A Nemzeti Választási Bizottság
137/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság B-T. A. és M. P. F. magánszemélyek (a továbbiakban: Beadványozók) által benyújtott kifogások tárgyában – 8 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Az egyik Beadványozó elektronikus úton 2016. október 1-jén 19 óra 20 perckor, a másik Beadványozó 2016. október 2-án 20 óra 55 perckor kifogást nyújtott be – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján – a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjai, valamint a Ve. 149. § megsértése miatt. Beadványukban rögzítették, hogy a kifogásaikat egy 2016. október 1. napján fogadott telefonhívás miatt nyújtják be. Beadványozók bizonyítékként leírják, hogy Ughy Attila Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) felvett hangja jelentkezett be a 06-1-987-63-70-es telefonszámról és arról adott tájékoztatást, hogy 2016. oktbóber 2-án országos népszavazás lesz, melynek keretében reggel 6-tól este 19 óráig adhatják le szavazataikat, további információért pedig keressék fel a bp.18.hu honlapot.
Beadványozók hivatkoznak az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdésére, mely szerint személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult. Egyben megemlítésre került, hogy a hozzájárulás nélküli, automatizált hívórendszerek által történő telefonhívásokat, valamint egyéb kéretlen hívásokat az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 162. §-a szintén tiltja: az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer vagy előfizetői kapcsolat létrehozására szolgáló más automatizált eszköz az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- és piackutatás céljára, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult.
A fentiek alapján Beadványozók kérik a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a Ve. ugyanezen szakasz (2) bekezdés b) pontja értelmében a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően szabjon ki bírságot; a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál tegye meg a bejelentéseket.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. szabályai a Ve.-hez képest elsődlegesek, de alkalmazásukra első sorban akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részi szabályaihoz képest. A Ve. szabályainak alkalmazása során figyelemmel kell ugyanakkor lenni az Nsztv. eltérő szabályozási céljára és a népszavazásnak a választásoktól különböző alkotmányos rendeltetésére is (eltérésekkel történő alkalmazás).
A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 217. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban lévő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Beadványozók ügyei egyesítéséről rendelkezett, tekintettel arra, hogy a beadványok azonos tartalmúak.
A Nemzeti Választási Bizottság Ve. 43. § (1) bekezdésében rögzített törvényi kötelezettsége – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a tényállás tisztázása. A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. Bizonyítékként értékelhető a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb.
A Nemzeti Választási Bizottság utalni kíván arra, hogy a Ve. 149. §-a értelmében választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével is eljuttatható azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához – mint mobiltelefonszám – kifejezett hozzájárulása szükséges. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozók által kifogásolt cselekményeknek jogi akadálya nincs. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a bizonyítási eljárás egyik szerepe, hogy a kifogással érintett személyt ne lehessen elmarasztalni.
A Beadványozók nem csatoltak bizonyítékot, így az előfizetői szerződés másolatát, vagy a szolgáltató által kiadott igazolást, mely tanúsíthatta volna, hogy Beadványozók nem éltek olyan nyilatkozattal, mellyel engedélyezték közvetlen politikai kampányanyag eljuttatását. A Beadványozók bár a telefonhívás tényét, a jogszabályi környezetet rögzítették, azonban kifogásukban nyilatkozat sem volt arra vonatkozóan, hogy nem engedélyezték közvetlen politikai kampányanyag eljuttatását a mobiltelefon-szolgáltatónál, s azt sérelmezik, hogy ennek ellenére történt meg a telefonhívás.
Mindezekre tekintettel a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, melyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele.
A Ve 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.
A Ve. 215. § c) pontja kimondja, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésben foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság ismételten rögzíti, hogy a kifogáshoz bizonyíték nem került csatolásra, mely a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján annak kötelező tartalmi eleme.
A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság, mivel a Beadványozók nem csatoltak érdemben elbírálható bizonyítékokat, ezért a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 43. §-án, 149. §-án, 208. §-án, 212. § (2) bekezdés b) pontján, továbbá a 215. § c) pontján, 218. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 7.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke