A Nemzeti Választási Bizottság
134/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a T. I. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 4 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1]A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (1) és (2) bekezdései alapján az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, azaz jelen választási eljárás esetében 2018. március 5-én 16.00 óráig be kell jelenteni. A jelölt nyilvántartásba vételéről az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt. Az OEVB a Ve. 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján 2/2018. (II. 23.) számú határozatában megállapította, hogy a független jelöltként indulni szándékozó dr. Czeglédy Csaba egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken az érvényes ajánlások száma elérte az 500 db-ot.
[2]Mivel az érvényes ajánlások száma elérte az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást, az OEVB megállapította, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel és a jelöltet nyilvántartásba vette az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3]Beadványozó 2018. február 23-án 12 óra 56 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványában előadta, hogy dr. Czeglédy Csaba jelölt és tizenhat társa ellen „bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád megyei vizsgálati osztálya a Csongrád Megyei Főügyészség fokozott felügyeletével”. Jelezte, hogy a jelöltet 2017. június 14-én őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba került, amelyet „a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája legutóbb december 13-án hosszabbította meg három hónappal”.
[4] Beadványozó idézte továbbá az országgyűlési képviselőt és a képviselőjelöltet megillető mentelmi jog törvényi szabályozását.
[5]Beadványozó kiemelte, hogy „a választás tisztaságának megóvása, továbbá a jóhiszemű joggyakorlás érdekében – melyeket a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja említ - Dr. Czeglédy Csaba független jelölt országgyűlési képviselőjelöltként való nyilvántartásba vételét el kell utasítani”. Ennek indokolásaként előadta, hogy „az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, de mégis: egy képviselőnek példaképnek, makulátlannak kellene lennie.”
[6]A nyilvántartásba vételi kérelemmel kapcsolatban felveti továbbá a joggal való visszaélés lehetőségét. Álláspontja szerint „minden alanyi jogot csak céljának megfelelően, rendeltetésével összhangban szabad gyakorolni. A rendeltetésszerűség mintegy kijelöli az autonóm mozgástér határvonalát. Joggal való visszaélés esetén a látszat szerint egy jogosultság gyakorlásáról, jogos magatartásról van szó, valójában azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve által ’kijelölt’ szabad mozgástér átlépéséről, a célzat miatt jogellenes, ezért tilos magatartásról van szó.” Ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet, hogy „a 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. a joggal való visszaélés általános tilalmát az egész kódexen átható, általános jellegű közös elvi korlátként, generálklauzulaként nevesíti”.
[7]Mindezek alapján kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy „a Vas Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottság elsőfokú határozatát Dr. Czeglédy Csaba ügyében a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának megsértése miatt helyezze hatályon kívül”.
[8]Dr. Czeglédy Csaba Adrián jogi képviselője útján 2018. február 24-én megkereséssel fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz és kérte, hogy a nyilvántartásba vételéről szóló OEVB határozat elleni fellebbezés kerüljön megküldésre részére. 2018. február 25-én a Nemzeti Választási Iroda útján a fellebbezés anonimizált változata elektronikus úton megküldésre került részére. Ugyanezen a napon dr. Czeglédy Csaba Adrián jogi képviselője útján elektronikus úton az alábbi észrevételeket juttatta el a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Álláspontja szerint a fellebbezés sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdését, mivel választható. Rögzítette, hogy a Nemzeti Választási Bizottságnak nincs hatásköre a büntetőügyében döntést hozni, illetve állást foglalni, a 2015 óta folyamatban lévő büntetőeljárás pedig nem korlátozza a választójogát. Vitatta a fellebbezést abból a szempontból is, hogy joggyakorlása rendeltetésellenes lenne, ennek kapcsán előadta, hogy 1998 óta folyamatosan résztvevője, közéleti szereplője a szombathelyi közéletnek, volt alpolgármester és több alkalommal is országgyűlési képviselőjelölt. Előadta továbbá, hogy a fellebbezés sérti a Ve. 132. §-át, mivel a választási bizottságnak a nyilvántartásba vételről szóló döntése során nincs lehetősége a mérlegelésre, valamint sérti a Ve. 43. § (1) bekezdését is, mert a fellebbező semmilyen bizonyítékot nem csatolt állítása igazolására. Észrevételeihez csatolta a választóinak írt levelét.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9]A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas
[10] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[11]Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételének eljárásában azt vizsgálja, hogy a jelölt bejelentése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, melyek a következők: a jelöltként indulni szándékozó személy rendelkezik-e passzív választójoggal, előzetesen megtette-e a jelöltté váláshoz szükséges jognyilatkozatokat, bejelentéséhez mellékelt-e 500 érvényes ajánlást, valamint a bejelentés az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 14. melléklete szerinti (E1 nyomtatvány) nyomtatvány felhasználásával történt-e.
[12]A passzív választójogra vonatkozó szabályokat az Alaptörvény és a Vjt. az alábbiak szerint szabályozza.
[13]Az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdése alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. A (6) bekezdés alapján nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.
[14]A Vjt. 2. § (1)-(2) bekezdései alapján a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul, és ezen jogot azok gyakorolhatják, akik az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szerepelnek. A (3) bekezdés alapján nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.
[15]A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelöltet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba veszi.
[16]A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az Alaptörvény és a választásra irányadó – fent idézett – törvényi rendelkezések alapján egyértelmű, hogy a választási bizottságok a jelölt nyilvántartásba vétele során csak a jogszabályban tételesen előírt feltételek fennállását vizsgálhatják, így a névjegyzékben választójogosultként szereplést, a szükséges érvényes ajánlások számának, a jogszabályban kötelezően előírt nyilatkozatok meglétét és a bejelentés formai feltételeknek való megfelelését. Ennek megfelelően az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jelölt nyilvántartásba vételéről szóló határozatát nem mérlegelési jogkörben hozza, így azzal szemben fellebbezés – a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján - kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással alapítható.
[17]A vélelmezett jogszabálysértésnek az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak a nyilvántartásba vételi eljárás során vizsgált, fentiekben nevesített eljárási cselekmények tekintetében kell fennállnia, vagyis pl. a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nem rendelkezik passzív választójoggal, a jelöltséghez szükséges jognyilatkozatokat – a jelöltség elfogadása, összeférhetetlenség – nem tette meg, nem rendelkezik a Vjt. 6. §-ában előírt 500 érvényes választópolgári aláírással, bejelentése nem felel meg a formai feltételeknek stb.
[18]A Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben új bizonyítékok is felhozhatók. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó nem vitatta a nyilvántartásba vett jelölt által gyűjtött érvényes ajánlások számát, és az egyéb, a választási bizottság nyilvántartásba vételről szóló döntése meghozatalakor vizsgálandó egyéb feltételek teljesítését, így a passzív választójog fennállását sem. A fellebbezés a folyamatban lévő büntetőeljárás részleteit írja le, azonban ahhoz a Beadványozó nem csatolt, illetve jelölt meg olyan jogerős bírósági döntést, amely bizonyítaná azt, hogy a jelölt nem rendelkezik választójoggal, és e jogszabályi feltétel hiányában jelöltként nem vehet részt az országgyűlési képviselők 2018. évi választásának eljárásában.
[19]Mivel Beadványozó nem csatolt, illetve jelölt meg olyan jogerős bírósági döntést, mely dr. Czeglédy Csabának a választójogból való kizárásáról rendelkezik, és erről a Nemzeti Választási Bizottságnak sincs hivatalos tudomása, önmagában a folyamatban lévő büntetőeljárásra alapított fellebbezés nem alapozza meg annak érdemi vizsgálatát és ebből kifolyólag az OEVB határozata megváltoztatását és a jelöltként való nyilvántartásba vétel visszautasítását.
[20]Beadványozó fellebbezésében arra hivatkozik, hogy az előzetes letartóztatásban lévő dr. Czeglédy Csaba a jelöltté válás következtében feléledő mentelmi joga miatt mentesülhet a büntetőeljárás alól jelöltségének időtartamára, amely sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt választások tisztaságának megóvása és jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit. Mindezek megalapozására azt veti fel, hogy az ártatlanság vélelme ellenére „egy képviselőnek példaképnek, makulátlannak kell lennie”, illetve hogy a passzív választójog is csak rendeltetésszerűen gyakorolható, ezzel szemben utal arra, hogy dr. Czeglédy Csaba a passzív választójogát eltérő célzattal, a büntetőeljárás alóli mentesülés érdekében gyakorolja.
[21]A fellebbezés a fentiekben írtak tekintetében is állítást tartalmaz, azt alátámasztó bizonyítékot azonban nem. A jogorvoslati eljárásban minden esetben a kérelmező feladata, hogy a választási bizottság elé terjessze azokat a bizonyítékokat, amelyek az ügy szempontjából releváns tények megállapításának alapjául szolgálhatnak. A választási bizottságoknak az eljárás sommás jelegéből fakadóan ugyanis nem feladatuk bizonyítási eljárás lefolytatása, a kérelmező fellebbezésben megfogalmazott állításait csak az eljárásban elé tárt bizonyítékokkal vetheti össze. A jogorvoslati eljárás ettől eltérő lefolytatását sem annak jogszabályi feltételei, sem időbeli kerete nem teszi lehetővé.
[22]A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben írtak alapján megállapítja, hogy fellebbezés az általánosság szintjén vitatja az OEVB határozatában foglalt döntést, arra vonatkozó konkrét érvelést és bizonyítékot, hogy az OEVB eljárásában mi volt a jogszabálysértő a nyilvántartásba vétel során figyelembe veendő feltételek vizsgálata során és ebből kifolyólag mi volt a konkrét jogszabálysértés, nem tartalmaz. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezés kötelező tartalmi eleme a 223. § (3) bekezdése szerinti jogalap. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[23]A Nemzeti Választási Bizottság, mivel a fellebbezés nem tartalmazza a fentiek szerinti konkrét jogszabálysértés megjelölést és annak bizonyítékait – a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[24]A határozat az Alaptörvény XXIII. cikk (4) és (6) bekezdésén, a Vjt. 2. §-án, a Ve. 125. és 126. §-án, 127. § (3) bekezdésén, 223. §-án, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés d) pontján, a (4) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. február 26.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke