A Nemzeti Választási Bizottság
131/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fsz. I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 22-én 15 óra 31 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján. Érintettségeként arra hivatkozott, hogy a 2019. május 26-i európai parlamenti választáson jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet.
[2] Kifejtette, hogy „[a] Magyar Távirati Iroda (továbbiakban: MTI) folyamatosan, legutóbb 2019. május 21. napján megsértette a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 101. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt hírek és tudósítások szolgáltatásával és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos kötelezettségét.” Előadta, hogy az MTI figyelemmel kíséri a Nemzeti Választási Bizottság üléseit, törvényben foglalt tudósításhoz fűződő kötelezettségeit mégsem teljesíti a nyilvánosságra hozott NVB ülés beszámolói, összefoglalói által. Álláspontja szerint az MTI egyoldalúan szelektál a Bizottság üléseiről készített tudósításaiban. Kifogásához csatolta a 2019. április 8. - május 21. között kiadott, a közösségi médiaszolgáltató internetes oldalán nyilvánosságra hozott híreket, amelyek közül az ellenzéki jelölő szervezetekről szóló hírek maradtak ki.
[3] Kifejtette, hogy az MTI nem tájékoztatott a Bizottság TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaságot marasztaló határozatról, amelyről pedig több országosan ismert internetes újság is beszámolt, továbbá ugyancsak nem tartotta említésre érdemesnek a Bizottság 2019. május 21-i ülésén a Beadványozó által megbízott tag felszólalását és kérdését, valamint a Nemzeti Választási Iroda elnökének válaszát.
[4] Beadványozó az általa kifogásoltak alátámasztásaként csatolta és idézte is az MTI internetes oldalán, a www.mti.hu honlapon található tartalmakat. Külön kiemelte és sérelmezte a Bizottság 2019. május 2-án, május 10-én és május 21-én tartott ülésén elhangzottakkal kapcsolatban közölt tudósításokat.
[5] Álláspontja szerint „[a]z MTI, mint közösségi médiaszolgáltató, amely számára törvény teszi feladattá a hírszolgáltatást és a hírekhez történő hozzáférés biztosítását a fentiek ellenére éppen a választási kampányidőszak közepén nem számol be az érdeklődésre minden jel szerint számot tartó eseményről”.
[6] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg és a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el.
[7] A Nemzeti Választási Iroda a Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.
[8] Médiaszolgáltató a számára kijelölt határidőben a Beadványozó kifogásával kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette.
[9] Álláspontja szerint egyrészről „Beadványozó kifogása alaki okok miatt érdemi vizsgálatra alkalmatlan” mivel „Beadványozó kifogásában nem tesz előadást arra vonatkozóan, hogy milyen összefüggést lát az Mttv. 101. § (1) a.) és b.) pontjaiban foglalt rendelkezések és a választásra irányadó jogszabályok között, illetve Beadványozó nem tett előadást arra vonatkozóan sem, hogy az általa a kifogásában sérelmezett médiatartalom milyen módon sértené a választás vagy választási eljárás alapelveit. Az Mttv. 101.§ (1) bek. a.) és b.) pontja nem tekinthető a Ve. szerinti választásra irányadó jogszabálynak.” Tehát „a kifogás nem felel meg a Ve. 208.§-ában és 212.§ (2) bekezdésében foglaltaknak (…).” Hozzátette, hogy „a Ve. 151.§-a alapján a Médiaszolgáltatóval szemben a Ve. rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos kifogás elbírálása tartozik a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe. Beadványozó azonban nem jelölte meg kifogásában, hogy a Médiaszolgáltató a Ve. mely rendelkezését sértené meg, így a kifogás elbírálására a Nemzeti Választási Bizottságnak nincs hatásköre.”
[10] Előadta, hogy „[a] kifogás továbbá a Magyar Távirati Iroda ellen került benyújtásra, amely azonban – figyelemmel az Mttv.-nek a 2014. évi CVII. törvénnyel történő módosítására – a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. egyik médiaszolgáltatása, tehát nem önálló jogi személyiséggel rendelkező médiaszolgáltató.”
[11] Másrészről „[a]z MTI, mint hírügynökségi szolgáltatás hírei szerkesztett médiatartalomnak minősülnek, melynek tartalmát - összhangban az Mttv. 3.§-ával, - a szerkesztő szabadon határozza meg. A kifogást tevő ténylegesen a Médiaszolgáltatót megillető szerkesztői szabadságot kívánja felülbírálni, mikor számonkéri, hogy egyes NVB határozatokról nem közölt tudósítást.” Előadta, hogy „[a] Médiaszolgáltató rendszeresen adott tudósítást az MTI hírügynökségi szolgáltatása keretében az ellenzéki jelölő szervezeteket érintő NVB határozatokról, számításaink szerint 18 tudósításból 15 anyag vonatkozott egy vagy több ellenzéki jelölő szervezetre.” Álláspontja szerint „Beadványozó voltaképpen azt kifogásolja, hogy a Médiaszolgáltató a szerkesztői szabadságát gyakorolja, és a hírügynökségi szerkesztésre kíván választási kifogás formájában nyomást gyakorolni, és azt a saját politikai tevékenységének népszerűsítésére felhasználni. A Beadványozó által kifogása jogalapjaként megjelölt Mttv. 101.(1) a.) és b.) pont nem ad jogalapot Beadványozónak, hogy egyes, konkrét NVB határozatokról való hírügynökségi tudósítást követelhessen. (…) a hírügynökségi médiatartalom összeállítása során a szerkesztői szabadság alapján hozott döntéseket befolyásolhassa.”
[12] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogást utasítsa el.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[13] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[15] A Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését. Ennek során egyrészről a sérelmezett cselekményt, magatartást be kell mutatni, le kell írni, majd meg kell jelölni, hogy milyen választásra irányadó jogszabályi rendelkezést sért a bemutatott cselekmény, magatartás. A jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2., Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések].
[16] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó jogszabálysértésként kizárólag a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 101. § (1) bekezdés a) és b) pontját jelölte meg, amely szerint „[a] közszolgálati médiaszolgáltató a 83. §-ban meghatározott célok érvényre juttatásán túl az alábbi hírügynökségi feladatokat látja el:
a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez”.
[17] A Bizottság rögzíti, hogy saját és a Kúria legutóbb a Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzésében kifejtett joggyakorlata szerint, a választási eljárásban az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében, valamint a 35. cikk (1) bekezdésében rögzített választási alapelvek, az adott választás anyagi jogi szabályai – jelen eljárásban az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény – és a Ve. rendelkezései kérhetők számon. A választás anyagi és eljárási szabályait rögzítő jogszabályokon túl más törvény szabályaira csak annyiban alapítható jogorvoslati kérelem, amennyiben azokra maga a Ve. utal, vagy az adott külön jogszabály a Ve.-re utal vissza, és ilyen módon azok közvetlen alkalmazását választási eljárásban lehetővé teszi. A hivatkozott kúriai döntés indokolásának [11] bekezdése az alábbiakat rögzítette: „választási eljárásban a Ve. szabályai kérhetők számon, és az Mttv. vagy más törvény szabályai csak annyiban, amennyiben azokra maga a Ve. utal, vagy az adott külön jogszabály a Ve.-re utal vissza, és ilyen módon azok közvetlen alkalmazását választási eljárásban lehetővé teszi”. Jelen esetben az Mttv.-re utaló Ve.-beli rendelkezések kizárólag a Ve. VIII. fejezetének 71. pontjában, a politikai reklám és a politikai hirdetés szabályozása körében találhatók.
[18] A politikai reklám fogalma kapcsán a Ve. 146. § a) pontja az Mttv. 203. § 55. pontjára utal vissza, a Ve. 147. § (5) bekezdése alapján „a politikai reklám közzétételére egyebekben az Mttv. rendelkezéseit kell alkalmazni.” Továbbá a Ve. 148. § (1) és (4) bekezdése alapján „[a]z Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az e §-ban foglaltak szerint tehető közzé. (…) Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.” Mivel az Mttv. 101. § (1) bekezdésére a Ve. nem utal és az Mttv. hivatkozott rendelkezése sem utal a Ve-re mint a közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatai körében alkalmazandó jogszabályra így az Mttv. 101. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak sérelmének megállapítására nincs módja a Bizottságnak.
[19] A Ve. által bevezetett sommás eljárásban a jogorvoslati kérelem hiánytalansága kiemelt jelentőséggel bír, mivel az eljárás során nincs lehetőség hiánypótlásra vagy kiegészítésére, de a határidők elmulasztásának igazolására sem. A formális követelményeket a Bizottság eljárása során nem pótolhatja, nem vizsgálhatja, melyek azok a nem hivatkozott, a Ve. 208. §-ának megfelelő rendelkezések, amelyeket a sérelmezett tényállás megsért. A hivatkozott sommás eljárás keretében a Ve. – az Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdésével összhangban – korlátozza a jogorvoslathoz való jogot, és az eljárás érdemi lefolytatását a megjelölt formai követelmények meglétéhez köti.
[20] A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[21] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza annak a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemét – jogszabálysértés megjelölése –, amely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[22] A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. §-án, a 215. § c) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdésének a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 24.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke