A Nemzeti Választási Bizottság
135/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság B. I. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy hamis tartalmú leveleknek a megküldésével ismeretlen személy megsértette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választások tisztaságának megóvása és az e) pontjában foglalt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelveit.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. október 1-jén 17 óra 32 perckor kifogást nyújtott be a Hatvan város polgármester nevében és aláírásával ellátott levelek miatt, melyeknek a választópolgárok részére történő megküldésével álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdése a) és e) pontjai sérültek.
Beadványozó előadta, hogy 2016. szeptember 28-án Hatvanban a mellékelten becsatolt levél került kiküldésre a választópolgárok széles köre részére. A levél aláírójaként és feladójaként is Horváth Richárd, Hatvan város polgármestere szerepelt. A levél az október 2-ára kitűzött országos népszavazáshoz kapcsolódik. Beadványozó előadta, hogy a levél tartalmában teljesen ellentétes álláspontot fogalmaz meg, mint amelyet Hatvan város polgármestere a népszavazási kampányban képvisel. Álláspontja szerint a levél azt a látszatot kelti, mintha Hatvan város polgármestere a migránsok betelepítésével egyetértene, részükre befogadó állomás létrehozását tervezné Hatvanban. A leveleket az ország különböző pontjain található postákon adták fel.
Beadványozó kiemelte, hogy a levél tartalma hamis, nem Horváth Richárdtól származik. Mindezt számos országos és helyi médiaszolgáltatónál kijelentette és büntetőfeljelentést is tett. A hamis levél alkalmas arra, hogy a választói akaratot befolyásolja olyan módon, hogy a választópolgárokat megtéveszteti a település polgármesterének véleményével kapcsolatban, mely akár döntő is lehet. Mindez a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást sérti, hiszen a kampányban más nevével visszaélve közvetlenül megkeresték a választópolgárokat, mindez rosszhiszemű kampánytevékenység. Bizonyítékként becsatolta a hamis levél egy példányát, a Hatvani Hírlap különszámát, Hatvan város polgármesterének feljelentését, továbbá indítványozta a polgármester meghallgatását is.
Beadványozó kérte a jogszabálysértés megállapítását, továbbá a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
A Nemzeti Választási Bizottság a becsatolt bizonyítékok alapján az alábbiakat állapítja meg. A kifogásolt levél aláírójaként Horváth Richárd polgármester van feltüntetve, és a levél tartalmában egyértelműen a 2016. október 2-ára kitűzött népszavazáshoz kapcsolódik. A levélíró a polgármester nevében az Európát érintő bevándorlási hullámról ír és javaslatot tesz arra, hogy Hatvan város egy ideiglenes befogadó állomást nyisson, ahol 1000-1500 migránsról lehetne gondoskodni. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a levél a Polgármesteri Hivatal elérhetőségeit is tartalmazza.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Horváth Richárd – a bizonyítékként becsatolt – Hatvani Hírlapban „hazugságokat tartalmazó”-nak nevezte a kifogásolt levelet és cáfolta az abban foglalt állításokat. A polgármester a Heves Megyei Rendőr-főkaptányságon feljelentést is tett a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 350. § (1) bekezdés e) pontja szerint minősülő népszavazás rendje elleni, valamint a Btk. 338. § (1) bekezdés szerint minősülő közveszéllyel fenyegetés bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.
A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
A Ve. 141. §-a kimondja, hogy kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
A Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni választások tisztaságának megóvása (…) és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Hatvan városában ismeretlen személyek hamis aláírással és hamis tartalommal juttattak el leveleket a választópolgárok számára. A levéllel azt a téves látszatot keltették, mintha az abban megfogalmazott kijelentések Horváth Richárdtól származtak volna. Megállapítható, hogy a kifogásolt levél a Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül, mely alkalmas a választói akarat befolyásolása. Ismeretlen személyek célja egyértelműen arra irányult, hogy a választópolgárokat a hamis információkkal megtévesszék.
A jogszabálysértés megállapításán túli szankciók alkalmazása esetén előkérdés, hogy annak elkövetője ismert-e a kifogás elbírálásakor, mivel a jogszabálysértéstől való eltiltás nem értelmezhető, illetve nem alkalmazható az elkövető személyének ismerete nélkül. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a kifogásban sérelmezett cselekményt, a hamis levelet ki készítette, terjesztette és az a megjelölt bizonyítékokból, így a kifogáshoz csatolt hamis levélből és a boríték alapján sem állapítható meg. Mivel a Bizottság elé tárt tényekből az elkövető személye nem állapítható meg, nem azonosítható, ezért a további jogszabálysértésről való eltiltásra nincs lehetőség.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a hamis levél elkészítésével és annak a választópolgárokhoz való megküldésével sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választások tisztaságának megóvása és az e) pont alapjában foglalt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvei. Fent leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218 § (2) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. (1) bekezdés a) és e) pontjain, a 140-141. §-án, a Ve. 218. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 5.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke