A Nemzeti Választási Bizottság
1367/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Pásztor Albert polgármesterjelölt (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 215/2014. (IX. 26.) FVB számú határozatát jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó 2014. szeptember 23-án 11 óra 40 perckor kifogást nyújtott be a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban:TVB), melyben előadta, hogy 2014. szeptember 20-án a postaládájába bedobva találta meg - a kifogása mellékletéül és egyben a jogsértés bizonyítékául benyújtott - a Magyar Fórum című közéleti hetilap 2014. szeptemberi miskolci különszámát.
Álláspontja szerint a kifogással érintett lapszámban valótlanságokat tartalmazó, illetve megtévesztésre alkalmas, valósnak feltüntetett hamis hírek és tények állításával az októberi önkormányzati választáson a miskolci szavazókat vele, mint polgármesterjelölttel szemben, illetve ellene kívánják befolyásolni.
A választási kampányeszköznek minősülő „Magyar Fórum” elnevezésű kiadványt kiadó „A Művelt Tájékozott Emberért” Alapítvány a jogszabálysértő újságjában közzétett, megtévesztésre alkalmas, valósnak feltüntetett hamis hírek közlésével befolyásolni próbálja a miskolci szavazókat és ezáltal álláspontja szerint sérül a választás tisztasága és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve. A valótlan hírek terjesztésével olyan közhangulatot akarnak kelteni, amely alkalmas arra, hogy lejárassák és politikai ellenfelei iránt szimpátiát keltsenek. Az újság 3. oldalán a beadványozó olyan személyekkel van összemontírozva, akikkel soha nem is találkozott illetve az óriásplakátját is teljes mértékben megváltoztatták. Ezek mellett a cikkek mellett szereplő fényképeken montírozott fotókon a képmását lealacsonyító emberi méltóságában sértő és dehonesztáló módon tüntetik fel, illetve dehumanizálják. Kifogásában rögzítette, hogy a sérelmezett kiadványban megjelenő „cikkek és fotók azt sugallják, hogy alkoholista vagyok, továbbá alkalmatlan vagyok a közéleti tevékenységre”.
Megjegyezte továbbá, hogy a lapszámból egyértelműen kiderül az, hogy kinek az érdekében történt annak kiadása. Minden esetben pozitív összefüggésben népszerűsíti a Magyar Fórum című újság a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjét, sőt kizárólag Ő jelenik meg pozitívan az újságban. A Fidesz-KDNP jelölő szervezet, illetve jelöltjének ilyen formában és módon történő népszerűsítése, valamint az MSZP mint jelölőszervezet negatív hírének keltése a beadványozó szerint sérti az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvét.
Mindezek alapján kérte a TVB-től a jogszabálysértés megállapítását és a jogsértő - „A Művelt Tájékozott Emberért” Alapítvány, mint a hetilap kiadója - további jogszabálysértéstől való eltiltását.
A TVB elnöke a Ve. 213. §-a alapján a kifogást az FVB-hez elbírálásra áttette.
II.
Az FVB a kifogást 215/2014. (IX. 26.) FVB számú határozatában arra való hivatkozással, hogy a kifogásban foglaltak nem tekinthetők választási ügynek, az abban foglaltak nem választási jogszabály megsértéséről, hanem polgári jogi/büntetőjogi eljárást megalapozó sérelemről szólnak, elutasította.
Az FVB döntésében hangsúlyozta, hogy a kifogástevő által sérelmezett, a személyét érintő, a kiadványban szereplő tényállítások valóságtartalmának vizsgálata nem feladata, arra hatáskörrel nem rendelkezik. A sajtótermékben közölt tények valódiságának megítélésére, elbírálására más jogi fórumok állnak rendelkezésre, melyeket a beadványozó választása szerint igénybe vehet.
Az FVB megállapította, hogy a bizonyítékként becsatolt közéleti hetilap nem egy meghatározott jelölőszervezet kiadványa, ezért azt nem tekintette kampányeszköznek.
III.
A beadványozó törvényes határidőn belül, 2014. szeptember 29-én 12 óra 54 perckor, elektronikus úton fellebbezést nyújtott be. Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy az FVB döntése a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontja alapján jogszabálysértő az alábbiak miatt. A fellebbező szerint az FVB nem helytállóan állapította meg, hogy a Magyar Fórum elnevezésű kiadvány kifogással érintett, 2014. szeptemberi miskolci különszáma nem minősül kampányeszköznek, hiszen az abban foglaltak alkalmasak a választói akarat befolyásolására, vagy annak megkísérlésére. Hivatkozott arra, hogy Ve. 140. §-a kizárólag példálózó jelleggel sorolja föl a kampányeszközöket, így annak nem a megjelenési formája, hanem a tartalma mérvadó. Beadványában előadta továbbá, hogy a Magyar Fórum elnevezésű kiadvány kifogásolt különszámának kiadása kampánytevékenységnek minősül, mivel az a kampányidőszakban történt és annak célja a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése volt. Mindezen túl teljes mértékben fenntartotta a kifogásában foglaltakat.
IV.
A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálva az FVB határozatát az alábbiakat rögzíti.
Azt, hogy mikor van helye a kifogás érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításának, a Ve. 215. §-a rögzíti. A hivatkozott szakasz d) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. Abban az esetben, ha a választási bizottság a kifogást érdemben vizsgálja, a Ve. 218. § (2) bekezdése és a 220. §-a alapján a döntése két irányú lehet, a kifogásnak helyt ad vagy azt elutasítja. A Ve. 46. § ca) pontja rögzíti, hogy a választási bizottság határozatának rendelkező része tartalmazza a bizottság döntését. Tekintettel arra, hogy a jogalkotó külön szabályozza azt, hogy a kifogás elbírálása esetében mikor van helye az érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak és mikor történik az érdemi vizsgálat alapján az elutasítás, a választási bizottságnak határozata rendelkező részében is rögzítenie kell, ha a jogorvoslati kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül történt. Mindezek alapján az FVB 215/2014. (IX. 26.) számú határozata rendelkező részének, a határozat indokolásában kifejtett jogi érvek alapján azt kellett volna tartalmaznia, hogy a kifogást a Fővárosi Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
A Nemzeti Választási Bizottság az FVB döntésének tartalmi felülvizsgálata kapcsán az alábbiakat állapítja meg.
A Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság több döntésében (Kvk.III.37.305/2004/2., 1019/2014. NVB határozat, Kvk.I.37.491/2014/3., Kvk.I.37.476/2014/3.) is rögzített jogi álláspont az, hogy a korábban hatályos 1997. évi C. törvénnyel ellentétben az új Ve. már nem tartalmaz rendelkezést a szervi illetve személyi hatálya alá nem tartózó szervekről, ebből következőleg nem lehet a hatálya alól kivettnek tekinteni semmilyen szervet. A jogviták megítélése esetén a kiindulási pont minden esetben a tevékenység jogi minősítése, míg a tevékenységet folytató személye a jogvita eldöntése szempontjából nem bír relevanciával. Amennyiben a tevékenység alkalmas a választói akarat befolyásolására, az kampánytevékenységnek minősül, és így az a választási szervek hatáskörébe tartozó kérdés, függetlenül a tevékenységet folytató személyétől.
Mindezek alapján tehát téves az FVB azon jogi álláspontja, mely szerint a kifogás tárgyává tett, a Magyar Fórum című kiadvány kifogással érintett száma azért nem minősül választási kampányeszköznek illetve kampánytevékenységnek, mert az nem egy meghatározott jelölő szervezet kiadványa.
A Bizottság megjegyzi, hogy a sajtónak a választási kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslati eljárás szabályai a közjogi választások történetében 2005. július 16-tól szabályozva vannak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgyává tett, a Magyar Fórum elnevezésű kiadvány a Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül, tekintettel arra, hogy a benne foglalt, a jogorvoslati eljárás keretében nevesített tartalom alkalmas a választói akarat befolyásolására. Mindezek alapján a Bizottság a beadványozó által benyújtott kifogás érdemi vizsgálatát elvégezte, s annak kapcsán az alábbi megállapításokat teszi.
A Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.IV.37.488/2014/3. és a Kvk.IV.37.184/2014. számú döntésében foglaltakra, mely az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban a választási kampányt a véleménynyilvánítás szabadsága megnyilvánulási formájának tekintette, és hangsúlyozta, hogy kampányidőszakban különösen fontos a véleményszabadság érvényesülése. A Kúrai Kvk.IV.37.248/2006/2. számú döntésében azt is rögzítette, hogy a Ve.-ben foglalt alapelvi előírások sérelmét az sem meríti ki, ha az egyik párt kampányfogásai szélsőséges megnyilvánulást váltanak ki az ellenoldalon álló pártból.
Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria több eseti döntésében is foglalkozott az ún. negatív kampány kérdésével. A Bizottság és a Kúria ezekben a döntésekben kiemelte azt, hogy a választási kampány része és velejárója az, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek egymás tevékenységét illetően kritikát fogalmaznak meg, illetve minősítik azokat. A negatív kampány azt jelenti, hogy megengedett a konkurens jelöltek képességei, programja hibáinak felsorolása, felnagyítása, karikírozása, a kampányt folytató előnyeinek hangsúlyozása mellett.
Lényeges azonban elkülöníteni azt, hogy a választási kampányban az egymás irányába megjelenő kritikai megnyilvánulások véleményt közölnek vagy tényt állítanak. Míg a vélemény – legyen az akár szélsőséges, vagy egyesek számára bántó – önmagában nem vezethet a választási jogszabályok megsértéséhez, a valótlan tartalmú tényállítások azonban alkalmasak a választópolgárok megtévesztésére.
A jelöltek és a jelölő szervezetek a kampány során egymás irányába, a negatív kampány keretében megfogalmazott véleményekre és tényközlésekre a kampány keretei között, illetve a jogorvoslati eljárás keretében reagálhatnak, amennyiben érdemi bizonyítékkal szolgálnak a valótlan tartalmú tényállítások tekintetében.
Mindezek alapján tehát a választási alapelvek, így az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat - ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát – bizonyítottan oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Fórum kiadvány kifogással érintett számában a beadványozóval kapcsolatban megjelent írások helyenként élesen megfogalmazott, szélsőséges megnyilvánulásokat tartalmaznak, melyekből adott esetben a beadványozóra nézve negatív következtetések vonhatók le. A kiadványban megjelenő, a beadványozó általa hivatkozott képek szintén a jelölttel kapcsolatos negatív véleményt és értékítéletet kifejező elemek.
A Bizottság megítélése szerint azonban a Magyar Fórum elnevezésű kiadvány kifogással érintett számában a beadványozót érintő cikkek és képek olyan, a véleménynyilvánítás kategóriájába tartozó megnyilvánulások, melyek a negatív kampány eszközeinek minősülnek. A Bizottság rögzíti azt is, hogy a beadványozó a kiadványban foglalt, álláspontja szerint hamis és valótlan állításokat semmilyen módon nem cáfolta. Beadványaiban csupán azt rögzítette, hogy a lapszámban megjelentek valótlanságokat tartalmaznak vele kapcsolatban, azonban a valótlanságok mibenlétét nem fejtette ki, azokra érdemben nem reagált, kifogásában maga is azt írja „a cikkek és a fotók azt sugallják (..)”.
A Bizottság álláspontja szerint a kiadványban foglaltak fentiekben kifejtettek alapján nem sértik a beadványozó emberi méltóságát sem, nem dehumanizálják.
A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Fórum 2014 szeptemberében megjelenő, miskolci különszámában a kifogással érintett tartalmak negatív véleménynyilvánítást és értékítéletet fejeznek ki, mely alapján azok nem ütköznek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvekbe.
Jelen üggyel összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) számú határozatában foglaltakra is. A Bizottság megállapítja, hogy amennyiben a választópolgár úgy dönt, hogy jelöltként megméretteti magát a választási eljárásban, egyben azt is vállalja, hogy a jelöltségből fakadóan az őt ért kritikák megengedhetőségének határai tágabbak lesznek, mint egy magánszemély esetében. Ahogyan az a hivatkozott AB döntésben is rögzítésre került, a szólásszabadság „különleges védelmet követel akkor, amikor (..) a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. A közhatalom gyakorlásában résztvevő személyek védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának szűkebb körű korlátozása felel meg a demokratikus jogállamiságból adódó alkotmányos követelményeknek (Abh2., ABH 1994, 219, 228.) ”.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás elutasításáról döntött és az FVB határozatát jelen, a kifogás érdemi vizsgálata kapcsán rögzített jogi érveléssel és indokolással hagyta helyben.
V.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 46. §-án, a 140. §-án, a 215. §-án, a 218. §-án, a 220. §-án, a 231. § (4) és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. szeptember 30.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke