129/2016. NVB határozat - S. P. L. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

129/2016. számú határozata 

 

A Nemzeti Választási Bizottság S. P. L. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

 

I.

Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 29-én 19 óra 27 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, hivatkozva egy, a www.444.hu internetes hírportálon megjelent cikkre. E médiatartalom szerint minisztériumi dolgozók arra kaptak utasítást, hogy munkahelyükön egy előre kiosztott lista alapján telefonon hívjanak fel állampolgárokat, és arra biztassák őket, hogy az október 2-i népszavazáson vegyenek részt és szavazzanak nemmel. A cikk két fényképfelvételt is tartalmaz, melyek a telefonhívásokhoz javasolt szöveget – köztük a „nemmel szavazásra” való felhívást – tartalmazzák, és amelyeken a FIDESZ, valamint a KDNP jelölő szervezetek emblémája látható.

Beadványozó hivatkozik továbbá Kocsis Máté polgármester az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában kifejtett álláspontjára, mely szerint egy, a Kormány által kezdeményezett népszavazás esetén a kormánytisztviselőknek lehetőségük van arra, hogy ebben részt vegyenek. Beadványozó álláspontja szerint, ezáltal Kocsis Máté polgármester jogsértő magatartásra ösztönözte a minisztériumi dolgozókat. Beadványozó ugyan hivatkozik arra, hogy Kocsis Máté polgármester e kijelentésének alátámasztására bizonyítékot mellékelt kifogásához, ezt azonban nem tette meg.

Beadványozó hivatkozott a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 85. § (4) bekezdés a) pontjára, mely szerint a kormánytisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztetné. Beadványozó szerint, önmagában az a körülmény, hogy a Kormány kezdeményezte az október 2-i országos népszavazást, még nem menti fel a kormánytisztviselőket a Kttv. hivatkozott rendelkezése alól.

Beadványozó álláspontja szerint a fent körülírt tevékenységgel sérültek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdése a) és e) pontjában foglalt, a „választás tisztasága” és a „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvek. Mindezek alapján Beadványozó indítványozza annak megállapítását, hogy Kocsis Máté polgármester a hivatkozott választási eljárási alapelveket megsértette és kéri a további jogsértéstől való eltiltását is.

II.

Beadványozó 2016. szeptember 30-án 7 óra 45 perckor elektronikus úton kiegészítette kifogását egy, a www.444.hu internetes hírportálon, 2016. szeptember 28-án megjelent cikkel, mely tartalmazza Kocsis Máté polgármesternek, az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában tett egy-egy kijelentését.

Mindezek alapján Beadványozó a hivatkozott jogsértés időpontjaként 2016. szeptember 28-át jelölte meg.

III.

A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

A kifogás benyújtásának – népszavazási eljárásban is alkalmazandó – szabályait a Ve. 208-212. §-ai, az elbírálásra vonatkozókat a 214-220. §-ai tartalmazzák. A Ve. 212. § (2) bekezdése tartalmazza a kifogás kötelező tartalmi elemeit, amelyek megléte az érdemi elbírálás feltétele. E jogszabályhely szerint a kifogásnak tartalmaznia kell többek között a jogszabálysértés bizonyítékait.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás 2016. szeptember 30-án megküldött kiegészítése kapcsán – utalva a 13/2016. sz. és az 58/2015. sz. határozatában foglalt, Beadványozó által is hivatkozott joggyakorlatra – megállapítja, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mikor rögzíti, hogy „A kifogásnak tartalmaznia kell (..)”. A jogszabályhely nyelvtani és rendszertani értelmezésének az az álláspont felel meg, mely szerint a kifogásnak, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ily módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen.

A kifogás benyújtását követően a kérelem benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 216. §-a alapján visszavonja azt. A benyújtástól számított öt napos határidő ugyanis már a választási szervek szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a kifogása elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.

Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság kifogásnak a 2016. szeptember 29-én 19 óra 27 perckor benyújtott jogorvoslati kérelmet tekintette, az ahhoz fűzött egyéb kiegészítések vizsgálatát a fent leírt indokok alapján mellőzte.

IV.

Az Nsztv. 79. § (1) bekezdése szerint az országos népszavazási eljárásban a jogorvoslati kérelem benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidő öt nap.

A Nemzeti Választási Bizottság a 2016. szeptember 29-én benyújtott kifogással kapcsolatos iratanyagot áttekintve megállapítja, hogy abban semmilyen, a jogszabálysértés elkövetésére, illetve a jogszabálysértés észlelésére vonatkozó időpont nem szerepel. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy amennyiben a jogorvoslati kérelem benyújtója számára a jogszabálysértés elkövetésének időpontja nem volt megállapítható, akkor – figyelemmel eljárásjogi lehetőségeire – a jogsértés általa történő észlelésének időpontját kellett volna megjelölnie. Annak bizonyítása, hogy a kifogás törvényes határidőn belül került benyújtásra, minden esetben a kérelmező eljárásjogi kötelezettsége. Tekintettel arra, hogy a beadványozó sem a jogsértés elkövetésének, sem annak észlelésének időpontját nem jelölte meg kifogásában, így nem bizonyította, hogy a kifogás az Nsztv. 79. § (1) bekezdésében foglalt jogvesztő határidő megtartásával került benyújtásra.

 

A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint, a kifogásnak a vélelmezett jogszabálysértés bizonyítékait is tartalmaznia kell. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. A bizonyíték a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb. A népszavazási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan a választási szervek elsősorban a kérelmező által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni. A Bizottság álláspontja szerint nincs lehetőség egy kifogásban állított jogszabálysértés érdemi vizsgálatára akkor, ha nem állnak rendelkezésre olyan tényeken alapuló bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel összevethetők lennének. Érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai sem értékelhetők.

 

A Bizottság álláspontja szerint a Beadványozó érdemi bizonyítékot nem szolgáltatott a jogszabálysértés elkövetésének igazolására, nevezetesen arra, hogy Kocsis Máté polgármester megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt választási eljárási alapelveket. Kocsis Máté polgármester – Beadványozó által hivatkozott – kijelentését, mely szerint egy, a Kormány által kezdeményezett népszavazás esetén a kormánytisztviselőknek lehetőségük van arra, hogy ebben részt vegyenek, nem igazolta. A Beadványozó pusztán a műsort nevezte meg, azonban azt, hogy a fenti kijelentésekre mely műsorszámban került sor, nem rögzítette.

 

A Beadványozó által mellékelt médiatartalom sem tartalmaz a hivatkozott jogsértésre vonatkozó, jogi szempontból releváns információt, maga a cikk is így fogalmaz: „Azt nem tudjuk, hogy ezek a telefonhívások megtörténtek-e”. A Bizottság véleménye szerint a kifogáshoz mellékelt, „Javasolt szöveg a telefonhívásokhoz” című dokumentum sem támasztja alá Beadványozó azon állítását, mely szerint a minisztériumi dolgozók kampánytevékenységet folytatnak. A dokumentum pusztán a telefonos megkeresésekre tartalmaz meghatározott fordulatokat, az ezt felhasználó személyek köre azonban nem azonosítható a dokumentum alapján.

 

Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – fenntartva a Kvk.I.38.007/2014/2. számú kúriai végzéssel helybenhagyott 1356/2014. számú NVB határozatban rögzített álláspontját – megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza – a Ve. 212. § (2) bekezdése b) pontja által meghatározott – kötelező tartalmi elemet, a jogszabálysértés bizonyítékait.

 

A fent kifejtett indokolás szerint a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § c) pontja értelmében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

V.

 

A határozat az Nsztv. 1. §-án, a 79. § (1) bekezdésén, a Ve. 208. §-án, 212. § (2) bekezdés b) pontján, továbbá a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2016. október 5.

 

 

 

                                                                     Prof. Dr. Patyi András

                                                              a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                  elnöke