A Nemzeti Választási Bizottság
128/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviseletkötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 21-én 12 óra 11 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) TV2 médiaszolgáltatásának 2019. május 17-20-a közötti hírműsorainak szerkesztése a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvekbe ütközött.
[2] Előadta, hogy Médiaszolgáltató Tények című hírműsoraiban „csak és kizárólag a Fidesz-KDNP kampányáról számolt be, más jelölőszervezetek EP-kampányáról egyáltalán nem számoltak be. A műsorszámokban megjelenő fideszes kormánytagok kizárólag a Fidesz-KDNP EP-kampányáról beszélnek, üzeneteiket hangoztatják, és szavazásra buzdítanak”.
[3] Beadványozó kifogásában a Médiaszolgáltató alábbi műsorszámait jelölte meg tételesen, rögzítve azt is, hogy a műsorszámon belül melyek azok a szereplések, nyilatkozatok, amelyek a vélelmezett jogszabálysértést alátámasztják.
2019. május 17-én:
„Tények reggel: Migránskártyák és a terrorizmus (Szijjártó Péter, Fidesz);
Tények 18 órakor: Orbán: Változást akarnak Európában (Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, fideszes EP-kampány);
Tények Röviden: A magyar emberek változást akarnak (Orbán Viktor fideszes EP-kampány);
Tények röviden 2: Orbán: Erős üzenet kell Brüsszelbe;
Tények röviden 3: Orbán: Erős üzenet kell Brüsszelbe; Erős magyar képviseletet az EP-be (Szájer József, Fidesz)”.
2019. május 18-án:
„Tények 18 órakor: Védeni kell a keresztény életformát! (Orbán Viktor templomban kampányolt)”.
2019. május 19-én:
„Tények 18 órakor: Gulyás: Csak egyszer lehet hibázni (Gulyás Gergely fideszes EP-kampány): A bevándorlás kérdésében csak egyszer lehet hibázni, ezért is ijesztő, hogy az ellenzék a migránspárti Európa mögött áll. A migrációs probléma miatt soha nem volt ekkora tétje a közelgő EP-választásnak; Kocsis: Az ellenzék bevándorláspárti (Kocsis Máté, Fidesz)”.
2019. május 20-án:
„Tények Reggel: Gulyás: Csak egyszer lehet hibázni (Gulyás Gergely fideszes EP-kampány); Kocsis: Az ellenzék bevándorláspárti (Kocsis Máté, Fidesz);
„Tények 18 órakor: Orbán: Most kell jó döntést hozni (identitásunk, határaink megvédése a legfontosabb…); Kétszázezer tiltakozó aláírás (Nagy István, Fidesz): Meg kell védeni a brüsszeli tervektől a magyar gazdákat, amihez a legfontosabb lépés a vasárnapi EP-választás; Brüsszel az agrártámogatásokból a bevándorlókat akarja támogatni;
„Tények röviden: Orbán: Meg kell védeni a biztonságot;
„Tények röviden 2: Kétszázezer tiltakozó aláírás (Nagy István, Fidesz);
„Tények röviden 3: Orbán: Meg kell védeni a biztonságot;
„Tények Extra: Orbán: Most kell jó döntést hozni; Kétszázezer tiltakozó aláírás;
„Tények Este: Orbán: Most kell jó döntést hozni; Kétszázezer tiltakozó aláírás”.
[4] A kifogás tartalmazza valamennyi megjelölt műsorszám internetes elérhetőségét (linkjét) is.
[5] Kifejtette, hogy a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében rögzítette azon álláspontját, amely szerint a Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően lineáris médiaszolgáltatás esetében nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatával kell elvégezni. A Nemzeti Választási Bizottság – Kvk.I.37.388/2018/2. sz. kúriai végzéssel mind megállapítását, mind indokolását tekintve helybenhagyott – 556/2018. sz. határozata is alátámasztja a kiegyensúlyozottság több műsorszámon keresztül történő vizsgálatának követelményét, a műsorszámok teljes időszakban, összességében való vizsgálatával. A Kúria Kvk.III.37.465/2014/2. számú végzésével jóváhagyott 941/2014. számú NVB határozat, valamint a Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéssel jóváhagyott 1094/2014. számú határozat rámutat arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése akkor állapítható meg, ha a választási kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül.
[6] Álláspontja szerint az EP-kampány kezdete óta Médiaszolgáltatónak – a Nemzeti Választási Bizottság 45/2019. számú, és a már szintén jogerős Kvk.IV.37.516/2019/4. számú kúriai határozatban foglalt elmarasztalásának tudatában és arra tekintettel – módjában lett volna tennie valamit a fenti műsorkészítési gyakorlatának átalakítása érdekében, azonban hiába tudta, hogy a gyakorlata jogsértő, mégsem tett semmit az ellen, így a Ve. szabályainak megsértése a részéről egyértelműen szándékosan történt.
[7] A jogsértés kiterjedt, súlyosan szándékos megvalósulására tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a leírt tényállás és a kifogásban megjelölt bizonyítékok alapján a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” és e) pontjába foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvek megsértését, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján pedig tiltsa el a Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől.
[8] Hozzátette, hogy Médiaszolgáltató fenti gyakorlatának jogsértő voltát a jelen kampányban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is többször megállapította és több ízben eltiltotta a további jogszabálysértéstől, azonban álláspontja szerint Médiaszolgáltató töretlenül folytatja korábbi gyakorlatát és már az első, 45/2019-es NVB határozat meghozatala óta folyamatosan csak a Fideszt, mint jelölő szervezetet jeleníti meg hírműsoraiban.
[9] Kifejtette, hogy a Ve. 152. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság bírságot szabhat ki. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság legmagasabb összege a 152. § (3) bekezdése szerint a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese. A jogsértő tevékenység tartós, ismétlődő jellegére, valamint a jogszabálysértés súlyára és szándékosságára tekintettel, valamint a sorozatos jogsértő gyakorlatra, amely a NVB határozatainak rendelkezéseit is figyelmen kívül hagyja, a fentieken túl a Ve. 152. § (2)-(3) bekezdése és a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján kérte a törvényi legmagasabb összegű bírság megállapítását a Médiaszolgáltatóval szemben.
[10] A Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel végezetül azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kötelezze Médiaszolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé, minderre a legnézettebb, olyan hírműsorában kerüljön sor, mint amilyen jellegű hírműsorban a Médiaszolgáltató megsértette a Ve. alapelveit.
[11] A Nemzeti Választási Iroda a Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.
[12] Médiaszolgáltató a számára kijelölt határidőben a Beadványozó kifogásával kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette. Az Alaptörvény 15.–18. cikkeiben foglaltak szerint a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
[13] Álláspontja szerint a Ve. 142.§-a akként rendelkezik, hogy nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. E törvényhelyhez fűzött indokolás szerint: „A Kúria a 2014-es választások során több eseti döntésében kimondta, hogy nem minősíthető kampánytevékenységnek a választási kampány időszaka alatt állami, kormányzati vagy önkormányzati alaptevékenység végzése. Tehát mindazon feladatok ellátása, amelyek az adott szerv feladatkörébe tartoznak. Ennek a bírói gyakorlatnak szükséges a Ve.-ben való megjelenítése.”
[14] Kifejtette, hogy a kifogásolt közlések jelentős része kizárólag
• a magyar miniszterelnök hivatalos programjáról,
• a magyar külügyminiszter hivatalos külföldi programjáról,
• a magyar agrárminiszter a Kormány tevékenységével kapcsolatos nyilatkozatáról
ad tárgyilagos tájékoztatást, ami alapján egyik közlés sem minősül választási kampányban való részvételnek.
[15] Véleménye szerint az a tény, hogy a kifogásolt műsorszámok némelyikében utalás történik a migrációra, nem jelenti azt, hogy az adott közlés ezáltal választási kampánytevékenységnek minősülne. Megjegyezte, hogy a kifogást tevő a kifogásában amellett, hogy a kifogásolt műsorszámokat feltüntette, külön indokolást hozzájuk nem fűzött.
[16] Álláspontja szerint a kifogasolt műsorszámok tartalma nem minősül kampányban való részvételnek, illetve a kifogásban megjelölt híradások nem teljesítik a műsor vizsgálhatóságára vonatkozó azon követelményt, hogy az érintett műsorfolyamnak a választási eljárás időszakát, de legalább annak átfogó részét magában kell foglalnia. Álláspontja szerint a kifogásnak való helyt adás esetén a Nemzeti Választási Bizottság határozatával korlátozná Médiaszolgáltató, mint kereskedelmi médiaszolgáltató szerkesztési szabadságát és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alkotmányos jogait.
[17] Kifejtette, hogy a 3096/2014. AB határozat szerint ,,[42] A választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatásához kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy ez mindenekelőtt és leginkább a szerkesztés szabadságának elismerését, a tartalmi beavatkozás tilalmának tiszteletben tartását igényli az állam részéről. Meghatározott körben azonban alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A médiaszolgáltatók tevékenysége mellett ebbe a körbe vonható a közpénzből fenntartott sajtótermékek működése is.”
[18] Véleménye szerint az idézett AB határozat a szerkesztői szabadság korlátozhatóságát vizsgálja a Ve. 2. § (1) bekezdése tükrében, azonban meglátása szerint a határozatból kiderül, hogy ez elsősorban a közpénzből fenntartott médiaszolgáltatók esetében érvényesül. Tekintettel arra, hogy Médiaszolgáltató egy országos kereskedelmi médiaszolgáltató, vele szemben ilyen korlátozás nem alkalmazható.
[19] Médiaszolgáltató hozzátette, hogy bármilyen jogsértés megállapítása esetén is bírság kiszabása teljességgel megalapozatlan, mivel a közlések témája, tárgyilagos stílusa, választásoktól való időbeli távolsága, választói szándék befolyásolására való alkalmatlansága alaptalanná teszi bírság kiszabását.
[20] Médiaszolgáltató mindezek alapján kérte a kifogás elutasítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[21] A kifogás nem megalapozott.
[22] Beadványozó Médiaszolgáltató tevékenységét az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[23] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak választása során a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.
[24] A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Ez van összhangban a Kúria egységes joggyakorlatával is. A műsorfolyamnak két „összetevője” van. Egyrészt a műsorfolyam feltételezi az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámokat. (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.VI.37.432/2018/2. Kvk.IV.37.516/2019/4.)
[25] A műsorfolyam másik eleme a vizsgált időtartam. Azt, hogy a választási szerveknek a lineáris médiaszolgáltatást érintő kifogás alapján az összehasonlításra alkalmas műsorszámok tekintetében milyen időtartamra – napra, hétre, hónapra – nézve kell elvégezni a vizsgálódást, a műsorfolyam természetéből kiindulva lehet meghatározni. A Kúria a Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében olyan műsorszámot vizsgált, amely naponta csak egyszer, a reggeli főműsoridőben volt sugározva. Erre tekintettel abban az ügyben a két hetes időtartamot tekintette elégségesnek az alapelvi sérelmek vizsgálatánál. A Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzésében az Mttv. 203. § 17. pontja szerinti hírműsorszámot vizsgált, amely különböző napszakokban, eltérő terjedelemben, de naponta többször is jelentkezett, így a Kúria álláspontja szerint ott akár egy napon belül is lehetőség volt a vélemények kiegyensúlyozására.
[26] A Kúria a Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzésében azt is rögzítette, hogy a műsorfolyamokkal összefüggésben a „két hetes” megjelenési gyakoriság elvárása nem általánosítható, azt mindenkor az érintett műsorszám ismeretében, egyedileg kell meghatározni. Ennek alátámasztásaként rögzítette, hogy egy naponta többször megjelenő műsorszám hat napon át tartó vizsgálata elégséges időtartam a Ve. szerinti alapelvek érvényesülésének vizsgálatához.
[27] A műsorfolyam egyes tartalmi elemeinek vizsgálatát a Bizottság a Kúria Kvk.II.37.651/2019/4. számú határozatával helybenhagyott 117/2019. számú NVB határozattal egyezően végzi, különös tekintettel a Kúria Kvk.V.37.637/2019/6. számú végzésére, miszerint „[n]em minősül választási kampánynak az állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége”.
[28] Az esélyegyenlőség alapelve és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel, illetve jelölő szervezettel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések]
[29] A Bizottság fentiek alapján a kifogásban megjelölt május 17-e és 20-a közötti időszakban Beadványozó által jelen ügyben jogszabálysértő tartalomként megjelölt négy adásnapon tizennégy műsort és ezen belül húsz riportot vizsgál.
[30] A Bizottság a műsorszámok vizsgálata során fentiekre tekintettel értékelte a Beadványozó által bizonyítékként megjelölt riportokat, és részben egyetértésben Médiaszolgáltató észrevételeivel megállapította, hogy a vizsgált időszakban az alábbi három műsorszámban közölt három, részben ismétlődő riport hozható összefüggésbe az európai parlamenti választásokkal és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek politikájának népszerűsítésével.
2019. május 17-én:
Tények röviden 3: Erős magyar képviseletet az EP-be – Szájer József, FIDESZ-es EP képviselő beszél a választás fontosságáról.
2019. május 19-én:
Tények 18 órakor: Kocsis: Az ellenzék bevándorláspárti – Kocsis Máté, a FIDESZ frakcióvezetője mondja el véleményét az EP választások kapcsán Timmermans politikájáról.
2019. május 20-án:
Tények Reggel: Kocsis: Az ellenzék bevándorláspárti – Kocsis Máté, a FIDESZ frakcióvezetője mondja el véleményét az EP választások kapcsán Timmermans politikájáról.
[31] A riportok közül a Bizottság fentiekre tekintettel nem értékelte figyelembe vehető tartalmúnak az alábbi műsorrészleteket:
2019. május 17-én:
Tények reggel: Migránskártyák és a terrorizmus – Szijjártó Péter külügyminiszterként beszél egy New York-i konferencia kapcsán a migránskártyák körüli problémákról, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportban még említés szintjén sem kerülnek szóba;
Tények 18 órakor: Orbán: Változást akarnak Európában – Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban elhangzott riportját összefoglaló riportban beszél az Európai Unió kihívásairól (a migráció kérdéséről, és a családpolitikáról), valamint az Amerikai Egyesült Államok elnökével folytatott egyeztetéséről, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportban még említés szintjén sem kerülnek szóba;
Tények Röviden: A magyar emberek változást akarnak – Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth Rádióban elhangzott riportját foglalja össze a híradás, amelyben az Európai Unió migrációval kapcsolatos álláspontja hangzik el, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportban még említés szintjén sem kerülnek szóba;
Tények röviden 2: Orbán: Erős üzenet kell Brüsszelbe – Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth Rádióban elhangzott riportját foglalja össze a híradás, amelyben az Európai Unió migrációval kapcsolatos álláspontja hangzik el, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportban még említés szintjén sem kerülnek szóba;
Tények röviden 3: Orbán: Erős üzenet kell Brüsszelbe – Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth Rádióban elhangzott riportját foglalja össze a híradás, amelyben az Európai Unió migrációval kapcsolatos álláspontja hangzik el, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportban még említés szintjén sem kerülnek szóba.
2019. május 18-án:
Tények 18 órakor: Védeni kell a keresztény életformát! – Orbán Viktor miniszterelnök beszél a kereszténység jelentős szerepéről a magyar történelemben, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportban még említés szintjén sem kerülnek szóba.
2019. május 19-én:
Tények 18 órakor: Gulyás: Csak egyszer lehet hibázni – Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter beszél a migráció problémájáról, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportban még említés szintjén sem kerülnek szóba.
2019. május 20-án:
Tények Reggel: Gulyás: Csak egyszer lehet hibázni – Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter beszél a migráció problémájáról, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportban még említés szintjén sem kerülnek szóba;
Tények 18 órakor: Orbán: Most kell jó döntést hozni – Orbán Viktor beszél a múlt értékeinek megóvásáról; Kétszázezer tiltakozó aláírás – Nagy István, agrárminiszter beszélt az uniós agrártámogatások lehetséges átcsoportosításáról; Tények röviden: Orbán: Meg kell védeni a biztonságot – Orbán Viktor beszél az identitás megóvásának, a biztonság megőrzésének és a versenyképesség fenntartásának fontosságáról, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportokban még említés szintjén sem kerülnek szóba;
Tények röviden 2: Kétszázezer tiltakozó aláírás – Nagy István, agrárminiszter beszél az uniós agrártámogatások lehetséges átcsoportosításáról, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportban még említés szintjén sem kerülnek szóba;
Tények röviden 3: Orbán: Meg kell védeni a biztonságot – Orbán Viktor beszél az identitás megóvásának, a biztonság megőrzésének és a versenyképesség fenntartásának fontosságáról, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportban még említés szintjén sem kerülnek szóba;
Tények Extra: Orbán: Most kell jó döntést hozni – Orbán Viktor beszél a múlt értékeinek megóvásáról; Kétszázezer tiltakozó aláírás – Nagy István, agrárminiszter beszélt az uniós agrártámogatások lehetséges átcsoportosításáról, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportokban még említés szintjén sem kerülnek szóba;
Tények Este: Orbán: Most kell jó döntést hozni – Orbán Viktor beszél a múlt értékeinek megóvásáról; Kétszázezer tiltakozó aláírás – Nagy István, agrárminiszter beszélt az uniós agrártámogatások lehetséges átcsoportosításáról, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek a riportokban még említés szintjén sem kerülnek szóba.
[32] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint tehát a fent jelölt három műsor három, részben ismétlődő riportja értékelhető jelölő szervezet kampányban képviselt álláspontjának bemutatásaként, amely a műsorfolyam hosszúságára, és az egyéb közéleti események nagy terjedelmű bemutatására tekintettel nem elegendő sem az esélyegyenlőség, sem a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét megvalósító műsorszerkesztési gyakorlat megalapozásához.
[33] A Bizottság rögzíti, hogy az esélyegyenlőség sérelmének igazolására Beadványozónak konkrét események, hírek megjelölésével igazolnia kell, hogy mely más jelölő szervezetek érdekei, mely okból szenvedtek csorbát a médiaszolgáltató szerkesztési gyakorlata által. „Nem lehet ugyanis a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértésére hivatkozni akkor, ha a jelölőszervezet vonatkozásában egyébként sem lett volna olyan aktuális hír, amely bemutatásának elmulasztásával a műsorszolgáltató egy másik jelölőszervezettel szemben őt hátrányos helyzetbe hozza. [Kvk.II.37.651/2019/4.”számú végzés]
[34] A fenti indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó kifogását a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[35] A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 141. §-án, a 151. §-án, a 152. § (1) bekezdésén, a 220. §-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, az IM Rendelet 30. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 24.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke