A Nemzeti Választási Bizottság
133/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Á. A. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy Együtt – a Korszakváltók Pártja csepel-soroksári szervezete által 2016. október 2-ai népszavazás napján 14.00 órára meghirdetett „EGYÜTT-ÉRZÉS” elnevezésű rendezvénye (1211 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 46.) választási gyűlésnek tekinthető.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Együtt – a Korszakváltók Pártja csepel-soroksári szervezete által meghirdetett „EGYÜTT-ÉRZÉS” rendezvénynek (1211 Budapest II. Rákóczi Ferenc út 46.) a 2016. október 2-ra kitűzött országos népszavazás szavazásának napján 14.00 órára való meghirdetésével a szervezők megsértették a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 145. § (1) bekezdését, valamint a 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 30-án 14 óra 14 perckor kifogást nyújtott be. Ebben előadta, hogy Csepelen, az október 2-ai népszavazással kapcsolatban a szavazás napján a szavazás bojkottjára felhívó ételosztást rendez az Együtt – a Korszakváltók Pártja (a továbbiakban: Együtt) Az ételosztásról kiadványt dobtak be a választópolgárok postaládájába, melyet beadványához csatolt. Előadta, hogy 2 szórólapot is osztogattak egyidejűleg az Együtt aktivistái. Az egyik szórólap az ételosztás helyét és idejét jelölte meg, a másikon az Együtt a népszavazástól való távolmaradásra buzdította a választókat. Rögzítette, hogy Sz. Sz., a párt parlamenti képviselője közösségi oldalán a kampányrendezvényt a kifogás benyújtásakor is hirdette. A kinyomtatott bejegyzést szintén mellékelte. Rögzítette, hogy a kifogásában leírtakról egy választópolgár is tájékoztatta, az ő nyilatkozatát is csatolta. Előadta, hogy a szórólapok osztogatása 2016. szeptember 27-én, a kiadvány terjesztése szeptember 28-án biztosan megvalósult. A kiadványon az Együtt logója, valamint a KORSZAKVÁLTÓK AZ EGYÜTT CSEPELI ÉS SOROKSÁRI KIADVÁNYA szöveg szerepelt, felelős kiadóként Sz. Sz. volt feltüntetve. A 4 oldalas kiadványból 3 oldalon népszavazási kampányszöveg olvasható, a 3. oldal alján pedig az ételosztást hirdető „EGYÜTT-ÉRZÉS” című felhívás található, amellett pedig egy szerkesztői vélemény. Az alábbiak szerint idézett a kiadvány szövegéből:
1. oldal: BOJKOTTÁLJUK A NÉPSZAVAZÁST!; „Tudta? Mennyi mindent csinálhatna ezen a napon, ahelyett, hogy elmegy egy hülyeségre szavazni? Népszavazás 2016. október 2.”
2. oldal: „Az érvénytelen, illetve a kormány számára kedvezőtlen eredménnyel záruló népszavazással viszont a társadalom jelezheti a kormánynak: elutasítja a gyűlöletkeltést és fontosnak tartja a szolidaritást és az Európai Uniót.”
NE SZAVAZZ, BOJKOTTÁLJ!”
3. oldal: „A népszavazási szavazólapot pedig „érvénytelen” módon adják le!
A 3. oldalon az érvénytelen szavazásra felhívás alatt az „Ételosztás Csepel” című felhívás következik, melyben a következő szerepel: „A következő ételosztás 2016. október 2-án lesz, mert hiszünk abban, hogy idegengyűlölet helyett a szeretet vezet ki minket abból a morális válságból, melybe a kormány taszította Magyarországot.” A hirdetésen a civil kezdeményezés támogatójaként az Együtt csepel-soroksári szervezete lett feltüntetve.
Előadta, hogy a közösségi oldalon is megjelenik az „EGYÜTT-ÉRZÉS” felhívás az alábbi szöveg kíséretében:
„Vasárnap népszavazás. Addig még kampányolunk a bojkott mellett, de vasárnap már ételt főzünk és osztunk a rászorulóknak. A gyűlöletkeltés helyett mi inkább igyekszünk az emberek problémáival foglalkozni. Mindenkit szeretettel várunk! A főző csapatba is lehet jelentkezni, legutóbb is nagyon jó volt a hangulat!”
Majd egy másik bejegyzésben az alábbi olvasható: „Reggel Vecsésen, most délután pedig Csepelen győzködjük az embereket, hogy ne dőljenek be a Fidesznek, ne menjenek szavazni!”
Beadványozó szerint az ételosztás választási gyűlés, ami a Ve. 145. § (1) bekezdése szerint a szavazás napján nem tartható. Álláspontja szerint a kifogásolt magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait. Előadta, hogy az Együtt által is támogatott, a népszavazás napján 14.00 órára szervezett ételosztás szorosan kapcsolódik a párt kampánytevékenységéhez, annak szerves része, mert
- annak dátuma a népszavazás napjára esik;
- az ételosztás célja az idegengyűlölet elutasítása, mely álláspontja szerint egyet jelent a Kormány által kezdeményezett népszavazáshoz kötődő – az Együtt szerinti – gyűlöletkeltés elutasításával;
- a párt kampánykiadványában is hirdette az ételosztást,
- az ételosztásról szóló szórólapot egy helyen egyszerre osztották az Együtt kampánykiadványával;
- az ételosztásról szóló közösségi oldalon lévő bejegyzés a „Vasárnapi népszavazás” szöveggel kezdődik, a következő oldalon lévő bejegyzés pedig a népszavazástól való távolmaradásról szól;
- azáltal, hogy az ételosztáson részvételre való felhívás a főként kampánycélból kiadott kiadványban és működtetett közösségi oldalon jelent meg, nem elkülönítetten, hanem mind tartalmában, mind formailag összekapcsolva a kampánytartalommal, továbbá a hirdetés megjelenésével és szóhasználatával visszautal a párt népszavazással kapcsolatos véleményére, a két eseményt a párt összekapcsolta, azok szorosan összefonódnak.
Álláspontja szerint az ételosztás választási gyűlésnek minősül, mivel az nem titkoltan a népszavazással összefüggésben került megrendezésre.
Beadványozó szerint azzal, hogy az Együtt a választópolgárokat a népszavazástól való távolmaradásra, érvénytelen szavazat leadására buzdítja úgy, hogy ezzel egyidejűleg arra hívja fel őket, hogy az „idegengyűlölet helyett” menjenek el az Együtt október 2-ai ételosztására, a rendezvényt összekapcsolja az országos népszavazással, az azon való részvételt az országos népszavazással kapcsolatos vélemény kifejezéseként jeleníti meg. Álláspontja szerint az ételosztás a megtartása nélkül is sérti a Ve. 145. § (1) bekezdését és a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját azzal, hogy a szervezők a törvényi tilalom ellenére is olyan rendezvényt szerveznek és hívnak fel az azon való részvételre, melyet tételes rendelkezés tilt. Beadványozó szerint az esélyegyenlőség alapelve is sérül, mivel más, jogkövető szereplők a szavazás napján nem tarthatnak választási gyűlést. Álláspontja szerint sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját az is, hogy a párt a választói akaratot tisztességtelen módon akarja befolyásolni azzal, hogy a népszavazással kapcsolatos politikai véleményét azonosítja a szegényeken és rászorultakon történő segítéssel, a részükre történő ételosztással, amely ellentétben áll az „idegengyűlölettel”. Ezzel a választópolgárokban azt a látszatot keltik, hogy aki fontosnak tartja a rászorultakon való segítést, az a népszavazást bojkottálja.
Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását és szankció alkalmazását.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. szabályai a Ve.-hez képest elsődlegesek, de alkalmazásukra első sorban akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részi szabályaihoz képest. A Ve. szabályainak alkalmazása során figyelemmel kell ugyanakkor lenni az Nsztv. eltérő szabályozási céljára és a népszavazásnak a választásoktól különböző alkotmányos rendeltetésére is (eltérésekkel történő alkalmazás).
A Nemzeti Választási Bizottságnak először abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kifogásban sérelmezett, EGYÜTT-ÉRZÉS elnevezésű, 2016. október 2-ra szervezett ételosztás választási gyűlésnek tekinthető-e.
E körben a Bizottság figyelembe veszi a 93/2016., 103/2016. és 104/2016. számú határozatait, valamint a Kúriának a 93/2016. számú határozatot helybenhagyó Kvk.III.37.931/2016/2. számú végzését.
A kampányeszköz fogalmát a Ve. 140. §-a határozza meg, és példálózó jelleggel felsorol néhányat az alábbiak szerint: ”kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.”
A Ve. alapján a választási gyűlés kampányeszköz, azaz annak célja a választói akarat befolyásolása.
A választási gyűlésre vonatkozó szabályt a Ve. 145. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:
„(1) Választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani. A szavazás napján választási gyűlés nem tartható. A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik.
(2) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.”
A szavazás idejéről a Ve. 169. §-a rendelkezik, e szerint szavazni a szavazóhelyiségben a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.
A 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 16/2016. (VII. 5.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 24. §-a a Ve. 145. § (1) bekezdése alapján rögzíti, hogy 2016. október 2-án választási gyűlés nem tartható.
A választási gyűlés egy olyan kampányeszköz, amelyet abból a célból szerveznek, hogy a szervezők, illetve az azon részt vevők egymás és a választók választói akaratát befolyásolják, a népszavazással, választással kapcsolatos véleményüket megosszák, a közügyeket megvitassák, a politikai véleményeiket kifejtsék, ütköztessék.
Azt, hogy az Együtt a hivatkozott ételosztást összekötötte a 2016. október 2-ai népszavazással számos bizonyíték támasztja alá.
Az egyik, hogy az ételosztást az országos népszavazás napjára, azaz 2016. október 2-ra szervezeték és azzal egyidejűleg közösségi oldalon, kiadványban és szórólapon a népszavazáson az érvénytelen szavazat leadására, illetve a népszavazástól való távolmaradásra hívták fel a szervezők a választópolgárokat.
Erre utal Sz. Sz.-nak a közösségi oldalán az ételosztással kapcsolatban megosztott, 2016. szeptember 28-án 21 óra 30 perckor közzétett bejegyzésének, valamint egy korábbi bejegyzésének a szövege:
„Vasárnap népszavazás. Addig még kampányolunk a bojkott mellett, de vasárnap már ételt főzünk és osztunk a rászorulóknak. A gyűlöletkeltés helyett mi inkább igyekszünk az emberek problémáival foglalkozni (..)”.
„Reggel Vecsésen, most délután pedig Csepelen győzködjük az embereket, hogy ne dőljenek be a Fidesznek, ne menjenek szavazni!”
Szintén erre utal az 1. mellékletként csatolt Együtt kiadvány 3. oldalán szereplő „Ételosztás Csepelen” írás, melyet az ételosztásra felhívással egybe szerkesztettek. Az ebben szereplő „A következő ételosztás 2016. október 2-án lesz, mert hiszünk abban, hogy idegengyűlölet helyett a szeretet vezet ki minket abból a morális válságból, melybe a kormány taszította Magyarországot.” kijelentés szintén arra utal, hogy az ételosztás a karitatív tevékenységen túl reflektálás is a Kormány kampánytevékenységére, annak megtartása egyfajta eszköz arra, hogy az Együtt kifejezze politikai ellenvéleményét. Az ételosztás és az annak keretében folytatott kampánytevékenységet támasztja alá, hogy az Együtt az ételosztásról szóló felhívás felett helyezte el a kiadványban arra vonatkozó buzdítását, hogy a választópolgárok szavazzanak érvénytelenül. A kiadvány első oldalán szereplő Tudta? kezdetű felhívásban szereplő szöveg pedig utalást tartalmaz arra, hogy az október 2-ai népszavazáson való részvétel helyett az ételosztáson való részvétel is egy lehetséges alternatíva. Emellett az ételosztásról szóló szórólap és a Ne szavazz! kezdetű szórólap együttes terjesztése, valamint az, hogy az Együtt kiadványában is szerepel az ételosztásra való felhívás és az, hogy azt az Együtt csepel-soroksári szervezete szervezi, szintén erősíti a karitatív tevékenység és a kampánytevékenység közötti kapcsolatot.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ezért a kifogásban sérelmezett ételosztás a Ve. 140. § d) pontja szerinti választási gyűlésnek tekinthető. Ezzel kapcsolatban a Bizottság hivatkozik a 93/2016. számú határozatát helybenhagyó Kvk.III.37.931/2016/2. számú kúriai végzés indokolása [8] bekezdésében megfogalmazott érvelésre. Azzal, hogy az ételosztást a 2016. október 2-ai népszavazás napjára szervezték, azzal összefüggésben az érvénytelen szavazat leadására, valamint a népszavazástól való távolmaradásra bíztatták a választópolgárokat, a rendezvény témájaként a szervezők maguk jelölték meg a Kormány kampánytevékenységének elutasítását, céljaként pedig a választói akarat befolyásolását.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság bizonyítottnak találta azt, hogy az EGYÜTT-ÉRZÉS elnevezésű (1211 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 46.), 2016. október 2-ai ételosztást választási gyűlésként szervezték. Ezzel pedig a szervezők megsértették a Ve. 145.§ (1) bekezdésében foglalt azon rendelkezést, hogy a népszavazás napján választási gyűlés nem tartható.
A tételes törvényi rendelkezés megsértésén túl, a Beadványozó által is hivatkozott alapelvi sérelmekkel összefüggésben a Bizottság az alábbiakat rögzíti.
A népszavazási kampány a kampány időszakban a törvényi keretek között korlátozás nélkül végezhető. Ennek keretében nem tiltott, hogy a kampányban részt vevők szórólapok, kiadványok osztogatásával tájékoztassák a választópolgárokat az országos népszavazással kapcsolatos politikai véleményükről. Az irányadó joggyakorlat szerint az a tevékenység sem jogsértő, ha a kampányban részt vevő szervezet, annak aktivistái úgy népszerűsítik a szervezet programját, álláspontját, hogy ez csekély értékű ajándék (pl.: toll) adásával is történik.
Azonban a választói akarat alapelvekbe ütköző befolyásolását jelenti az, ha a népszavazási kampányban részt vevő szervezet a szavazás napján ételosztással, a csekély értéket meghaladó szolgáltatással igyekszik rábírni a választópolgárokat, illetve befolyásolni őket a szervezetnek az országos népszavazás kapcsán képviselt álláspontjával való azonosulásra. Az önkéntes részvétel a népszavazási eljárásban ugyanis azt jelenti, hogy a választópolgárnak a népszavazási eljárásban való részvétele csak is saját szándékától függhet.
Fentiekben kifejtettek alapján ezért sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelvet, valamint az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét az, hogy a szervezők, a törvényi tilalom ellenére szórólapokkal, kiadvánnyal valamint közösségi oldalon olyan rendezvényt szerveztek és hívtak fel az azon való részvételre, aminek a felhívásokkal egyező megtartása a szavazás napján a Ve. által tiltott. Emellett sérti a hivatkozott alapelveket az is, hogy ételosztással egybekötve, csekély értéket meghaladó szolgáltatással is törekedtek a szervezők a választópolgári akarat befolyásolására. A Nemzeti Választási Bizottság megvalósulni látta továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv sérelmét is, mivel a népszavazási kampányban részt vevő jogkövető szereplők nem élhetnek a szavazás napján a Ve. 140. § d) pontja szerinti kampányeszközzel.
Ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy megvalósult a Ve. 145. § (1) bekezdésének, valamint a 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek sérelme azáltal, hogy az Együtt csepel-soroksári szervezete a 2016. október 2-ai népszavazás napján, 14.00 órára választási gyűlést szervezett.
Tekintettel arra, hogy a kifogás elbírálására a 2016. október 2-ai népszavazás napjára szervezett rendezvényt követően került sor, az ismétlődés veszélye nem áll fenn, a Bizottság a jogszabálysértés megállapításán túl szankció alkalmazását nem tekintette indokoltnak.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 139-145. §-ain, a 147. § (4a) bekezdésén, 149. §-án, a 169. §-án, , a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 5.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke