8. A hivatkozott bizonyítékok alapján kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a kifogásában felhívott jogszabályok megsértését, Gelencsér Attilát, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét mint jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el és a szándékos jogsértés miatt bírságot is szabjon ki.
9. Az OEVB a kifogást a 15/2022. (II. 28.) számú határozatával elutasította. Az OEVB határozatának indokolásában – hivatkozva az NVB 96/2022. számú határozatára is – kifejtette, hogy a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Stratégiájáról szóló 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozat 4. pontja szerint a Kormány a köznevelés és szakképzés méltányos és hatékony működése, valamint a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében elrendeli a Stratégia által meghatározott digitális eszközállomány biztosítását a köznevelési és szakképzési intézményekben, külön figyelmet fordítva a sajátos nevelésű igényű tanulókra. Mivel a feladatellátás jelen esetben kormányzati politika végrehajtásában nyilvánul meg, ezért a kormányzó párt képviselőjének jelenléte, egy azzal kapcsolatos sajtótájékoztatón, a feladatellátás politikai alapja miatt nem kifogásolható. Az OEVB rögzítette továbbá, hogy Kifogástevő azon állítása igazolására, hogy Gelencsér Attila a digitális eszközök tényleges átadásán részt vett, bizonyítékot nem terjesztett elő. A videofelvételnek nincs olyan része, amely azt mutatná, hogy Gelencsér Attila ténylegesen részt vett volna a laptopok, vagy bármilyen eszközök tényleges átadásában vagy, hogy a gimnázium épületébe bement volna. Az OEVB rögzítette továbbá, hogy a linkelt videofelvételen Gelencsér Attila kifejezetten elmondja, hogy a Magyar Kormány alkotta meg a stratégiát, amelynek keretében az eszközök beszerzésre és átadásra kerültek.
10. Mindezen érvek alapján az OEVB megállapította, hogy Gelencsér Attila kifogásolt tevékenysége a Ve. 142. §-a alapján országgyűlési képviselői feladatkörében végzett tevékenységnek minősül, így az nem a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység, ezért a Ve. alapelvei, így a kifogásban megjelölt 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjainak megsértése sem állapítható meg, így kifogást a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

 

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. március 3-án 13 óra 49 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be, amelyet a Somogy Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője ugyanezen a napon 15 óra 50 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottság részére.
2.  Beadványozó érintettsége körében előadta, hogy mint jelölő szervezet Somogy megye 01. számú választókerületében – más jelölő szervezetekkel közös – jelöltet állított. E körben idézte és hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatában foglaltakra, amely szerint a kérelmező jelölő szervezet érintettségét megalapozza, ha ugyanazon választókerületben állít jelölteket, mint amelyben a jogszabálysértés történt.
3. Álláspontja szerint az OEVB tévesen hivatkozott a Ve. 142. §-ában foglaltakra, miszerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatára, és arra, hogy annak indokolásában az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a Ve. alapelveinek tág értelmezése nem vezethet ugyan a Ve. 142. § kiüresítéséhez, vagyis ahhoz, hogy a kampányidőszakban semmilyen feladatot nem lehet a nyilvánosság előtt végezni, a konkrét esetben azonban úgy ítélte meg, hogy az ítélőtábla megfelelő indokát adta annak, hogy az adott eseményt miért minősítette kampánytevékenységnek, ami a Kúria által követett állandó bírói gyakorlaton alapul. Beadványozó előadta, hogy a támadott OEVB határozat alapjául szolgáló ügyben az összes olyan körülmény fennáll, ami miatt az ítélőtábla korábban kampánytevékenységnek minősítette a fent hivatkozott határozatában a helyi önkormányzati képviselő videós beszámolóját, ugyanis Gelencsér Attila a saját személyét előtérbe helyező fényképfelvételeket a kampányidőszakban töltötte fel a jelölő szervezeteinek logóit és nyilvánvalóan kampánycélokat szolgáló bejegyzéseket nagy számban tartalmazó közösségi oldalára. Így a kampányidőszak során a köznevelési intézmény előtt tett látogatását és a digitális eszközök átadásáról tartott sajtótájékoztatót saját maga tette kampánytevékenységgé azzal, hogy az erről szóló beszámolót és felvételeket közzétette a kampánycélokat szolgáló közösségi oldalán. Előadta továbbá, hogy Gelencsér Attila a kifogással támadott esetben tehát nemcsak azáltal kapott támogatást, hogy az iskola előtt kampányolt, amellyel megsértette az Nkt. követelményeit a kifogásban foglaltak alapján, hanem azáltal is, hogy az eseményről készült fényképeket, amelyeken ő szerepel, Gelencsér Attila a politikusi Facebook oldalán közzétehette. Hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú határozatára, ezt követően összegzésül megállapította, hogy a Ve. 142. §-a vonatkozásában Gelencsér Attilának sem mint jelenlegi országgyűlési képviselőnek, sem pedig mint országgyűlési képviselő jelöltnek nincs olyan, jogszabályban rögzített feladata, amely során a Kormány által a 2020 óta tartó COVID pandémiás időszakban pont a kampányidőszakban biztosított laptopok átadásának bejelentésében közre kellett volna működnie. Beadványozó rögzítette továbbá, hogy az OEVB tévesen utalt annak jelentőségére, hogy Gelencsér Attila nem a gimnázium épületében – hanem az épület előtt – tartózkodott, amelynek kapcsán hivatkozott az NVB 533/2018. számú határozatra, amelynek értelmében az Nkt. 24. § (3) bekezdésének megsértése az iskola bejárata előtt tartózkodva is elkövethető.
4. Mindezek alapján Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, és a kifogásban foglaltaknak helyt adva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el Gelencsér Attilát, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét a további jogszabálysértéstől és a szándékos jogsértése miatt szabjon ki bírságot.

 

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A fellebbezés nem alapos.
2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
3. A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
4. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés tárgya Gelencsér Attila, országgyűlési képviselőnek a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban a kormányzati projekt keretében beszerzett digitális eszközök ünnepélyes átadásán történő közreműködése, valamint az erről készült képfelvételeknek a képviselő Facebook oldalán történő közzététele.
5. A fellebbezés elbírálása során az első eldöntendő kérdés, hogy Gelencsér Attilának, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjének tevékenysége a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül-e. A kérdésre adott igen válasz esetén vizsgálható az, hogy e tevékenység megfelelt-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelveknek.
6. A Nemzeti Választási Bizottság előtt több esetben merült már fel az egymással konkuráló jogviszonyok vizsgálatának szükségessége. Azaz annak kérdése, hogy hogyan járhat el tevékenysége során az az országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, aki a folyó választási eljárásban egyben jelölt vagy jelöltként indulni szándékozó személy. E tekintetben is, ahogy az a fentiekben már kifejtésre került, a tevékenység mikénti végzésének vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott személy eljárása kimeríti-e a kampánytevékenység fogalmát vagy sem.
7. A Bizottság jelen ügyben is irányadónak tekinti, a 97/2022. NVB határozatában kimunkált vizsgálati szempontokat, amelyet a Kúria a Kvk.I.39.245/2022/3. számú végzésében megerősített.
8.  Az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában, amelyben a testület a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatra visszautalt, az alábbiakat fogalmazta meg:

„Egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. (…)

A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.” {3257/2019. (X. 30.) AB határozat Indokolás [24]-[25]}

1. Az Alkotmánybíróság e döntésében foglalkozott a Beadványozó által is felhívott Nkt. 24. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalommal is, amelynek kapcsán rögzítette, hogy „[h]a tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai tevékenység részévé. {Indokolás [27] bekezdés}
2. A Bizottság megvizsgálva a rendelkezésére álló bizonyítékokat, így a kaposvarmost.hu internetes újság cikkét és Gelencsér Attilának a 2022. február 22-i laptop-átadásról készített Facebook bejegyzését, megállapítja, hogy nevezett személy az újságcikk szerinti tudósításban mint a választókerület országgyűlési képviselője szerepel, a Facebook bejegyzésében ő maga nem utalt arra, hogy a folyó választási eljárásban jelöltként kíván indulni, jelölő szervezeteit nem említi, illetve azokhoz kötődő motívum, így például azoknak a választási eljárásban használt emblémája sem jelenik meg. 2022. február 22-én mint a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásának eredményeképp a Fidesz-KDNP jelöltjeként mandátumot szerzett képviselő vett részt a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt keretében átadott digitális eszközök ünnepélyes átadásán.
3. Az országgyűlési képviselők esetében sem az Alaptörvény, sem az Ogytv. nem tartalmaz egzakt feladat- és hatáskör felsorolást, ahogyan teszik azt a jogszabályok például a közigazgatási szervek tekintetében. Esetükben az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése határozza meg a feladatellátást. E szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az országgyűlési képviselők megválasztása vegyes választási rendszerben történik, amely alapján kijelenthető, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevekénységet. E tevékenység és képviselet keretei azonban taxatív módon nem meghatározhatók. Mindenképp ide sorolható azonban a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenység, illetve a választókerület életének releváns eseményein való részvétel.
4. A digitális oktatás feltételrendszerének kialakítása, illetve a digitális oktatáshoz való hozzáférés elősegítése érdekében a választókerületben működő oktatási intézmények részére digitális eszközök biztosítása mindenképp ilyen eseménynek értékelhető. Ahogyan azt a kifogás is rögzítette, ez a Kormány országos projektje. A Kormány az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése alapján a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A miniszterelnök kiválasztásában és ennél fogva közvetve a Kormány alakításában az Alaptörvény rendelkezései folytán az országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét megszerző pártok vesznek részt. A 2018-as országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt szerezte meg. E két párt képviseletében szerzett képviselői mandátumot Gelencsér Attila is, ennél fogva a kormányzó pártok választókerületi képviselőjeként a Kormány projektjének végrehajtásában (eszközök átadásában) való részvétele önmagában nem kifogásolható.
5. Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedés lényegében azt eredményezné, hogy az országgyűlési képviselő a választási kampány idején a következő Országgyűlés alakuló ülésig fennálló jogviszonya utolsó három hónapjában már semmilyen, e jogviszonyához kötődő tevekénységet nem folytathatna, amely által a közhivatal viseléséhez való jog gyakorlása is korlátozás alá eshetne. A közjogi választás eredményeképp mandátumot szerzett országgyűlési képviselő megbízatása azonban négy évre szól, e megbízatás választási kampány idején való kvázi felfüggesztéséről sem az Alaptörvény, sem a jogállás egyes kérdéseit szabályozó Ogytv. nem tesz említést.
6. A Nemzeti Választási Bizottság szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az OEVB – bár határozatának indokolásában hivatkozott a 97/2022. NVB határozatban kifejtett érvelésre – megállapította azt is, hogy „Gelencsér Attila kifogásolt tevékenysége a Ve. 142. §-a alapján országgyűlési feladatkörében végzett tevékenységnek minősül.” A Nemzeti Választási Bizottság e körben hangsúlyozza, hogy tévedett az OEVB, amikor az említett személy tevékenységét a Ve. 142. § fogalmi körébe sorolta, ugyanis abban az országgyűlési képviselő nincs nevesítve. A Bizottság a már említett 97/2022. NVB határozata sem ezen az érvelésen alapul, hanem a fentiekben kifejtettek alapján nem tartotta a kampánytevékenység körébe tartozónak említett személy tevékenységét.
7. A Nemzeti Választási Bizottság, álláspontja szerint a kifogásban az említett alapelvi rendelkezések sérelmét az internetes cikk és a Facebook bejegyzés tekintetében is az Nkt. hivatkozott rendelkezése sérelmén keresztül látta megvalósultnak. Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság azokkal kapcsolatban az alábbi következtetésre jutott. Figyelemmel arra, hogy az esemény helyszínén nem következett be politikai kampány célú tevékenység, annak visszamenőleges igazolására a későbbi Facebook bejegyzés sem alkalmas. Megállapítható továbbá, hogy az eseménynek a Facebookon megjelenése pedig semmilyen módon nem hozható összefüggésbe a nevelési-oktatási intézmény területével, így az Nkt. 24. § (3) bekezdésre alapított jogsértésből nem lehet az említett alapelvi sérelmek bekövetkezésére következtetni {lásd: Kúria a Kvk.I.39.245/2022/3. számú végzés, Indokolás [22]-[23]}.
8. Mindezek alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy Gelencsér Attila országgyűlési képviselőnek a kifogásban sérelmezett, 2022. február 22-ei tevékenysége nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, annak célzata nem a folyó választási eljárásban a választópolgári akarat megkísérlése, illetve befolyásolása volt, ennél fogva a kifogásban hivatkozott jogszabálysértések megállapítására nincs mód. Azt, hogy a kampánytevékenység folytatásának megállapításához a tevékenységet kifejtő részéről kimutathatónak kell lennie a választók befolyásolásának célzata, a Kúria a Kvk.I.37.703/2019/2. számú végzésében rögzítette.
9. A Bizottság a felhívott kúriai végzések kapcsán rögzíti, hogy Beadványozó több esetben olyan döntéssel kívánta alátámasztani érvelését, amely a Kúria Kvk.I.39.245/2022/3. számú végzése, továbbá a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzése alapján már meghaladottá vált.
10. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB határozatát helybenhagyja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat az Alaptörvény 4. cikkén, a 16. cikkén, a Ve. 220. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 4.

 

 

Dr. Bozsóki Éva

a Nemzeti Választási Bizottság

elnökhelyettese