A Nemzeti Választási Bizottság
136/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fsz. I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 23-án 15 óra 01 perckor, elektronikus úton, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz arra hivatkozással, hogy a Fővárosi Választási Bizottság (továbbiakban: FVB) és a Fővárosi Választási Iroda (a továbbiakban: FVI) megsértette és folyamatosan megsérti Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[2] A Ve. 221. § (2) bekezdését idézve rögzítette, hogy mivel jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, ezért a kifogással kívánja elérni a jogsértő állapot megszüntetését.
[3] Előadta, hogy „a Ve. 42. §-a csak a Nemzeti Választási Bizottság részére biztosította a jogot, hogy Ügyrendet állapítson meg magának, melynek 4. § (3) bekezdése is ellentétes a Fővárosi Választási Bizottság Működésének szabályzatának 11. pontjával.”
[4] Rögzítette, hogy az FVB működési szabályait a 2014. évi szeptember 1-jei jegyzőkönyvébe foglalt 8/2014.09.01/Jkv. határozat tartalmazza. Ennek 11. pontja kimondja, hogy: „Az FVB elé kerülő ügyekben a döntés-előkészítő feladatokat az FVI látja el. A Bizottság létszámának megfelelő példányban összeállítja a napirendi pontokhoz kapcsolódó - rendelkezésre álló - iratokat és azokat legkésőbb az ülés kezdete előtt 30 perccel a tagok rendelkezésére bocsájtja”.
[5] Beadványozó megítélése szerint az FVB döntése és az FVI gyakorlata megnehezíti, „egyenesen ellehetetleníti a saját választott és megbízott tagjai számára a törvényben foglalt jogaik gyakorlását és feladatuk teljesítését egyaránt”, mivel egy ülés iratainak 30 perc leforgása alatt történő áttekintése, az abban foglaltak mérlegelése és megalapozott döntés megalkotása teljes mértékben lehetetlen.
[6] Kifogásának alátámasztása érdekében utalt az FVB 2014. szeptember 12-i ülésére, amelyen a választási szerv 66 fellebbezést bírált el. Megítélése szerint ilyen ügyszám esetén a felkészülésre biztosított 30 perc már az Alaptörvény 28. cikkében foglalt szabállyal is ellentétes.
[7] Mindezekre tekintettel kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, valamint tiltsa el a jogsértő FVB-t és FVI-t a további jogsértéstől.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság elnöke a Ve. 213. § (1) bekezdése alapján, a (2) bekezdés szerint ráruházott hatáskörében eljárva 2019. május 24-én a kifogást az FVI tevékenységét sérelmező részében áttette az FVB-hez. Az áttétel során a Ve. 210. § (1) bekezdésére hivatkozott, amely szerint a választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik. Figyelemmel arra, hogy a Ve. 333. §-a alapján jelen választási eljárásban az FVB működik, ezért a kifogás FVI-t érintő részének első fokon történő elbírálására e választási szerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[10] Figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság elnökének a kifogás FVI-t érintő része áttételére vonatkozó eljárási cselekményére, a Bizottság jelen eljárásban a kifogásnak kizárólag az FVB tevékenységét sérelmező részét vizsgálja.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság jogorvoslati kérelem elbírálására vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályait az Európai Parlament tagjainak választásán a Ve. 345. § (2) bekezdése rögzíti. E szerint a Nemzeti Választási Bizottság az alábbi ügyekben jár el: dönt minden olyan kifogásról, amely nem kizárólag valamely területi választási bizottság (a továbbiakban: TVB) illetékességi területét érinti és a területi választási bizottságok döntése elleni fellebbezésekről.
[12] A Nemzeti Választási Bizottságnak a TVB, így az FVB eljárásának felülvizsgálatára két konkrét esetben van lehetősége: az egyik az első fokon meghozott határozat fellebbezés alapján való felülvizsgálata – a Ve. 221. § (1) bekezdése és a Ve. 228. § (1) bekezdése alapján –, a másik a TVB mulasztása, amikor az eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget (pl. nem dönt kifogásról) és a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 242. § (1) bekezdése alapján az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja, vagy meghozza az elmulasztott döntést. Ez utóbbi eset az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának eljárásában több alkalommal is előfordult (843/2018. NVB határozat, 799/2018. NVB határozat).
[13] A fent felsorolt eseteken kívül nincs lehetősége a Nemzeti Választási Bizottságnak a TVB-k tevékenységének a vizsgálatára, felettük nem gyakorol „törvényességi felügyeleti eljárást”. A választási bizottságok egymás közötti viszonyában, szemben a választási irodáknak a Ve. 71. § (2) bekezdésében rögzített működési mechanizmusával a feladat-ellátás keretében nem alá-fölérendeltségi, utasításos rendszer érvényesül. A választási bizottságok, ahogyan a Ve. 14. § (1) bekezdése is rögzíti, független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervek.
[14] Beadványozó kifogásnak nevezett beadványa az FVB 8/2014.09.01/Jkv. határozatát sérelmezi és előadja, hogy a Ve. 221. § (2) bekezdésében foglalt szabály ismeretében, amely kizárja a jegyzőkönyvi döntés elleni fellebbezés lehetőségét, kifogással él. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy attól, hogy Beadványozó jogorvoslati kérelmét kifogásnak nevezi, az tartalma alapján egyértelműen az FVB 2014. szeptember 1-jén hozott /2014.09.01/Jkv. határozata elleni jogorvoslati kérelem. Ennek benyújtását azonban a Ve. általa idézett szabálya, a valamint a 222. § (3) bekezdése is kizárja.
[15] Az, hogy a Ve. tételes rendelkezései – Ve. 221. § (2) bekezdése és a 222. § (3) bekezdése – a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet jelölik meg, mint jogorvoslati eszközöket, amellyel jegyzőkönyvbe foglalt döntés nem támadható, az az oka, hogy a Ve. 22. Fejezetének szabályai alapján a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, egyezően a formális határozattal, a választási bizottság döntésének minősül.
[16] A kifogás a jogorvoslati rendszer alapeljárása, ezért ezzel a jogorvoslati eszközzel akkor lehet élni, amikor még egyetlen választási szerv sem hozott döntést. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem azonban csak abban az esetben alkalmazható jogorvoslati eszköz, ha már létezik egy első fokú érdemi döntés. A Ve. 44. § (1) bekezdésének első mondata szerinti, jegyzőkönyvbe foglalt eljárásjogi döntéssel szemben azonban jogorvoslatnak nincs helye. Mindezek alapján a Ve. 221. § (2) bekezdésének szabálya nem kerülhető meg pusztán azzal, hogy Beadványozó jogorvoslati kérelmét kifogásnak nevezi, mikor az tartalmában egyértelműen az FVB jegyzőkönyvi döntésével szembeni fellebbezés. Ezt támasztja alá Beadványozó szóhasználata is: „[a] Bizottság döntése (….) jelentősen megnehezíti, egyenesen ellehetetleníti a saját választott és megbízott tagjai számára a törvényben foglalt jogaik gyakorlását és feladatuk teljesítését egyaránt”.
[17] Figyelemmel arra, hogy Beadványozó jogorvoslati kérelme nem felel meg a Ve. 345. § (2) bekezdésében foglalt jogorvoslati kérelmeknek, amelyek elbírálására a Nemzeti Választási Bizottság jelen választási eljárásban hatáskörrel rendelkezik, valamint az tartalma alapján az FVB 8/2014.09.01/Jkv. döntése elleni fellebbezés, amelynek benyújtását a Ve. 221. § (2) bekezdése kizárja, annak elbírálására a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
[18] A Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó 2019. május 23-án benyújtott, kifogásnak nevezett, tartalmában az FVB jegyzőkönyvi döntése elleni fellebbezés elbírálására hatáskörrel nem rendelkezik, ezért a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 44. §-án, a 208. §-án, a 215. § d) pontján, a 221. § (2) bekezdésén, a 222. § (3) bekezdésén, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 26.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke