A Nemzeti Választási Bizottság
136/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Erdélyi Katalin Krisztina magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Szervező 2016. szeptember 6-án személyesen nyújtotta be az általa népszavazásra javasolt kérdést és 21 támogató választópolgár adatait, valamint aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírásokból 20 felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-104563/2016. számú, 2016. augusztus 31-én kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Szervező által benyújtott népszavazási kérdés egyetlen törvény, nevezetesen a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvény hatályok kívül helyezéséről szól.
Kúria Knk.IV.38.143/2015/6. számú határozatában rögzítette, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos kúriai gyakorlat szerint – lásd pl. a Knk.IV.37.361/2015/3. Knk.IV.37.300/2012/4., Knk.IV.37.340/2015/3. számú határozatokat – a felülvizsgálat terjedelmét illetően figyelembe kell venni az Alaptörvényen alapuló jogrend védelmét. A választási bizottságnak a kérdés elutasítás vagy a hitelesítés indokainak megfogalmazásakor, illetve a Kúriának a döntés felülvizsgálatakor különös felelőssége van abban a tekintetben, hogy csak olyan kérdés kerüljön az aláírásgyűjtés fázisába, amely tárgyban az Alaptörvény és a vonatkozó jogszabályok alapján valóban lehet népszavazást tartani.
Az Országgyűlés a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok rendezési jogának elnyerésére irányuló pályázattal összefüggő valamennyi eljárásra, továbbá a rendezési jog elnyerése esetén az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére vonatkozó alapvető rendelkezésekkel összefüggésben a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt (a továbbiakban: Törvény) alkotta meg.
A Törvény számos rendelkezése szól szervezetalakítási kérdésekről. A Törvény 48. §-a értelmében már hatályba lépett II. Fejezete rendelkezik a pályázat intézményrendszeréről.
A Törvény 5. § (1) bekezdés a Sportolói Bizottság a Pályázatot támogató, olimpikonokból álló tanácsadó testületről létrehozásáról rendelkezik. A Törvény 5. § (2) bekezdése szerint a Sportolói Bizottság legfeljebb 24 tagból áll. A Sportolói Bizottság elnöke és tiszteletbeli elnöke az Együttműködési Megállapodás feleinek együttes, egyhangú felkérése alapján látja el tisztségét. A Sportolói Bizottság további tagjait a MOB elnöke, a Fővárosi Önkormányzat főpolgármestere (a továbbiakban: főpolgármester) és a Pályázat Vezetője együttesen kérik fel.
A Törvény 6. § (1) bekezdése az Olimpiai Védnökök Testülete a Pályázat megvalósításának támogatására létrehozott, Magyarországon elismert és közmegbecsülésnek örvendő személyekből álló reprezentatív, egyeztető, véleményező és javaslattevő testület létrehozásáról rendelkezik. A Törvény 6. § (2) bekezdése értelmében az Olimpiai Védnökök Testülete legfeljebb 24 tagból áll. Az Olimpiai Védnökök Testületének elnöke a NOB magyar tagja. E § (3) bekezdése szerint az Olimpiai Védnökök Testületének tagjait az Országgyűlés elnöke kéri fel - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a MOB elnökével, a főpolgármesterrel, a Pályázat Vezetőjével, valamint a parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel folytatott egyeztetést követően. A Törvény 6. § (4) bekezdése szerint az Olimpiai Védnökök Testületébe minden országgyűlési képviselőcsoport egy-egy tag delegálására jogosult.
A Törvény 9. § (1) bekezdésében a Budapest 2024 Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: Budapest 2024 Zrt.) jelölte ki az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatával kapcsolatos operatív feladatokat ellátó, a pályázati anyagokat elkészítő és a pályázathoz szükséges szervezeti háttér megteremtéséért. A Budapest 2024 Zrt. továbbá a rendezés jogának elnyerése esetén - az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságaként - az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szervezéséért felelős szerv, nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság.
A Törvény 48. §-a értelmében még hatályba nem lépett III. Fejezete rendelkezik az Olimpiai megvalósítási hatóság, biztonság és a védelem kérdéskörével kapcsolatban.
A Törvény 10. § (1) bekezdése kimondja, hogy az olimpiai megvalósítási hatóság - az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának elnyerése esetén létrehozásra kerülő - önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal.
A Törvény 10. § (2) bekezdés alapján az olimpiai megvalósítási hatóság jogi személy. Az olimpiai megvalósítási hatóság gazdasági szervezettel rendelkezik.
A Törvény 10. § (5) bekezdése kijelöli az olimpiai megvalósítási hatóság székhelyét is, mely Budapest.
A Törvény 48. § (1) bekezdése értelmében a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon – vagyis 2016. június 19-én – hatályba lépett.
A Törvény – még hatályba nem lépett – 11. § (1) bekezdése szerint az olimpiai megvalósítási hatóság az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezése érdekében jogosult:
a) hatósági jogkörében eljárva a külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátására; továbbá,
b) egyes hatósági eljárások, így különösen ingatlan kisajátításának kezdeményezésére.
A Törvény 11. § (2) bekezdése részletesen felsorolja az olimpiai megvalósítási hatóság egyes hatásköreit.
Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következően a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésben meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdés d) pontja az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjával tartalmilag egyező szabályt tartalmaz. A 3/2012. (II. 22.) AB határozat is megállapította, hogy „Az Alaptörvény idézett rendelkezése szerint ugyanúgy kizárt e tárgykörben a népszavazás tartása, mint az OVBh. meghozatalakor hatályban volt Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése szerint.” (ABH 2012, 814.)
Az Alkotmánybíróság 45/2010. (VI. 22.) AB határozatában - hivatkozva a 25/2004. (VII. 7.) AB határozatban kifejtett indokolására -– még az Alkotmány alapján hozott határozatot országos népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában. E határozataiban az Alkotmánybíróság az Országgyűlés szervezetalakítási tiltott tárgykör tartalmát elemezte. Az Alkotmánybíróság e határozataiban rögzítette, hogy „Az Alkotmány szabálya szerint már nem csak személyi kérdésekben való döntésekről nem lehet országos népszavazást tartani, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási (szervezet-átalakítási, szervezetmegszüntetési) kérdésekről sem. Olyan következtetésre nem lehet jutni az Alkotmány szövege alapján, hogy a tilalom csupán valamely szerv belső szervezetének átalakítását érintő kérdésre vonatkozik. Az Alkotmány szervezetalakítás alatt nem csupán valamely szerv belső szervezetének megállapítását érti, hanem a szerv létrehozását vagy átalakítását is. Az OVB-nek, illetve az Alkotmánybíróságnak ezért esetről esetre kell eldöntenie, hogy a népszavazást kezdeményező által megfogalmazott kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés-e.” (ABH 2010, 315, 318.)
A fentiekben részletesen idézett jogszabályhelyek alapján megállapítható, hogy a Törvény az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának Magyarország által történő elnyerését kihirdető döntés napját követő hónap első napján hatályba lépő 10. § (1) bekezdésével – önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervet – központi hivatalt hoz létre. E központi hivatal lesz az olimpiai megvalósítási hatóság.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Törvény 10. § szakaszában szabályozott olimpiai megvalósítási hatóság egyértelműen az Országgyűlés által – törvényben rögzített feltétel teljesülése esetére – létrehozott központi hivatal.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Sportolói Bizottság, az Olimpiai Védnöki Testület és a Budapest 2024 Zrt. az Országgyűlés által létrehozott jelenleg is működő szervek. A kérdésben megrendezésre kerülő érvényes és eredményes népszavazás a Sportolói Bizottságra, az Olimpiai Védnöki Testületre és a Budapest 2024 Zrt.-re vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezését eredményezné, mely a Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érinti. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy népszavazási kérdés a Törvény 10. §-ában – az Olimpia rendezési jogának Magyarország által történő elnyerésének esetén – felállítandó olimpiai megvalósítási hatósággal összefüggésben is érinti az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét.
A Törvénynek a hatóság, mint központi hivatal létrehozásáról szóló rendelkezései tehát később, egy feltételtől függően lépnek hatályba. Mindez azt jelenti, hogy az Országgyűlés e rendelkezéseknek (a létesítő és a hatályba lépésről szóló szabályoknak) a megalkotásával a szervezetalakításról szóló döntést meghozta. A szervezet tényleges létrehozatala a feltétel bekövetkezésétől és a Törvény végrehajtása iránt tett más intézkedésektől függ, melyek már nem az Országgyűlés hatáskörébe esnek. A Törvény – népszavazásra javasolt kérdésben – indítványozott teljes hatályon kívül helyezése ezért az Országgyűlésnek a létesítés tárgyában hozott döntését is érintené, a hatályon kívül helyezéssel ugyanis e szervezetalakítás tárgyában hozott, létesítő rendelkezések nem léphetnének hatályba, nem fejthetnének ki joghatást.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy tekintettel arra, hogy népszavazási kérdés a benne cím és szám szerint pontosan megjelölt törvény hatályon kívül helyezésével a Törvényben foglalt, az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintő rendelkezései útján az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjába ütközik, így az országos népszavazás tárgya nem lehet.
III.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az országos népszavazás alkotmányos rendeltetése, hogy a választópolgárok az ország sorsát érintő legfontosabb, és egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül hozzanak döntést, mely döntés a törvényhozóra kötelező. Ebből a kötelező jellegből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak konkrét, országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. Ennek, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott, népszavazási egyértelműség követelményének a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú jogalkotásra köteles. A jogalkotói egyértelműség azért kívánja meg, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésben született eredmény alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli, mert az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint „[a]z érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”. A hitelesítési eljárás keretében, a népszavazási eljárás céljához kötötten vizsgált, úgynevezett népszavazási egyértelműség feltételének megfelelő kezdeményezés lehet csak népszavazásra bocsátható és országgyűlési döntéshozatalra alkalmas. Tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés a népszavazási eljárás legmeghatározóbb eleme, a kezdeményezés benyújtóját, a szervezőt, felelősség terheli abban, hogy milyen kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni.
A Kúria Knk.IV.37.132/2016/4. számú végzésében összefoglalta a választópolgári egyértelműséggel kapcsolatos megállapításait és az alábbiakat rögzítette: „A választópolgári egyértelműség tekintetében a Kúria már saját gyakorlatában is számos szempontot fogalmazott meg, mely szerint a kérdéssel szemben követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni. Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet (Knk.IV.37.458/2015/3., Kvk.37.300/2012/2., Knk.IV.37.356/2015/2.). A választópolgári egyértelműség szempontjából külön csoportot képeznek azok az esetek, amikor a kérdés megtévesztő, mert abból nem derül ki a választópolgár számára, hogy valójában miről szól a referendum, miről nyilvánít véleményt. A választópolgári egyértelműség lényegét a Knk.IV.37.457/2015/3. számú határozat foglalta össze akként, hogy nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az alábbiak miatt nem felel meg az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint kérdés a választópolgárok számára megtévesztő, mert egy esetleges népszavazáson megjelenő választópolgárok döntő többsége nagy valószínűséggel azt gondolhatja, hogy abban a kérdésben nyilvánít véleményt, hogy Budapest vagy Magyarország megrendezze-e a 2024. évi Olimpiai Játékokat. Ezzel szemben a benyújtott népszavazási kérdés szövege szerint arra irányul, hogy a választópolgár egyetért-e azzal, hogy a Törvényt az Országgyűlés helyezze hatályon kívül. A kérdés megtévesztő amiatt is, mert az Olimpia pályázati eljárása a kérdésben megjelölt jogszabály hatályon kívül helyezése esetén is akadály nélkül lebonyolítható, a rendezvény megrendezhető, az érvényes és eredményes népszavazásnak nem szükségszerű következménye a pályázat visszavonása, vagy az elnyert rendezés lemondása.
Az Országgyűlés a XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló 31/2015. (VII. 7.) OGY határozattal (a továbbiakban: OGY határozat) döntött az Olimpiai pályázattal kapcsolatban. E határozatában az Országgyűlés kinyilvánította, hogy az olimpiai pályázatot támogatja és többek között felkéri a Kormányt, Budapest Főváros Önkormányzatát és a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy minden szükséges lépést tegyen meg az olimpiai játékok sikeres pályázata és megrendezése érdekében. Figyelemmel arra a tényre, hogy a pályázatban és a rendezésben kizárólag e szerveknek van szerepe, hatásköre és tennivalója. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kérdésben megjelölt Törvény esetleges hatályon kívül helyezése nem lenne úgy értelmezhető, hogy a pályázatért felelősöknek tevékenységüket abba kellene hagyniuk, különös tekintettel arra, hogy az OGY határozat szerinti felkérés változatlanul érvényben és hatályban maradna.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy kétségtelen tény, hogy a Törvény elnevezése és tartalma alapján összefüggésben áll az olimpiai pályázattal és az esetleges rendezéssel, de azoknak – figyelemmel a kifejtettekre – nem elengedhetetlen feltétele. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a népszavazási kérdésben megjelölt Törvény elfogadására és részleges hatályba lépésére - 2016. június 19-e – jóval az Országgyűlés döntését követően került sor.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fentiekből arra lehet következtetni, hogy a pályázatnak a Törvény megalkotása nem volt előfeltétele. A Törvény tárgya és célja az 1. § (2) bekezdése szerint a pályázattal kapcsolatos technikai, eljárási szabályok rendezése, a törvénynek nincsen olyan lényeges rendelkezése, amelyről a Kormány, Budapest Főváros Önkormányzata, vagy a Magyar Olimpiai Bizottság saját hatáskörben – törvényi felhatalmazás nélkül - ne dönthetne. Megállapítható, hogy a pályázati kiírásban szereplő (törvényben is felsorolt) garanciák egyike sem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó vállalás, ezeket a jelen szakaszban ezen törvény hiányában is vállalhatja az illetékes szerv.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá azt is, hogy a Törvénynek egy esetleges érvényes és eredményes népszavazás következményeként történő hatályon kívül helyezése ilyen utalás hiányában nem érinti az OGY határozat hatályát, amely a jogalkotásról szóló törvény 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közjogi szervezetszabályozó eszköz.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az olimpiai játékok kapcsán az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés (költségvetési forrás biztosítása) majd elsődlegesen a sikeres pályázat függvénye lesz, nem hagyható figyelmen kívül az Nsztv. 31. § (2) bekezdésének azon rendelkezése, amely szerint a népszavazás eredménye az Országgyűlést három évig köti. Erre figyelemmel, a Törvény hatályon kívül helyezésével járó népszavazási eredmény még egy kiterjesztő értelmezés esetén sem akadályozná meg az Országgyűlést - egy újabb népszavazás hiányában - abban, hogy 2020-től kezdődően a 2024-ben megrendezendő rendezvény számára költségvetési forrást biztosítson, vagy abban, hogy a rendezéssel kapcsolatos esetleges részletkérdéseket törvényben rögzítse, ahogy más olimpiai tárgyú jogalkotásban sem.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Törvényben rögzített egyes részletszabályok felvethetik további tiltott tárgykörök érintettségét. Ilyen a Törvény 38. §-ában foglalt rendelkezés, mely az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről szóló 2008. évi LX. törvényben meghatározott olimpiai jelképet tartalmazó saját jelkép kialakításáról szól. Ezen túl a Törvény több rendelkezése – például a 19. § (6) bekezdése, a 42. § (7) bekezdés és a 43. § (1) bekezdése – illetékmentességre vonatkozó valamint adó kötelezettséggel összefüggő rendelkezéseket tartalmaz. Tekintettel arra, hogy e részletszabályok a Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint távoli összefüggésben állnak az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében deklarált tiltott tárgykörökkel, így a Bizottság ezeket nem látta a népszavazási kérdés vonatkozásában a hitelesítés akadályának.
A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtettek alapján megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés, mely a Törvény hatályon kívül helyezésére irányul annak megtévesztő volta miatt, nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének.
IV.
A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, tekintettel arra, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjában foglalt tiltott tárgykört érint, továbbá a kérdés az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti, az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének nem felel meg.
A Nemzeti Választási Bizottság ezért a fentiekben kifejtett indokok alapján a kérdés hitelesítését - az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva - megtagadta.
V.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontján, a Törvény 5. §-án, a 6. §-án, a 9. §-án, a 10. §-án, a 11. §-án, a 48. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a 9. §-án, 11. §-án, a 31. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 5.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke