A Nemzeti Választási Bizottság
1357/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság B. A. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy a TV2 Média Csoport Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: TV2) országos lineáris médiaszolgáltató megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” alapelv követelményét és az e) pontjában foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvét azzal, hogy a 2014. szeptember 1. és 2014. szeptember 22. napja közötti műsorfolyamot vizsgálva a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik) jelölő szervezet számára nem biztosított a többi jelölő szervezethez képest arányos megjelenési lehetőséget.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi továbbá, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a Mokka című műsorszám előtt tegye közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a TV2 országos lineáris médiaszolgáltatót 2.537.500 Ft(azaz kétmillió-ötszázharminchétezer-ötszáz forint) bírság megfizetésére kötelezi.
A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda 10032000-00333616-00000000 számú bankszámlaszámára jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni a bírságot kiszabó határozat számát, továbbá a bírságot kiszabó választási bizottság székhelytelepülésének, azaz Budapest megnevezését. A bírság – annak meg nem fizetése esetén – adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2014. szeptember 23-án a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett kifogást nyújtott be a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között”, és e) pontjában foglalt, „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvek sérelmére hivatkozva. Beadványozó előadta, hogy „a TV2 Mokka című műsorában az önkormányzati választási kampány idején rendszeresen szerepelnek különböző pártok képviselői, polgármesterjelöltek, főpolgármester-jelöltek, azonban a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyetlen képviselőjét sem szólították meg, nem adtak nekik lehetőséget, az ún. élőszavas megjelenésre.” Beadványozó – állítása alátámasztására - hat műsorszám internetes elérhetőségét jelölte meg 2014. szeptember 1. és 2014. szeptember 18. közötti időszakra vonatkozóan.
Fentiek alapján beadványozó indítványozza a hivatkozott választási eljárási alapelvek megsértésének megállapítását, és a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján a sérelmes határozat rendelkező részének közzétételét a megjelölt médiaszolgáltató által. Beadványozó kéri továbbá bírság kiszabásának „megfontolását” is.
Beadványozó 2014. szeptember 24-én kiegészítette kifogását. A megküldött beadványban egy újabb, 2014. szeptember 22-i műsorszám internetes elérhetőségét jelölte meg bizonyítékként, melyben szintén nem biztosítottak lehetőséget a Jobbik képviselője részére.
II.
A Nemzeti Választási Iroda a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázása érdekében a Ve. 43. § (2) bekezdése és a 151. § (2) bekezdése alapján nyilatkozattételre hívta fel a TV2 médiaszolgáltatót arra vonatkozóan, hogy 2014. szeptember 1-jétől szeptember 22-ig terjedő időszak alatt biztosított-e lehetőséget a Jobbik jelölő szervezet számára politikai program ismertetésére. Amennyiben igen, további tájékoztatást kért arra nézve, hogy erre mely időpontban és műsorszámban került sor.
A TV2 médiaszolgáltató képviselőjének nyilatkozata szerint az esélyegyenlőség választási alapelv sérelme nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy a Jobbik sajtóosztályával „a kérdéses időintervallumban a tárgybeli műsorszám (Mokka) szerkesztői többször beszéltek, mivel a Médiaszolgáltató szerette volna Kovács Bélát a műsorszámban megszólaltatni. A sajtóosztály munkatársai azonban nem jelezték, hogy bármilyen ügyben szerepelni kívánnának a szóban forgó műsorszámban”. A médiaszolgáltató képviselője továbbá a Tények c. műsor négy adására hivatkozik, melyek közül egy vonatkozik a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választásra. A megjelölt további műsorszámok egy lakossági fórumon történt konfliktusról, az alkotmánybírók jelöléséről, illetve a „földtörvény” elfogadásakor történtekről adnak tudósítást.
III.
A kifogás alapos.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a TV2 műsorszolgáltató tevékenységét a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás választási kampányában való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra, mint ágazati jogszabály a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) rendelkezései is irányadóak. A választási időszakra speciális szabályt az Mttv. 32. § (3) bekezdése tartalmaz, ebben is kizárólag a politikai reklámok közzétételével kapcsolatosan. Így a Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban az Mttv. általános, alapelvi szabályainak érvényre juttatása a Ve. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálandók.
Az Mttv. 3. §, 7. § és a 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, és a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben foglalt alapelvekkel és a Ve. rendelkezéseivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.
Az Mttv. a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. § (1) bekezdésében foglalt „jóhiszeműség és tisztesség követelménye” és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelve. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság jogelődje, az Országos Választási Bizottság – a Kúria által jóváhagyott – több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása ugyanis csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Az alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben.
A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” alapelvi követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie valamennyi, a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választással kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra.
Hivatkozva a Ve. 139. §-ára, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. október 12. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 2/2014. (VII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 21. §-ára a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a választási kampányidőszak 2014. augusztus 23-tól 2014. október 12-én 19.00 óráig tart.
A Nemzeti Választási Bizottság a beadványozó által mellékelt bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a Mokka c. műsor 2014. szeptember 1. és 2014. szeptember 22. között sugározott, összesen hét darab adásával kapcsolatban terjesztett elő bizonyítékot a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között”, valamint e) pontjában foglalt, „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” sérelmére vonatkozóan. A videofelvételeken Dr. Magyar György független főpolgármester-jelölt, Tarlós István, a FIDESZ-KNDP főpolgármester-jelöltje, Dr. Falus Ferenc, az EGYÜTT-PM főpolgármester-jelöltje, Horváth Csaba, az MSZP II. kerületi polgármesterjelöltje és budapesti frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője és budapesti elnöke, valamint Bokros Lajos, a MOMA főpolgármester-jelöltje szerepel. A meghívottak – Tarlós István főpolgármester-jelölt két alkalommal is – öt, illetve tíz perces időkeretben fejtik ki véleményüket az aktuális politikai eseményekkel kapcsolatban, illetve ismertetetik politikai programjaikat az önkormányzati választásokra vonatkozóan.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a médiaszolgáltató képviselőjének nyilatkozata szerint a médiaszolgáltató 2014. szeptember 1. és 2014. szeptember 22. napja között egy alkalommal tudósított a Jobbik választási kampányban való részvételével kapcsolatban a Tények c. műsorban, mely szerint „Vona Gábor, a Jobbik elnöke bejelentette, hogy országjárásra indulnak, szerinte a választás tétje, hogy korlátok közé szorítsák a kétharmados kormánytöbbséget”. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a médiaszolgáltató képviselőjének nyilatkozatában megjelölt hírműsorszámban való megjelenés nem egyenértékű a médiaszolgáltató által sugárzott azon műsorszámokkal, melyek keretében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nyilvántartásba vett jelöltek öt, illetve tíz perces időkeretben fejthetik ki véleményüket, ismertethetik politikai programjaikat. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy a nyilatkozatban megjelölt további három felvétel tartalma nem kapcsolódik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásához. A Bizottság véleménye szerint továbbá Kovács Béla meghívása a Mokka c. műsorba irreleváns, tekintettel arra tényre, hogy ezen személy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választásán nem jelölt.
Tekintettel arra, hogy a kifogástevő nem egy műsorszámmal, hanem a Mokka c. műsor 2014. szeptember 1. és 2014. szeptember 22. között sugározott adásaival kapcsolatban terjesztett elő bizonyítékot a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában valamint e) pontjában foglaltak sérelmére vonatkozóan és a médiaszolgáltató képviselőjének nyilatkozatában megjelölt tudósítások nem egyenértékűek a kifogásolt műsorszámok tartalmával, a fent kifejtett indokok alapján az alapelvi sérelmet a Nemzeti Választási Bizottság megalapozottnak találta.
A Nemzeti Választási Bizottság – hivatkozva a Kúria Kvk.III.37.465/2014/2.számú végzésével jóváhagyott 941/2014. sz. NVB határozatra, valamint a Kvk.V.37.540/2014/3.számú végzéssel jóváhagyott 1094/2014. sz. határozatra – rámutat arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével, mint a Ve-ben megfogalmazott általános alapelvvel ellentétes az a magatartás, mely révén a választási kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme állapítható meg a médiaszolgáltató azon magatartása vonatkozásában, mely szerint a kifogásolt időszakban, a médiaszolgáltató semmilyen formában nem biztosított a Jobbik számára megjelenési lehetőséget.
A Ve. 152. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján a választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint 2014. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 101 500 forint.
A Nemzeti Választási Bizottság a bírság indokoltságának vizsgálata során a Ve. 152. § (2) bekezdése szerint mérlegelte az eset összes körülményét. A Bizottság figyelembe vette, hogy a jogsértés 2014. szeptember 1. napja és 2014. szeptember 22. napja között valósult meg, továbbá értékelte, hogy a jogsértő tevékenységben a TV2 médiaszolgáltató kizárólag egy műsora (Mokka) érintett.
A Nemzeti Választási Bizottság azonban nem hagyhatta figyelmen kívül azt a tényt, hogy a TV2 műsorszolgáltató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választási eljárását megelőző választási eljárásban több alkalommal is megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet. A műsorszolgáltatónak a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megbontó és sértő tevékenységét a Kúria és a Bizottság [Kvk.III.37.328/2014/6.; 881/2014. NVB határozat, 941/2014. NVB határozat, Kvk.III.37.465/2014/2.] több döntésében is megállapította. Tekintettel arra, hogy bár jelen választási eljárás keretében először, azonban a 2014. évben zajlott eljárások esetében – a Kúria döntéseire is figyelemmel – negyedik alkalommal találta megalapozottnak a Nemzeti Választási Bizottság azt a tényt, hogy a TV2 műsorszolgáltató a választási kampány során kifejtett tevékenységével nincs figyelemmel a Ve. alapelvi követelményeire, indokoltnak tartotta bírság kiszabását.
Fent kifejtett indokokra tekintettel, az eset összes körülményét és a jogsértés szándékosságát mérlegelve, a bírság összegét a Bizottság a kiszabható maximális 5.075.000 forintra is figyelemmel, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének huszonötszörösében, azaz 2.537.500 Ft-ban állapítja meg.
A leírt indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésén, a 43. § (4) bekezdésén, a 218. § (2) bekezdés a), b) és d) pontján, az Mttv. 3. §-án, a 7. §-án, a 32. § (3) bekezdésén, a 203. § 41. pontján, a 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésén, az IM rendelet 21. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. szeptember 26.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke