A Nemzeti Választási Bizottság
132/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság M. P. magánszemély, S. K. magánszemély, N. L. magánszemély és H. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozók) által benyújtott kifogások tárgyában – 8 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
1. Az első Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 30-án 13 óra 12 perckor kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának megsértése miatt. Kifogásában előadta, hogy Juhász Lajosné, Budapest XX. kerület Pesterzsébet alpolgármestere a kifogáshoz mellékelt levelet küldte a pesterzsébeti választóknak, amelynek kézbesítése a kifogás benyújtása előtti napon történt meg.
Rögzítette, hogy a levelet Juhász Lajosné alpolgármesterként, Pesterzsébet címerével ellátott levélpapíron, „Választási értesítőként” küldte meg, amivel álláspontja szerint megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának alapelvét. Rögzítette, hogy Budapest XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) nem hozott olyan határozatot a népszavazással összefüggésben, amelyet az Alpolgármester képviselhetett volna a választók felé. A levélben kifejtettek nem tükrözik az Önkormányzat álláspontját, a levél nem az Önkormányzat hivatalos tájékoztatója. Kifogástevő szerint Juhász Lajosné legfeljebb magánvéleményének adhatott volna hangot a népszavazás kapcsán, Alpolgármesterként, az Önkormányzat címerével ellátott papíron ezt nem tehette volna meg. Előadta, hogy Juhász Lajosné a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) szerinti főállású alpolgármester, aki feladatköre szerint „ellátja az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Informatikai Bizottsággal (oktatási ügyek tekintetében), valamint az Egészségügyi és Sport Bizottsággal (sport ügyek tekintetében) [kapcsolatos] intézkedéseket”, illetve „szignálja a nemzetiségi, az oktatási, valamint a sport feladatokkal összefüggő bizottsági, képviselő-testületi előterjesztéseket. Rögzítette, hogy Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Pesterzsébet nevének felvételéről, jelképeiről és azok használatáról szóló 40/2004. (VII. 7.) Ök. sz. rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 10. §-a szabályozza a címerhasználatot. Kifogástevő szerint ez alapján a népszavazással összefüggő ügyben az Alpolgármester nem volt jogosult használni az önkormányzat címerét, mivel nem az önkormányzat álláspontját képviselte és nem saját feladatköréhez tartozó ügyben járt el. Kifogástevő szerint a Rendelet 11. §-a szerint a polgármester engedélye kellett volna a használathoz. Beadványozó szerint Juhász Lajosné alpolgármester úgy adott hangot magánvéleményének, hogy a választópolgárokban azt a megtévesztő látszatot kelthette, hogy alpolgármesterként, az Önkormányzat nevében, annak választási értesítőjében teszi a kijelentéseket.
Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a választás tisztasága alapelvének sérelmét és a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint bírságot szabjon ki a jogsértőre.
2. A második Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 30-án 13 óra 36 perckor nyújtotta be az 1. pontban ismertetett kifogással majdnem szó szerint megegyező jogorvoslati kérelmét Juhász Lajosné alpolgármester „Választási értesítő október 2.” című levelének megküldése miatt a választópolgárok részére, mely álláspontja szerint is sértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának alapelvét. Kérelméhez csatolta a kifogásolt levelet.
3. A harmadik Beadványozó kifogását elektronikus úton 2016. szeptember 30-án 13 óra 52 perckor küldte meg a Nemzeti Választási Bizottság részére a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelme miatt. Kifogásában előadta, hogy a pesterzsébeti lakosok tömegesen jelezték, hogy a kifogását megelőző két napban postaládájukban találták Juhász Lajosné alpolgármester „Választási értesítő” c. levelét, melyet kifogásához is mellékelt. Rögzítette, hogy a kifogásolt levél fejléce tartalmazza a „Juhász Lajosné alpolgármester” feliratot és Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának hivatalos címerét, a címer alatt pedig a „BUDAPEST XX. KERÜLET PESTERZSÉBET” feliratot. Álláspontja szerint a levél feladójának a fentiek szerint leírt címzése azt sugallja a címzettek felé, hogy azt az Önkormányzat küldte, az Önkormányzat álláspontját írja le, ezért megtévesztő, mivel az Alpolgármester nem kapott olyan felhatalmazást, hogy „Választási értesítő” levelet küldjön a választópolgároknak. Rögzítette, hogy nincs tudomása arról, hogy az Alpolgármester a Polgármestertől konkrét utasítást vagy feladatot kapott volna a népszavazással kapcsolatban, emellett előadta, hogy a Képviselő-testület sem hozott határozatot az október 2-ai népszavazással kapcsolatban, mely az Alpolgármesternek feladatául szabta volna, vagy felhatalmazta volna a „Választási értesítő” kiküldésére. Előadta továbbá, hogy a Képviselő-testület nem foglalt állást a bevándorlásról, a menekültekről, így nincs olyan önkormányzati álláspont, melyet az Alpolgármester közvetíteni tudott volna. Előadta, hogy a levelet címzése alapján valószínűleg az összes pesterzsébeti választópolgár megkapta, vagy meg fogja kapni a népszavazásig, vagyis a megtévesztés tömeges méretű. Álláspontja szerint a kifogásolt levélben olyan állítások vannak, amelyet sem az Országgyűlés, sem a Kormány, sem az Európai Unió hivatalos dokumentumai nem támasztanak alá. Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértést, a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint bírságot szabjon ki a jogsértőre.
Beadványozó 2016. október 2-án ismét megküldte elektronikus úton kifogását, jelezve, hogy több szavazókör környékén is megfordult és azt tapasztalta, hogy a választópolgároknak a kifogásolt levél volt a kezében, mely álláspontja szerint annak megtévesztő jellegét támasztja alá.
4. A negyedik Beadványozó 2016. október 2-án 18 óra 16 perckor szintén elektronikus úton nyújtotta be kifogását a Ve. 208., 209. és 212. §-a alapján a Ve 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása alapelv megsértése miatt. Előadta, hogy 2016. szeptember 30-án a postaládájában találta a „Választási értesítő október 2.” tárgyú levelet, amelyet Juhász Lajosné alpolgármester írt alá, Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata címerével ellátott levélpapíron. A levelet kifogásához mellékelte. Álláspontja szerint a levél fejléce, tárgya és aláírója azt sugallják, hogy az a Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata által küldött hivatalos értesítés. Tudomása szerint azonban Juhász Lajosné alpolgármester nem kapott sem a Képviselő-testülettől, vagy annak bármely szervétől, sem Pesterzsébet polgármesterétől felhatalmazást arra, hogy ilyen tartalmú levelet kiküldjön a választópolgároknak. Megítélése szerint a „Tisztelt Pesterzsébetiek!” megszólítás arra utal, hogy a levelet a választók nagy tömegéhez juttatták el. Beadványozó szerint ez azt jelenti, hogy Juhász Lajosné önkormányzati tisztségét felhatalmazás nélkül tudatosan a választópolgárok sokaságának megtévesztésére használta, és nem tudható, hogy ezzel hogyan befolyásolta a szavazási hajlandóságot és a szavazás eredményét. Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a választás tisztasága sérelmét és szabjon ki bírságot a jogsértőre.
II.
A Ve. 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy M. P. magánszemély által 2016. szeptember 30-án 13 óra 12 perckor, ugyanezen a napon S. K. magánszemély által 13 óra 36 perckor és N. L. magánszemély által 13 óra 52 perckor, valamint H. M. magánszemély által 2016. október 2-án 18 óra 16 perckor benyújtott kifogások tárgya és tartalma egymással teljes mértékben megegyezik, ezért jegyzőkönyvbe foglalt döntésével elrendelte azok egyesítését.
Beadványozók kifogásaikban egyrészt azt állították, hogy az alpolgármester „Választási értesítő október 2.” című levele megtévesztő a választópolgárok számára, mert azt a látszatot kelti, mintha a levélben az alpolgármester az Önkormányzat nevében, annak a 2016. október 2-ai népszavazással kapcsolatos álláspontját írná le. Az Önkormányzat azonban a népszavazással kapcsolatban nem foglalt állást. Hivatkoztak arra is, hogy az SZMSZ alapján sincs az alpolgármesternek ilyen feladata. Beadványozók másrészt azt állították, hogy a Rendelet 10. §-a alapján az Alpolgármester jogosulatlanul használta kifogásolt levelében az Önkormányzat címerét.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. szabályai a Ve.-hez képest elsődlegesek, de alkalmazásukra első sorban akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részi szabályaihoz képest. A Ve. szabályainak alkalmazása során figyelemmel kell ugyanakkor lenni az Nsztv. eltérő szabályozási céljára és a népszavazásnak a választásoktól különböző alkotmányos rendeltetésére is (eltérésekkel történő alkalmazás).
A Nemzeti Választási Bizottságnak elsőként abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kifogásolt levél kampányeszköznek minősül-e.
A népszavazási kampányban a kampányeszköz fogalmát a Ve. 140. §-a határozza meg, e szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. A Bizottság álláspontja alapján a „Választási értesítő október 2.” című levél tartalma alapján alkalmas lehetett a választópolgároknak a 2016. október 2-i népszavazáson kifejtett akaratuk befolyásolására, vagyis az kampányeszköznek, a levélnek a választópolgárokhoz való eljuttatása pedig a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül. E körben hivatkozik a Bizottság a Kúriának a Nemzeti Választási Bizottság 88/2016. számú határozatát helybenhagyó Kvk.III.37.891/2016/3. számú végzésére, melyben a bíróság rögzítette, hogy a népszavazási eljárásban korlátozó szabály hiányában a politikai reklám körébe nem tartozó kampánytevékenységet bárki végezhet. Ebből kifolyólag pedig tévesek azok a beadványozói érvelések, amelyek az Alpolgármester SZMSZ-ben rögzített feladat- és hatásköréből, illetve annak esetleges túllépéséből azt a következtetést vonták le, hogy az Alpolgármester magatartása sérti a népszavazási kampány tekintetében a választások tisztaságának alapelvét.
A Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és az Alkotmánybíróság joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a népszavazási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. A népszavazási kampány során a közügyek megvitatásán túl az emberek tájékozódnak annak érdekében, hogy majd a népszavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni.
A hivatkozott levél tartalmával összefüggésben a Bizottság nem tartotta megalapozottnak azt az érvelést, melyre mindegyik Beadványozó hivatkozott, nevezetesen, hogy a kifogásolt levél azt sugallja a választópolgárok részére, hogy abban az Alpolgármester az Önkormányzat népszavazással kapcsolatos álláspontját kommunikálta. Ezzel szemben a Bizottság megítélése szerint abból egyértelműen kiderül, hogy a levélben foglaltakkal az Alpolgármester saját politikai véleményét fejezte ki, ezt támasztja alá az alábbi mondat is: „Sajnos itt nálunk, a baloldali többségű képviselő testület nem utasította el Brüsszel veszélyes tervét (..)” Ilyen módon pedig az nem megtévesztő.
Emellett a Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik arra is, hogy Juhász Lajosné a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választásának eredményeként Budapest XX. kerület 06. számú egyéni választókerületében a FIDESZ-KDNP jelöltjeként képviselői mandátumot szerzett. Az Önkormányzat hivatalos oldalának tájékoztatása szerint emellett Juhász Lajosné alpolgármesteri tisztséget is betölt. Az, hogy Juhász Lajosné Budapest XX. kerületében önkormányzati képviselő és alpolgármester, a választópolgárok széles körében ismert ténynek tekinthető. Ebből kifolyólag nem megtévesztő, hogy a választópolgárokhoz alpolgármesterként szól, és ebbéli minőségében fejti ki a Kormány által kezdeményezett országos népszavazással kapcsolatos álláspontját. Az, hogy alpolgármesterként írta alá a kifogásolt levelet, a Bizottság álláspontja szerint nem eredményezi a választópolgárok számára azt a téves értelmezést, hogy az Önkormányzatnak az országos népszavazással kapcsolatos álláspontját közvetíti. Ahogyan arra a Bizottság az előzőekben is hivatkozott, a kifogásolt írás tartalmából egyértelműen megállapíthat, hogy saját politikai véleményét fejtette ki.
A levélben foglalt állításokkal kapcsolatban pedig a Bizottság – hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzésében foglaltakra – kifejti, hogy a népszavazási eljárásban a véleménynyilvánítási szabadság értelmezése szerint, amennyiben a népszavazási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásának körén belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el bizonyíthatósági teszt (az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható az tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény), nem kerülhet sor tényállítás helyes vagy helytelen voltának vizsgálatára.
Beadványozók másik állítással kapcsolatban, mely szerint az Alpolgármester a Rendelet 10. §-a alapján jogosulatlanul használta az Önkormányzat címerét, a Bizottság az alábbiakat rögzíti.
A Bizottságnak a Ve. 43. § (1) bekezdésében rögzített törvényi kötelezettsége – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a tényállás tisztázása. A Ve. 43. § (5) bekezdése alapján a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A népszavazási eljárásban is alkalmazandó, a Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a népszavazási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapítja meg, hogy Beadványozók nem bizonyították semmilyen ténnyel, adattal, nyilatkozattal, irattal, így pl. a Polgármestertől származó nyilatkozattal arra vonatkozó állításukat, hogy az Alpolgármester engedély nélkül használta volna az Önkormányzat címerét. Önmagában a Rendelet 10. és 11. §-ára való hivatkozás nem alkalmas a kifogásokban foglaltak bizonyítására. Konkrét bizonyíték hiányában viszont a kifogásokban előadott állítást és jogszabálysértést nem lehet mivel összevetni.
Fent leírtak alapján megállapítható, hogy az Alpolgármester tevékenysége nem sértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontját, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 43. §-án, 140. §-án, 141. §-án, 217. § (1) bekezdésén, a 218. § (1) bekezdésén, a Ve. 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 5.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke