A Nemzeti Választási Bizottság
128/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Sz. V. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 29-én 17 óra 12 perckor kifogást nyújtott be a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelvek megsértése miatt.
A beadványhoz bizonyítékként csatolásra került dr. Kriza Ákos Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesterének (a továbbiakban: Polgármester) leveléről készült fotó. Beadványozó álláspontja szerint a levél tartalma a vélemények közötti versenyhelyzetet befolyásolta, mivel részvételre buzdított és a Polgármester megfogalmazott gondolataival befolyásolni kísérelte a választói akaratot.
A beadványban rögzítésre került a Kúria Kvk.IV.37.360/2014./2. számú döntése, mely szerint az államnak és az önkormányzatnak semlegesnek kell maradnia a választási kampány során. Beadványozó megjegyzi, hogy a Polgármester személye – különösen a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere fejléccel ellátott levélben megfogalmazott véleményével összefüggésben – nem választható el az önkormányzati szerepétől és magától az önkormányzattól. Beadványozó álláspontja szerint a Polgármester egyértelműen megsértette a fent kifejtetteket; a vélemények közötti versenyhelyzetet befolyásolta és részvételre buzdított.
A beadványban megfogalmazásra került továbbá, hogy a 2016. október 2-ára kiírt országos népszavazással kapcsolatos közéleti vita nemcsak az igen és nem válaszok közötti vélemények versenye, hanem ugyanúgy verseny van a részvételre és távolmaradásra buzdító vélemények, valamint az érvényes és érvénytelen szavazat leadása mellett állók között is. E tekintetben Beadványozó hivatkozott az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdésére, mely értelmében: „az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.” Beadványozó álláspontja alapján e rendelkezésből következően racionális magatartás a távolmaradás és az érvénytelen szavazat leadása is. Megjegyzésre került továbbá, hogy az érvénytelen népszavazást követően nem kell a hatályos jogszabályokat megváltoztatni és nem terheli jogalkotási kötelezettség az Országgyűlést.
Beadványozó a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján kéri, a jogszabálysértés megállapítását, továbbá a jogsértő eltiltását a jogszabálysértéstől.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. szabályai a Ve.-hez képest elsődlegesek, de alkalmazásukra első sorban akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részi szabályaihoz képest. A Ve. szabályainak alkalmazása során figyelemmel kell ugyanakkor lenni az Nsztv. eltérő szabályozási céljára és a népszavazásnak a választásoktól különböző alkotmányos rendeltetésére is (eltérésekkel történő alkalmazás).
Jelen kifogás tárgya a Polgármester 2016. október 2-i országos népszavazással kapcsolatos levele, mely Beadványozó szerint sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített alapelveket.
A Kúria Kvk.IV.37.360/2014./2. számú döntése így került pontosan megfogalmazásra: „A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében. Ez a követelmény az önkormányzatokra is irányadó, azaz az önkormányzat – mint közhatalommal bíró szervezet – nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene.” E tekintetben a Nemzeti Választási Bizottság szükségesnek tartja megjegyezni, hogy ezen kúriai döntés nem alkalmazható az országos népszavazás során.
A Nemzeti Választási Bizottság jelen üggyel kapcsolatban hivatkozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2. § (2) bekezdésére, mely az Alaptörvényben deklarált önkormányzáshoz való jogot bontja ki. Az Mötv. hivatkozott rendelkezése rögzíti, hogy a helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A választópolgárok az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat az Mötv. 3. § (4) bekezdése szerint választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják.
Az ügy vonatkozásában kiemelendő továbbá az Mötv. 41. § (1) és (2) bekezdése, mely értelmében a képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják, melyek közül az egyik a polgármester.
A Kúria Kvk.III.37.891/2016/3. számú végzésével helyben hagyta a Nemzeti Választási Bizottság, hasonló tárgyban hozott, 88/2016. számú, határozatát. A végzésben rögzítésre került, hogy a Kúria megítélése szerint nincs olyan elvi alap, melynek megfelelően a helyi önkormányzatok nem, de a Kormány, civil szervezetek, egyházak, parlamenti és nem parlamenti pártok, azaz mindenki más – kivéve a természeténél fogva semleges állami szerveket, mint az igazságszolgáltatás, autonóm jogállású államigazgatási szervek, ügyészség stb. – kampánytevékenységet folytathatnak.
A kúriai döntésből kiemelendő továbbá, hogy a népszavazás intézményének rendeltetésszerű működéséhez – amennyiben azt a Kormány kezdeményezte – szükséges is lehet annak ismerete, hogy helyi önkormányzatok többsége a Kormánnyal egyetért-e. A Kúria fenti számú végzése megemlíti, hogy nem kizárt egy Kormány által kezdeményezett népszavazásban, hogy a helyi önkormányzatok állást foglaljanak a tekintetben, hogy a Kormány álláspontját támogatják-e avagy nem (Kvk.III.37.891/2016/3. számú végzés [21], [22] és [24] pontjai).
A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy a Polgármester cselekményével nem sérültek a kifogásban megjelölt választási alapelvek, e szerint a választás tisztasága, az esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvei. A Kvk.III.37.891/2016/3. számú kúriai döntésből levezethető, hogy a Polgármester támogathatja a Kormány álláspontját a 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazáson feltett kérdés vonatkozásában.
Fent leírtak alapján megállapítható, hogy a Polgármester tevékenysége nem sértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjait, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. (1) bekezdés a), c) és e) pontjain, a Ve. 220. §-án, az Mötv. 2. § (2) bekezdésén, a 3. § (4) bekezdésén, a 41. § (1) és (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 5.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke