130/2022. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

130/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1114 Budapest, Villányi út 11-13.; képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 4 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 12/2022. (II. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. Beadványozó 2022. február 23-án 14 óra 58 perckor kifogást nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Kérte az OEVB-t, hogy állapítsa meg, hogy dr. Vinnai Győző (a továbbiakban: Jelölt) a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltje megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvására, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket és a Ve. 208. §-a alapján (mint a választásra irányadó jogszabályként) alkalmazandó a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését. Beadványozó kérte továbbá, hogy az OEVB tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől és a választási kampány szabályainak megsértése miatt vele szemben szabjon ki bírságot.
  2. Beadványozó a kifogásában előadta, hogy a Jelölt 2022. február 20. napján Balsán egy olyan óvodai tornaszoba ünnepélyes átadásán vett részt, amely a Magyar Falu Program keretében került kialakításra. Beadványozó linkek megjelölésével hivatkozott arra is, hogy az eseményről egy internetes sajtótermék fényképet közölt, továbbá a látogatás tényét, valamint az ott, az óvodásokkal az átadás során készült fényképeket a Jelölt képviselői Facebook oldalán is megosztotta, ahhoz szöveges bejegyzést tett, amelyben beszámolt a szoba átadásáról.
  3. Beadványozó jelezte, hogy időközben az óvodáskorú gyermekekkel készült közös fényképet a képviselői Facebook oldalról eltávolították, de a 444.hu internetes oldalon továbbra is látható. A fényképeket beadványához csatolta.
  4. Beadványozó álláspontja az volt, hogy az országgyűlési képviselőjelölt köznevelési intézményben tett látogatása és az arról készült felvétel tiltott kampánytevékenységnek minősül. A képek tartalmától függetlenül, azok rögzítése önmagában is megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvi követelmény, vagyis a választási eljárás tisztaságának megsértését.
  5. A kifogásban foglaltak szerint az eset megsértette az Nkt. 24. § (3) bekezdését is, amely értelmében nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
  6. Beadványozó kifogásában utalt a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzésére, amelyben a Kúria egy óvodában almaadomány szétosztásában személyesen résztvevő képviselőjelölt kapcsán megállapította: „A képviselőjelölt ezt a tilalmat megszegve járt el, amikor politikai céljai elősegítése érdekében személyesen közreműködött az óvodában az általa adományozott alma szétosztásában és nem elégedett meg csupán az adományozás tényével. Az adomány személyes szétosztása az arról beszámoló médiahírek folytán széles nyilvánossághoz eljutva a választói akarat befolyásolására alkalmas kampánytevékenységet valósít meg.”
  7. Beadványozó hivatkozott továbbá az Alapvető Jogok Biztosa és helyettesei által kiadott közleményre, amelyben felhívják a jelölő szervezeteket, hogy a kampány során tartózkodjanak a gyermek szerepeltetésétől a kampányrendezvényeken, illetve az iskolák és óvodák népszerűségnövelő szándékú látogatásától.
  8. Fentieken túl Beadványozó szerint a Jelölt sérelmezett tevékenysége a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét is sértette.
  9. Kifejtette, hogy az Alaptörvény és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) szerint sem tartozik az országgyűlési képviselők feladatkörébe nevelési intézmény átadása. Kiemelte, hogy a Magyar Falu Program Magyarország Kormányának projektje, annak létrejöttére és megvalósulására a Jelöltnek egyéni képviselői minőségében ráhatása nem volt, így az átadáson való részvétele sem indokolt. A Jelölt részvétele az átadáson ugyanakkor azt a képet sugallja az átlagos választópolgár felé, hogy a szoba a képviselő közvetlen, személyes tevékenységének eredményeként került kialakítására, tehát a jövőben hasonló juttatások, fejlesztések záloga a képviselő hasonló tevékenysége, melynek előfeltétele a Jelölt újbóli megválasztása. Beadványozó meglátása az volt, hogy a Ve. 141. §-a alapján a Jelölt tevékenysége kampánytevékenységnek minősül, mivel alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére, ezáltal pedig az egyenlőség megbontására.
  10. Beadványozó kifogásában hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pk.50.028/2019/4. számú határozatára, amely nem tartotta megalapozottnak azt az érvet, hogy a vizsgált kiadványban bemutatott fejlesztések az átlagos olvasó, így az átlagos választópolgár számára a jelölt polgármesteri és nem jelölti minőségéhez kapcsolhatók a választási kampány kontextusát figyelembe véve. Ennek megfelelően Beadványozó álláspontja szerint az átlagos választópolgár a választási kampány kontextusában nem tudja tisztán elkülöníteni a Jelölt képviselői és jelölti megjelenését.
  11. Beadványozó a kifogásban hivatkozott és részletezett az iskolai és óvodai kampánytevékenységhez kapcsolódó, jogsértést megállapító Országos Választási Bizottsági (a továbbiakban: OVB), Nemzeti Választási Bizottsági (a továbbiakban: NVB) és bírósági döntéseket is, így például az OVB 218/2010. számú határozatát, az NVB 533/2018. és 605/2018. számú határozatát, a Pécsi Ítélőtábla Pk. VI.50.006/2019/4. számú végzését, a Győri Ítélőtábla Pk.I.25.629/2019/6. számú végzését, a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.998/2010/3. számú végzését, továbbá a Kúria Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzését.
  12. Az OEVB a kifogást a 12/2022. (II. 25.) számú határozatában elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Jelölt 2022. február 20-án Balsán egy óvodai tornaszoba ünnepélyes átadásán vett részt. Az OEVB szerint a Jelölt nem országgyűlési képviselőjelöltként vett részt ezen az eseményen, hanem országgyűlési képviselői minőségben, így tevékenysége nem minősül kampánytevékenységnek, nem politikai tevékenység.
  13. Az OEVB rögzítette, hogy a Jelölt megjelölt cselekménye jellemzően képviselői megbízatásából eredő megnyilvánulásként értékelhető, amely nem mosódik össze a választási felhívással, jelölti minőséggel, nem irányult a választói akarat befolyásolására. Ezért az OEVB megállapította, hogy az Nkt. 24.§ (3) bekezdésében foglalt tilalom nem valósul meg, mert sem a bejegyzés tartalma, sem annak elhelyezése nem köthető párthoz vagy párthoz kötődő szervezethez. Megítélése szerint a kifogásban előadott tevékenység a választói akarat befolyásolására sem közvetve, sem közvetlenül nem alkalmas, sőt még annak megkísérlésére sem.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. február 28-án 15 óra 21 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be, mert álláspontja szerint az OEVB jogsértés megállapítását mellőző határozatával a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása alapelvét, valamint a Ve. 14. § (1) bekezdésében és a 43. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megsértve döntött.
  2. Érintettsége körében előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. számú országgyűlési egyéni választókerületben más jelölő szervezetekkel közös jelöltet állított. A választókerület területén elkövetett jogsértés, mind a jelölő szervezet, mind az általa indított képviselőjelölt választási esélyeire és jogaira is kihat.
  3. Fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint a tornaszoba nyilvános, a Jelölt kampánycéljait szolgáló Facebook oldalán ismertetett átadása a kifogásban részletesen bemutatott joggyakorlat alapján nyilvánvalóan jogsértő kampánytevékenység. Mivel a Jelölt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. számú országgyűlési egyéni választókerületében jelöltként indul, ezért a Nyíregyháza városában elkövetett jogsértés kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik.
  4. Beadványozó hangsúlyozta, hogy az OEVB a bizonyítékok téves mérlegelése következtében helytelen jogi álláspontra helyezkedett. Meglátása szerint köztudomású tény, hogy Magyarországon 2022. április 3-án országgyűlési választásokat tartanak. Ez a választópolgárokban is tudatosult, hiszen az állami szervek kommunikációja, illetve a február 12-én kezdődött kampányidőszak lehetővé tette ezen információ eljuttatását. Éppen emiatt a fellebbezés szerint a választópolgárok irányában nem várható el, hogy egy hivatalosan is nyilvántartásba vett jelölt magatartását az OEVB által meghatározott elvárásoknak megfelelően különböztessék meg, vagyis éles választóvonalat húzzanak a tekintetben, hogy nevezett a kifogásban sérelmezett tevékenységét éppen a leköszönő mandátuma keretei között, vagy az új megbízatás megszerzése érdekében fejtette ki.
  5. Beadványozó szerint az OEVB döntése kifejezetten ellentmond az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatának is. Ezen AB határozat alapjául szolgáló ügyben egy települési önkormányzati képviselő egy köznevelési intézetben saját képviselői keretéből megvalósított fejlesztést mutatott be a közösségi oldalán kampányidőszakban közzétett videóban. E magatartást az eljáró választási bizottságok jogszerűnek minősítették, és megállapították, hogy a jelölt csupán képviselői munkájáról számolt be, és nem utalt sem a jelölti minőségére, sem a jelölő szervezetére, sem a közelgő önkormányzati választásokra. A felülvizsgálati eljárásban eljáró ítélőtábla ezzel szemben megállapította, hogy a jelölt magatartásával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint az esélyegyenlőség Ve. szerinti alapelveit. Az ítélőtábla indokolása szerint a helyi önkormányzati képviselő ugyan jogosult a választókerületéhez tartozó intézményben elvégzett felújításról beszámolni, azonban ez a tájékoztató tevékenység kampányjelleget öltött az időzítésével, a diákok videóban történő feltűnésével és a képviselő személyének fókuszba helyezésével, valamint a pártszimbólumokat is felvonultató közösségi oldalán való közzétételével. Az ítélőtábla döntésével szemben az elmarasztalt képviselő alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Az Alkotmánybíróság azonban fentiekben hivatkozott határozatával az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az Alkotmánybíróság a határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Ve. alapelveinek tág értelmezése nem vezethet ugyan a Ve. 142. § kiüresítéséhez, vagyis ahhoz, hogy kampányidőszakban semmilyen feladatot nem lehet a nyilvánosság előtt végezni, konkrét esetben azonban az Alkotmánybíróság megítélése szerint az ítélőtábla megfelelő indokát adta annak, hogy az eseményt miért minősítette kampánytevékenységnek, ami a Kúria által követett állandó bírói gyakorlaton alapul, miszerint gyerekeket nem lehet kampánycélokra felhasználni.
  6. Beadványozó álláspontja szerint a támadott határozat alapjául szolgáló ügyben az összes olyan körülmény fennáll, ami miatt az ítélőtábla korábban kampánytevékenységnek minősítette a helyi önkormányzati képviselő videós beszámolóját. A Jelölt ugyanis a saját személyét előtérbe helyező fényképfelvételeket a kampányidőszakban töltötte fel a jelölő szervezetek logóit és nyilvánvalóan kampánycélokat szolgáló bejegyzéseket nagy számban tartalmazó közösségi oldalára. Így a kampányidőszak során a köznevelési intézményben tett látogatását és a tornaszoba ünnepélyes átadását saját maga tette kampánytevékenységgé azzal, hogy az erről szóló beszámolót és képfelvételeket közzétette a kampánycélokat szolgáló közösségi oldalán.
  7. Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a támadott határozatot változtassa meg és a kifogásban foglaltaknak helyt adva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a Jelöltet a további jogszabálysértéstől, valamint a szándékos jogsértése miatt szabjon ki bírságot.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  2. A Bizottság elfogadta a Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy az OEVB határozatában megfelelően állapította meg a tényállást és abból helyes jogkövetkeztetést vont le.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő, illetve az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek OEVK-ban induló, közös, jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelöltje.
  5. A fellebbezés elbírálása során a Bizottságnak mindenekelőtt abban kell állást foglalnia, hogy a Jelölt kifogásolt cselekménye kampánytevékenységnek minősül-e.
  6. A Nemzeti Választási Bizottság előtt több esetben merült már fel az egymással konkuráló jogviszonyok vizsgálatának szükségessége. Azaz annak kérdése, hogy hogyan járhat el tevékenysége során az az országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, aki a folyó választási eljárásban egyben jelölt vagy jelöltként indulni szándékozó személy. E tekintetben a tevékenység mikénti végzésének vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott személy eljárása kimeríti-e a kampánytevékenység fogalmát vagy sem.
  7. A Bizottság a hasonló vizsgálódási szempontok okán jelen ügyben irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság – Beadványozó által is hivatkozott – 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában foglaltakat, amelyben a testület a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatra visszautalva, az alábbiakat fogalmazta meg:
  8. „Egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. (…) A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.” {3257/2019. (X. 30.) AB határozat Indokolás [24]-[25]}
  9. Az Alkotmánybíróság e döntésében foglalkozott a Beadványozó által is felhívott Nkt. 24. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalommal is, amelynek kapcsán rögzítette, hogy „[h]a tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai tevékenység részévé.” {3257/2019. (X. 30.) AB határozat Indokolás [27] bekezdés}
  10. A Bizottság megvizsgálva a rendelkezésére álló bizonyítékokat, így a Jelöltnek a 2022. február 20-i tornaszoba átadásáról készített Facebook bejegyzését, megállapítja, hogy abban Jelölt maga nem utalt arra, hogy a folyó választási eljárásban jelöltként kíván indulni, jelölő szervezeteit nem említi, illetve azokhoz kötődő motívum, így például azoknak a választási eljárásban használt emblémája sem jelenik meg. 2022. február 20-án tehát mint a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásának eredményeképp, a FIDESZ-KDNP jelöltjeként mandátumot szerzett képviselő vett részt az eseményen.
  11. Az országgyűlési képviselők esetében sem az Alaptörvény, sem az Ogytv. nem tartalmaz egzakt feladat- és hatáskör felsorolást, ahogyan teszik azt a jogszabályok például a közigazgatási szervek tekintetében. Esetükben az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése határozza meg a feladatellátást. E szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az országgyűlési képviselők megválasztása vegyes választási rendszerben történik, amely alapján kijelenthető, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevekénységet. E tevékenység és képviselet keretei azonban taxatív módon nem meghatározhatók. Mindenképp ide sorolható azonban a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenység, illetve a választókerület életének releváns eseményein való részvétel.
  12. A Bizottság a bizonyítékok értékelése alapján a következőkre jutott. Sok esetben tapasztalható, hogy az érintetten kívül állók nem tudnak különbséget tenni egy adott személy vonatkozásában a jelenlegi pozíció és egy, még valamely feltételtől függő jövőbeli pozíció között, illetve sok esetben összemossák azokat. Az is előfordul több esetben, hogy az érintett személy még erre okot is ad. Mindebből nem következik azonban az, hogy egy jelenlegi országgyűlési képviselő pusztán azért, mert jelöltként indul a következő választáson is, a közösségi, nyilvános megjelenéstől tartózkodjon. Az a tény, hogy a Jelölt országgyűlési képviselői minőségben megjelent Balsán az óvodai tornaszoba átadásán és ott erről fényképek készültek, még önmagában nem valósítja meg a Ve. szerinti jogsértést, de az Nkt. 24.§ (3) bekezdésben tiltott magatartást sem, hiszen az országgyűlési képviselőként való megjelenése nem politikai célú tevékenység.
  13. A Facebook bejegyzés kapcsán sincs semmilyen konkrét utalás sem a jelölti minőségére, sem arra, hogy ezzel a választói akaratot kívánta volna befolyásolni. Dr. Vinnai Győző jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 02. választókerületének országgyűlési képviselője, a bejegyzés a jelenlegi országgyűlési képviselői minőségéhez köthető. Ráadásul azóta – ahogy azt Beadványozó a kifogásában maga ismeri el – a fényképek dr. Vinnai Győző képviselői Facebook oldaláról eltávolításra kerültek. Az pedig, hogy a 444.hu internetes oldalon az ott készült fénykép megtalálható, csak akkor lenne releváns a jogsértés szempontjából, ha jelenleg nem lenne országgyűlési képviselő, hanem képviselőjelöltként a gyerekekkel készült fotót kampánycélokra használta volna fel.
  14. Ezen túl megállapítható az is, hogy a bizonyítékok között megjelölt cikkben és bejegyzésben sincs olyan úgynevezett áthallásos megjegyzés, amely igazolná azt, hogy dr. Vinnai Győző a képviselői minőségében végzett tevékenységét összefüggésbe kívánja hozni a folyó országgyűlési képviselőválasztással, és valójában megjelenése bujtatott jelölti kampánytevékenység lenne.
  15. Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedés lényegében azt eredményezné, hogy az országgyűlési képviselő a választási kampány idején a következő Országgyűlés alakuló ülésig fennálló jogviszonya utolsó három hónapjában már semmilyen, e jogviszonyához kötődő tevekénységet nem folytathatna, amely által a közhivatal viseléséhez való jog gyakorlása is korlátozás alá eshetne. A közjogi választás eredményeképp mandátumot szerzett országgyűlési képviselő megbízatása azonban négy évre szól, e megbízatás választási kampány idején való kvázi felfüggesztéséről sem az Alaptörvény, sem a jogállás egyes kérdéseit szabályozó Ogytv. nem tesz említést.
  16. Mindezek alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselőnek a sérelmezett, 2022. február 20-i tevékenysége nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, annak célzata nem a folyó választási eljárásban a választópolgári akarat megkísérlése, illetve befolyásolása volt, ennél fogva a fellebbezésben hivatkozott jogszabálysértések megállapítására nincs mód. Azt, hogy a kampánytevékenység folytatásának megállapításához a tevékenységet kifejtő részéről kimutathatónak kell lennie a választók befolyásolásának célzata, a Kúria a Kvk.I.37.703/2019/2. számú végzésében rögzítette.
  17. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB határozatát helybenhagyta.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 3.

 

Dr. Bozsóki Éva

a Nemzeti Választási Bizottság

elnökhelyettese