A Nemzeti Választási Bizottság
131/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. C. Cs. A. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 10/2016. (IX. 29.) számú határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy a Heves Megyei Hírlap 2016. szeptember 26-i számának első oldalán közzétett politikai hirdetés sérti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztasága és e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, mivel tartalma alapján nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy a népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. szeptember 26-án kifogást nyújtott be a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Heves Megyei Hírlapot (a továbbiakban: sajtótermék) kiadó Mediaworks Hungary Zrt. (a továbbiakban: Kiadó) választási eljárási alapelveket sértő magatartása miatt.
Kifogásában előadta, hogy a sajtótermék 2016. szeptember 26-i száma első oldalán „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!” kezdetű politikai hirdetés jelent meg, melyen a megrendelő személye „szabad szemmel nem, vagy alig olvasható”, ezáltal pedig a Kiadó megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, azaz a választás tisztasága és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, mivel a választópolgárok egyértelműen nem tudják megállapítani, hogy ki a politikai hirdetés feladója, illetve kinek a támogatására ösztönöz.
Beadványozó szerint egyértelműen a Kiadó tevőleges magatartása kellett ahhoz, hogy a nevezett politikai hirdetés a fentiek szerinti törvénysértő formában jelenjen meg a nevezett sajtótermékben. Beadványozó e körben hivatkozott a Pfv.IV.20.624/2016. sz. kúriai döntésre, mely a sajtótermék objektív felelősségéről rendelkezik.
Mindezek alapján Beadványozó kérte az OEVB-t, hogy az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Ve. 218. § (2) bekezdése alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg és a Kiadót a további jogszabálysértéstől tiltsa el. Indítványozta továbbá a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján a határozat rendelkező részének közzétételét a sajtótermék soron következő számában, továbbá a Ve. 152. § (2) bekezdés alapján bírság kiszabását.
II.
Az OEVB 10/2016. (IX. 29.) határozatában a kifogást elutasította, mivel álláspontja szerint a nevezett politikai hirdetés megfelel a Ve. 148. §-ában foglalt követelményeknek: azonnal felismerhető és más médiatartalmaktól megkülönböztethető. Kifejtette továbbá, hogy a politikai hirdetés nem minősül a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 46. § (9) bekezdése szerinti kiadványnak, így annak nem kötelező tartalmi eleme az impresszum.
III.
Az OEVB határozatával szemben Beadványozó 2016. szeptember 30-án fellebbezést nyújtott be, melyben előadta, hogy az OEVB helytelenül alkalmazta a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, a 146. § b) pontját és a 148. § (1) bekezdését. Beadványozó álláspontja szerint megállapítható, hogy a Kiadó követte el – a nevezett politikai hirdetés közzétételével – a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértését, mivel a hirdetés olvashatatlanul jeleníti meg a politikai hirdetés közlőjének nevét. Beadványozó álláspontja szerint nem felel meg a hivatkozott választási eljárási alapelveknek az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből magából egyértelműen nem állapítható meg, hogy az országos népszavazási kampány során kinek a támogatására ösztönöz.
Fentiek szerint Beadványozó kérte az OEVB határozatának alábbiak szerinti megváltoztatását. Beadványozó indítványozta annak megállapítását, hogy a Kiadó elkövette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek, illetve a Ve. 146. § b) pontjának és a 148. § (1) bekezdésének megsértését és kérte a Kiadó további jogszabálysértéstől való eltiltását. Indítványozta a határozat rendelkező részének közzétételét, a jogsértő közléshez képest a legközelebbi számban, továbbá bírság kiszabását a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján.
IV.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének rendelkezései tartalmazzák.
A népszavazási kampányidőszakban közzétehető politikai hirdetésre vonatkozó szabályokat a Ve. tartalmazza. A Ve. 146. § b) pontja rendelkezik a politikai hirdetés fogalmáról, mely szerint politikai hirdetés a sajtótermékben ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát népszerűsítő médiatartalom. A Ve. 148. §-a pedig a politikai hirdetés közzétételének szabályairól rendelkezik. E szerint a sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Heves Megyei Hírlap sajtótermék 2016. szeptember 26-i száma első oldalán szereplő, „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét! Szavazzunk nemmel! Október 2.” tartalmú hirdetés egyértelműen összefüggésbe hozható a 2016. október 2-i országos népszavazással, hiszen az meghatározott irányú szavazat leadására ösztönöz. Mindezek alapján a médiatartalom a Ve. 146. § b) pontja értelmében politikai hirdetésnek minősül.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az előtte folyamatban lévő ügyben annak vizsgálata szükséges, hogy a politikai hirdetésnek tartalmaznia kell-e a megrendelő személyére vonatkozó információt és ha igen, ennek nem megfelelő feltüntetése kinek a felelősségére vezethető vissza a kifogás tárgyává tett hirdetés esetében.
Az OEVB helyesen érvelt akkor, amikor megállapította, hogy a politikai hirdetés nem minősül az Mttv. 46. § (9) bekezdése szerinti kiadványnak, így azon nem követelmény az impresszum feltüntetése. A Bizottság álláspontja szerint ugyanakkor a népszavazási kampányban a nevezett politikai hirdetés értelemszerűen a megrendelő céljának támogatására ösztönöz, ezért abból egyértelműen ki kell tűnnie a megrendelő személyének ahhoz, hogy megfeleljen a jogszabályoknak, az „azonnali felismerhetőség” követelményének. A Bizottság – a hirdetés szemrevételezése útján – megállapítja, hogy a kifogással érintett politikai hirdetés jobb alsó sarkában lévő, a megrendelő személyére vonatkozó szöveg nem olvasható.
A Bizottság e körben kíván utalni a Kvk.V.37.849/2016/3. számú kúriai határozatra, mely szerint a jog által biztosított eszközöket, így a fizetett politikai hirdetést is, csak a törvényi rendelkezésekkel összhangban állóan lehet használni. A jogintézményekkel céljuk és tartalmuk szerint élhetnek ennek címzettjei. A kampány célja a szavazók döntésének befolyásolása, amelyben a résztvevőkre azonos törvényi követelmények vonatkoznak [18/2008. (III.12.) AB határozat].
Beadványozó helytállóan utalt tehát arra, hogy nem felel meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz. A Bizottság álláspontja szerint mindez nem egyeztethető össze a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a népszavazás tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezéssel sem.
A Bizottság rögzíti, hogy a jogorvoslati eljárásban nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, mely alapján megállapítható lenne, hogy mely ok, illetve kinek és milyen magatartása vezetett az időszaki lapban megjelent, kifogással érintett politikai hirdetés fentiekben leírt, alapelvi rendelkezésbe ütköző megjelentetéséhez. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a jogsértő személye e tekintetben nem állapítható meg, így a jogsértő további jogszabálysértéstől való eltiltásának és bírság kiszabásának sincs helye.
A kifejtett indokokra tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 10/2016. (IX. 29.) számú határozatát megváltoztatta.
V.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, a 146. § b) pontján, a 148. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 5.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke