135/2014. NVB határozat - Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő

 

 

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. március 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

 

 

A beadványozó 2014. február 26-án, személyesen eljárva kifogást nyújtott be Nemzeti Választási Bizottságnál választási csalás miatt. Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy az Összefogás Pártot 2009-ben alapította. A párt megalakulása óta az Összefogás nevet, melyet a szervezet szlogenként is használ, fizetett reklámhirdetésekkel, plakáttal, honlap és facebook oldal létrehozásával népszerűsítette. A beadványozó kifogásában rögzítette, hogy „a több párt összeállásával létrejött választási szövetség ellopta az egész ország előtt bejáratott nevünket, szlogenünket (…) és (..) visszaél azokkal. Folyamatosan megtéveszti a választókat, lejárat minket a mi nevünkben az Összefogás nevében hamis valótlan tartalmú állításokat, híreket, közleményeket tesz közzé”. A kifogástevő előadta továbbá, hogy az Összefogás Párt képviselőjelöltjei vonatkozásában jelentősen megnehezíti az ajánlások gyűjtését az, hogy a választópolgárok az Összefogás névvel az általa említett választási szövetségben részt vevő szervezeteket azonosítják.

 

Mindezek alapján a beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság vizsgálja meg „az eltelt időszak Összefogásra vonatkozó média híreit” tekintettel arra, hogy álláspontja szerint azokból egyértelműen megállapítható az Összefogás Párt által használt Összefogás névvel való visszaélés. A beadványozó kifogásában rögzíti továbbá, hogy az „összeállás (..) választási csalást követ el, megtéveszti, tévedésben tartja, összezavarja a választókat”.

A kifogástevő kérte továbbá, hogy a Nemzeti Választási Bizottság „az összeállás pártjait” tiltsa el az Összefogás név használatától, zárja ki őket a 2014. évi országgyűlési képviselők választásából, a jelölő szervezetek által összegyűjtött ajánlások vonatkozásában állapítsa meg azok érvénytelenségét, tekintettel arra, hogy azokat a választópolgárok megtévesztésével gyűjtötték és hosszabbítsa meg az ajánlások gyűjtésének idejét 14 nappal.

A Nemzeti Választási Bizottság részére 2014. február 27-én a beadványozó nevét tartalmazó e-mail címről a 2014. február 26-i kifogást kiegészítő dokumentum került megküldésre, melyben 15 személy tanúként történő meghallgatását indítványozza P-né K. K. magánszemély. Megküldésre került továbbá Budapest XIII. kerületi Rendőrkapitányság jegyzőkönyve egy magánszemély által tett feljelentésről.

 

 

A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján „A kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza egyértelműen a választásra irányadó jogszabálysértés megjelölését, továbbá a jogszabálysértés bizonyítékait.

 

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásban a választópolgárok alkotmányos joga gyakorlásához kapcsolódó jogorvoslati kérelmek benyújtásának határidejére vonatkozóan a Ve. szigorú és rövid határidőket tartalmaz, tekintettel arra, hogy a választópolgárok és a választott testületek vonatkozásában is alkotmányos érdek fűződik ahhoz, hogy a választási szervek a választási eljárás rövid időtartama alatt a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, minél hatékonyabban és minél rövidebb idő alatt lássák el feladatukat.

A Ve. a kifogás benyújtásának és elbírálásának szabályairól egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseivel ellentétben a Ve.-ben szabályozott eljárási cselekményekre irányadó határidőket semmilyen eljárási cselekmény nem függeszti fel. A Bizottság álláspontja szerint a Ve. 212. § (2) bekezdésének rendelkezéseit oly módon kell értelmezni, hogy a kifogásnak a hivatkozott bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt kötelező tartalmi elemeit, ahhoz, hogy az érdemi vizsgálatra alkalmas legyen, a kifogás benyújtásának időpontjában, maradéktalanul tartalmaznia kell, tekintettel arra, hogy a 214. § (1) bekezdése alapján a választási bizottságnak is a kifogás benyújtásának időpontjától kezdődik eljárási kötelezettsége. Mindezek alapján a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti az olyan kezdeményezői magatartás, mely esetében a jogorvoslati kérelem benyújtója a jogszabályi követelményeknek meg nem felelő kérelme benyújtását követően, a választási bizottság döntéséig folyamatosan nyújt be kifogása kiegészítéseként olyan dokumentumokat, melyekkel az eredetileg benyújtott kifogása kötelező tartalmi elemeinek hiányosságait kívánja pótolni.

 

A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy a Ve. 151. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kizárólag a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat esetében írja elő a jogszabály a választási szervek részére a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos bizonyíték beszerzését, azonban ebben az esetben is törvényi kötelezettsége a kifogástevőnek a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszám vagy médiatartalom megjelölése. Tekintettel arra, hogy jelen kifogás nem a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslati kérelem, így a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogszabálysértés bizonyítékát a kifogástevőnek kifogásában kell benyújtania. A Nemzeti Választási Bizottság fenti jogszabályi értelmezés alapján megállapítja, hogy a 2014. február 27-én, elektronikus úton megküldött dokumentumokat az eljárása során nem vette figyelembe.

A Bizottság a Ve. 215. § c) pontja alapján, mely szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról döntött.

 

A határozat a Ve. 151. § (2) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, 214. § (1) bekezdésén, 215. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.

 

Budapest, 2014. március 1.