132/2022. NVB határozat -  Bányai Gábor országgyűlési képviselőjelölt és a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában 

A Nemzeti Választási Bizottság

132/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Bányai Gábor (6440 Jánoshalma, Molnár János u. 8., a továbbiakban: Beadványozó1) országgyűlési képviselőjelölt és a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvai utca 28., képviseli: dr. Kerényi János, a továbbiakban: Beadványozó2) országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 4 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 6/2022. (II. 25.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

1. A Magyar Szocialista Párt képviseletében dr. Tóth Bertalan társelnök 2022. február 24-én 15 óra 28 perckor kifogást nyújtott be Bányai Gábor, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: FIDESZ-KDNP) közös országgyűlési képviselőjelöltéjével szemben, mert álláspontja szerint Bányai Gábor megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelveket.
2. Kifogástevő előadta, hogy Bányai Gábor, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője, aki egyben az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán az említett jelölő szervezetek képviselőjelöltje Bács-Kiskun Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében, 2022. február 21. napján digitális eszközök ünnepélyes átadásán vett részt a Kiskunhalasi Bibó István Gimnáziumban. A digitális eszközök a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt keretében kerültek beszerzésre és kiosztásra. Rögzítette, hogy az eseményről a Népszava internetes oldal is tájékoztatást adott, továbbá az eseményről készült fényképeket Bányai Gábor a saját Facebook oldalán 2022. február 21. napján 16 óra 33 perckor közzé is tette.
3. Kifogástevő bizonyítékként megjelölte a kifogásban hivatkozott cikk internetes elérhetőségét (linkjét), valamint Bányai Gábor közösségi oldalának, illetve kifejezetten a február 21-i eseményről beszámoló bejegyzése linkjét.
4. Kifogástevő kifogásában hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzésére, amely állaspontja szerint jelen kifogással szinte megegyező tényállásnál megállapította, hogy sérült a Ve. 141. §-a, a 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja, amikor egy óvodában almaadomány szétosztásában vállalt szerepet egy képviselőjelölt. A Kúria a szóban forgó végzése indokolásában többek között rögzítette, hogy „Az adomány személyes szétosztása az arról beszámoló médiahírek folytán széles nyilvánossághoz eljutva a választói akarat befolyásolására alkalmas kampánytevékenységet valósít meg. Ez kampánytevékenység a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértésére alkalmas, és sérti a c) pont szerinti esélyegyenlőség alapelvét is.”
5. Kifogástevő kifogásolta, hogy az országgyűlési képviselők feladatkörébe nem tartozik a digitális eszközök ünnepélyes átadása középiskolai tanulók részére, sem az Alaptörvény, sem az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) szerint. Hangsúlyozta, hogy a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt Magyarország Kormányának országos szintű projektje, annak létrejöttére és megvalósulására Bányai Gábor képviselőnek egyéni képviselői minőségében ráhatása nem volt, így a digitális eszközök átadásában való részvétele sem volt indokolt. Álláspontja szerint Bányai Gábor részvétele az eszközök átadásán azt a képet sugallja az átlagos választópolgár felé, hogy egyfelől az eszközök a képviselő közvetlen, személyes tevékenységének eredményeként kerültek az iskolába, másfelől pedig, hogy a digitális eszközök beszerzése csak a FIDESZ-KDNP kormányzása alatt képzelhető el és nem a XXI. századi munkavégzés és oktatás alapvető követelménye, amelynek biztosítása bármely politikai erőnek elemi érdeke.
6. Kifogástevő véleménye szerint az átlagos választópolgár a választási kampány kontextusában nem tudja tisztán elkülöníteni Bányai Gábor mint képviselő és Bányai Gábor mint jelölt megjelenését az állam projektjével kapcsolatos megjelenése során. Mindezek alátámasztására hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pk.50.028/2019/4. számú határozatára, amelyben megállapította, hogy „egyedi, reprezentatív jellegű, alapvetően pozitív üzeneteket hordozó, tényszerű és érzelmi-hangulati elemeket vegyítő kiadvány” tekintetében nem tartotta megalapozottnak azt az érvet, hogy az abban bemutatott fejlesztések az átlagos olvasó, így az átlagos választópolgár számára a jelölt polgármesteri és nem jelölti minőségéhez kapcsolhatók a választási kampány kontextusát figyelembe véve.
7. Kifogásában számos olyan korábbi döntést is felhívott, amelyek megállapították a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség jogellenes kampánytevékenységét oktatási, nevelési intézményekben. Hivatkozott az Országos Választási Bizottság 218/2010. és 641/2010. számú OVB határozatára, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság 240/2018. és 533/2018. számú NVB határozatára, amelyek egytőlegyig megállapították a nevelési, oktatási intézményekben folytatott kampánytevékenységek jogellenességét.
8. Mindezek alapján kérte, hogy az Bács-Kiskun Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) adjon helyt kifogásának, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, Bányai Gábort mint jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől, valamint szándékos jogsértés miatt szabjon ki bírságot.
9. Az OEVB a kifogásnak a 6/2022. (II. 25.) számú határozatában helyt adott és megállapította, hogy Bányai Gábor a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjaiban foglalt alapelveket, határozatában elegendőnek ítélte a jogsértés megállapítását és a jogsértő további jogszabálysértéstől való eltiltását, bírság kiszabását nem tartotta szükségesnek.
10. Az OEVB határozata indokolásában megállapította, hogy Bányai Gábor 2022. február 14-én adta le a Bács-Kiskun Megye 05. számú Országgyűlési egyéni Választókerületi Választási Irodánál (a továbbiakban: OEVI) a jelöltbejelentésre szolgáló E1-es nyomtatványt és adta le az induláshoz szükséges ajánlóíveket. Az OEVB Bányai Gábor nyilvántartásba vételéről 2022. február 15-én megtartott ülésén döntött. A bizottsági döntés 2022. február 18-én 16.00 órától jogerős, vagyis ettől az időponttól tekinthető Bányai Gábor hivatalosan a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választásán képviselőjelöltnek.
11. Az OEVB álláspontja szerint a hivatalos jelölti minősítés hiánya a választók nagy többsége számára az adott időpontban nem lehetett ismert, az azonban a választók többsége számára ismert lehetett, hogy Bányai Gábor mely jelölő szervezet képviseletében indult vagy kíván indulni a 2022. évi országgyűlési választásokon. Így ő az eseményen az adott jelölő szervezet(ek) jelöltjének volt tekinthető a választók többsége számára. Kampányidőszakban - és azon kívül is - a választók nagy többsége számára személye összekapcsolható az őt indító jelölő szervezettel. Szereplése az OEVB álláspontja szerint kampányidőszakon kívül akár a kormány (minisztérium) feladatkörében eljárva történt megjelenésnek minősülhetne, ám kampányidőszakban - a fentebb kifejtettek alapján - a tényleges szereplése a bizottság szerint nem elválasztható a kampánytól és a jelölő szervezetétől. Tevékenysége kampányidőszakban az átlagos választópolgár számára elsődlegesen politikai célú, kampány célú megjelenésnek tűnhet, és a választópolgárok számára csak másodlagos annak jelentősége, hogy országgyűlési képviselői minőségében jelent meg az adott eseményen. Továbbá mivel az eseményről országosan elérhető hírportál (nepszava.hu) is tudósított, valamint a Facebook közösségi oldalon is megjelent, így a választók széles köréhez eljuthatott, ezért a választók széles körének akartára befolyásoló hatással bírhatott.
12. Az OEVB a becsatolt képfelvételek alapján megállapította, hogy az eseményre az iskolában az alatt az idő alatt került sor, amíg az iskola a tanulók felügyeletét ellátta, hiszen a képek tanúsága szerint több tanuló is részt vett az eseményen. Az OEVB álláspontja szerint a korábban kifejtett azon megállapítás, mely szerint Bányai Gábor személyétől nem vonatkoztatható el az őt jelöltként indító jelölő szervezet mint párt, és az, hogy „az eseményre kampányidőszakban jelöltet támogató jelölő szervezet által a kormány többségét adó politikai párttevékenységét méltatja, politikai célú tevékenységnek minősíthető.”
13. Mindezek alapján az OEVB megállapította, hogy Bányai Gábor megsértette a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, valamint ezen ágazati jogszabály megsértésével megvalósult a választási alapelvek sérelme is, azaz megsértette a választás tisztaságát, az esélyegyenlőséget a jelöltek és jelölő szervezetek között és választási eljárás jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét.

II.

[A fellebbezés tartalma]

1.  Beadványozó1 az OEVB határozata ellen 2022. február 28-án 15 óra 33 perckor fellebbezést nyújtott be.
2. Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB határozata megalapozatlan és törvénysértő. Álláspontja szerint a kifogásban megjelölt bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy az oktatási, nevelési intézményben jogellenes kampánytevékenységet folytatott, azok ennek bizonyítására a tartalmuk okán nem alkalmasak.
3. Mindezek alapján Beadványozó1 arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a fellebbezésnek adjon helyt, és változtassa meg az OEVB 6/2022. (II. 25.) számú határozatát, a kifogást pedig utasítsa el.
4. Beadványozó2 az OEVB határozata ellen 2022. február 28-án 16 óra 00 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be, mert álláspontja szerint az OEVB a tényállást részben helytelenül állapította meg, a rendelkezésre álló adatokat nem vette figyelembe, így a határozatát Ve. 43. §-ának sérelmével hozta meg, amely tartalmilag a Ve. 142. §-ába ütközik.
5. Érintettsége körében előadta, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség a Nemzeti Választási Bizottság 40/2022. (I. 27.) NVB határozatával nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amely döntés 2022. január 30. napján jogerőre emelkedett.
6. Beadványozó2 fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint az OEVB jogalap nélkül döntött a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megőrzésére vonatkozó alapelv sérelméről. Véleménye szerint kizárólag a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak sérelmét lehetett volna megállapítani abban az esetben, ha a jelölt túllépte volna az országgyűlési képviselőként teljesített hivatali kötelességének kereteit.
7. Előadta továbbá ezzel összefüggésben, hogy az NVB és a Kúria gyakorlata alapján sem állapítható meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelme a jelen tényállás tekintetében, ugyanis a kifogásolt magatartásnak komoly mértékben kellene a választópolgári akaratra kihatnia, azonban ilyen érvelést Kifogástevő nem fogalmazott meg kifogásában.
8. Mindezekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatát e tekintetben változtassa meg és a kifogás erre vonatkozó részét utasítsa el.
9. Beadványozó2 rögzítette fellebbezésében, hogy a 2022. február 21. napján 8:00 és 9:30 közötti időintervallumban készült videó felvétel, amely a Kiskunhalasi Bibó István Gimnáziumban készült, az elektronikus eszközök érkezését és átvételét mutatják be, azok kiosztására és a tantermek látogatására nem került sor. Előadta továbbá azt is, hogy a szóban forgó képviselő Bányai Gábor az intézmény aulájában és könyvtárában tartózkodott, a laptopok érkezését a Tankerület koordinálta, a képviselő a Tankerület meghívására tartózkodott a helyszínen.
10. Beadványozó2 fellebbezésében azzal érvelt, hogy a Kormány a 1495/2021. (VII. 23.) Kormányhatározatával a Gazdaság-újraindítási Akcióterv végrehajtása érdekében Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó intézkedési lista jóváhagyásáról döntött, amelynek 1. melléklete szerint részét képezi a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és pedagógusok számára” című intézkedés. A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 413/2021. (VII. 13.) Kormányrendelet szerint a „I. Demográfia és köznevelés” programterületen a Miniszterelnökség az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve a szakpolitikai felelős. A program hatékonyabb implementálása és nagyobb társadalmi elfogadottsága érdekében a Kormány képviselői mellett a helyismerettel rendelkező kormánypárti országgyűlési képviselők is részt vesznek a program kommunikációjában. Mindezekre tekintettel előadta, hogy a Képviselő ennek megfelelően mindvégig a Kormányzat és azon belül az oktatáspolitikáért felelős minisztérium tevékenységét ismertette az oktatási intézményben.
11. Beadványozó2 idézte az NVB 97/2022. számú határozatát, amelyben a Bizottság megállapította, hogy „(...) a kormányzó pártok választókerületi képviselőjeként a Kormány projektjének végrehajtásában (eszközök átadásában) való részvétele önmagában nem kifogásolható.”
12. Beadványozó2 megítélése szerint a Ve. szabályainak alkalmazása még a választási időszakban sem vehet olyan irányt, amellyel ellehetetlenítené az országgyűlési képviselők számára a kormányzati programok eredményeinek bemutatását, végrehajtásában való közreműködését, különösen, ha az azt megalapozó jogalkotási és azzal összefüggő más tevékenységekben a kormányzati képviselő maga is részt vett.
13. Fellebbezésében előadta, hogy a Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelme csak akkor valósulhat meg, ha a képviselőjelöltként fellépve a köznevelési intézményben kampánytevékenységet folytat, ami állaspontja szerint jelen eljárás tárgyát képező tényállás tekintetében nem valósult meg. Erre való tekintettel pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv sérelme sem valósulhatott meg.
14. Kiemelte fellebbezésében továbbá, hogy a megváltozott jogszabályi környezetben egy adott „gyakorlati tétel” nem alkalmazható automatikusan és a Ve. 142. §-a körébe eső hatáskörgyakorlás során az érintettel szemben a Ve. alapelvi követelményei nem alkalmazhatóak.
15. Mindezekre tekintettel kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság adjon helyt a fellebbezésnek és a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkörében változtassa meg a sérelmezett határozatot és a kifogást utasítsa el.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A Ve. 217. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. Ennek megfelelően a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezésének elbírálását egy eljárásban folytatja le.
2. Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezése alapos.
3. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
4. A Bizottság elfogadta Beadványozó2-nek az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy Beadványozó1 a fellebbezéssel támadott határozat kötelezettjeként érintett, míg Beadványozó2 az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amelynek az OEVK-ban induló – KDNP-vel közös – képviselőjelöltje éppen Beadványozó1.
5. A Nemzeti Választási Bizottságnak elsődlegesen azt kellett megítélnie, hogy Bányai Gábornak, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjének 2022. február 21-i tevékenysége a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül-e. A kérdésre adott igen válasz esetén szükséges továbbá azt vizsgálni, hogy e tevékenység megfelelt-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelveknek.
6. A Nemzeti Választási Bizottság előtt több esetben merült már fel az egymással konkuráló jogviszonyok vizsgálatának szükségessége. Azaz annak kérdése, hogy hogyan járhat el tevékenysége során az az országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, aki a folyó választási eljárásban egyben jelölt vagy jelöltként indulni szándékozó személy. E tekintetben is, ahogy az a fentiekben már kifejtésre került, a tevékenység mikénti végzésének vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott személy eljárása kimeríti-e a kampánytevékenység fogalmát vagy sem.
7. A Bizottság a hasonló vizsgálódási szempontok okán jelen ügyben irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában foglaltakat, amelyben a testület a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatra visszautalva, az alábbiakat fogalmazta meg:

„Egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. (…) A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.” {3257/2019. (X. 30.) AB határozat Indokolás [24]-[25]}

1. Az Alkotmánybíróság e döntésében foglalkozott a Beadványozó által is felhívott Nkt. 24. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalommal is, amelynek kapcsán rögzítette, hogy „[h]a tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai tevékenység részévé. {Indokolás [27] bekezdés}
2. A Bizottság megvizsgálva a rendelkezésére álló bizonyítékokat, így a nepszava.hu internetes oldal cikkét és Bányai Gábornak a 2022. február 21-i laptop-átadásról készített Facebook bejegyzését, megállapítja, hogy 2022. február 21-én mint a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásának eredményeképp a FIDESZ-KDNP jelöltjeként mandátumot szerzett képviselő vett részt a Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt keretében átadott digitális eszközök átadásán.
3. Az országgyűlési képviselők esetében sem az Alaptörvény, sem az Ogytv. nem tartalmaz egzakt feladat- és hatáskör felsorolást, ahogyan teszik azt a jogszabályok például a közigazgatási szervek tekintetében. Esetükben az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése határozza meg a feladatellátást. E szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az országgyűlési képviselők megválasztása vegyes választási rendszerben történik, amely alapján kijelenthető, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevekénységet. E tevékenység és képviselet keretei azonban taxatív módon nem meghatározhatók. Mindenképp ide sorolható azonban a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenység, illetve a választókerület életének releváns eseményein való részvétel.
4. A digitális oktatás feltételrendszerének kialakítása, illetve a digitális oktatáshoz való hozzáférés elősegítése érdekében a választókerületben működő oktatási intézmények részére digitális eszközök biztosítása mindenképp ilyen eseménynek értékelhető. Ahogyan azt a kifogás is rögzíti, ez a Kormány országos projektje. A Kormány az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése alapján a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A miniszterelnök kiválasztásában és ennél fogva közvetve a Kormány alakításában az Alaptörvény rendelkezései folytán az országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét megszerző pártok vesznek részt. A 2018-as országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt szerezte meg. E két párt képviseletében szerzett képviselői mandátumot Bányai Gábor is, ennél fogva a kormányzó pártok választókerületi képviselőjeként a Kormány projektjének végrehajtásában (eszközök átadásában) való részvétele önmagában nem kifogásolható.
5. Figyelemmel azonban a folyó választási eljárásra, ahol Beadványozó által is bizonyítottan, Bányai Gábor ismét meg kívánja mérettetni magát, fontos figyelemmel lenni arra, hogy nevezett országgyűlési képviselőként végzett tevékenysége és a képviselőjelöltként folytatott kampánytevékenysége egymástól jól elkülöníthető legyen.
6. A Bizottság e körben a bizonyítékok értékelése alapján a következőkre jutott. A nepszava.hu cikkében nincs egyetlen utalás sem a képviselő jelöltségére, az őt támogató jelölő szervezetekre, abban jelölti vagy jelölő szervezeti szlogen, embléma vagy egyéb, a választási eljárással összefüggésbe hozható elem nem szerepel. A közösségi oldalon, ahol Bányai Gábor mint országgyűlési képviselő szerepel, nevezett bizonyítékként hivatkozott bejegyzésében nem utal sem jelölti minőségére, sem az őt támogató jelölő szervezetekre. Ezen túl megállapítható az is, hogy a bizonyítékként megjelölt cikkben és bejegyzésben sincs olyan úgynevezett áthallásos megjegyzés, amely igazolná azt, hogy a képviselő az e minőségében végzett tevékenységét összefüggésbe kívánja hozni a folyó országgyűlési képviselőválasztással, és valójában megjelenése bujtatott jelölti kampánytevékenység lenne.
7. Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedés lényegében azt eredményezné, hogy az országgyűlési képviselő a választási kampány idején a következő Országgyűlés alakuló ülésig fennálló jogviszonya utolsó három hónapjában már semmilyen, e jogviszonyához kötődő tevekénységet nem folytathatna, amely által a közhivatal viseléséhez való jog gyakorlása is korlátozás alá eshetne. A közjogi választás eredményeképp mandátumot szerzett országgyűlési képviselő megbízatása azonban négy évre szól, e megbízatás választási kampány idején való kvázi felfüggesztéséről sem az Alaptörvény, sem a jogállás egyes kérdéseit szabályozó Ogytv. nem tesz említést.
8. Mindezek alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy Bányai Gábor országgyűlési képviselőnek a kifogásban sérelmezett, 2022. február 21-i tevékenysége nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, annak célzata nem a folyó választási eljárásban a választópolgári akarat megkísérlése, illetve befolyásolása volt, ennél fogva a kifogásban hivatkozott jogszabálysértések megállapítására nincs mód. Azt, hogy a kampánytevékenység folytatásának megállapításához a tevékenységet kifejtő részéről kimutathatónak kell lennie a választók befolyásolásának célzata, a Kúria a Kvk.I.37.703/2019/2. számú végzésében rögzítette.
9. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát megváltoztatja és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat az Alaptörvény 4. cikkén, a 16. cikkén, a Ve. 217. § (1) bekezdésén, a 220. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 3.

 

 

Dr. Bozsóki Éva

a Nemzeti Választási Bizottság

elnökhelyettese