127/2018. NVB határozat - a Ny. I. magánszemély által benyújtott összeférhetetlenségi indítvány tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

127/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Ny. I. magánszemély (a továbbiakban: Indítványozó) által benyújtott összeférhetetlenségi indítvány tárgyában – 5 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

 

határozatot:

 

A Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke összeférhetetlenségének megállapítására tett indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elutasítja.

 

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy nem összeférhetetlen Prof. Dr. Patyi Andrásnak a Nemzeti Választási Bizottságban betöltött választott tagságával az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és az Államreform Bizottság elnöke is egyben.

 

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. február 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az indítvány benyújtásának körülményei, tartalma]

1. Indítványozó 2018. február 20-án 13 óra 50 perckor személyesen eljárva indítványt terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § (3) bekezdése alapján Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke megbízatásának összeférhetetlensége miatt történő megszűnésének megállapítása iránt.
2. Indítványában hivatkozott a Ve.-ben foglalt egyes, az összeférhetetlenségre vonatkozó törvényi rendelkezésekre, így a Ve. 18. § (1) bekezdésére, a (2) bekezdés d) pontjára, a 34. § (1) bekezdés b) pontjára, a (3) és (4) bekezdésére, valamint a 43. § (4) bekezdésére. Előzményként utalt továbbá a Nemzeti Választási Bizottság azonos tárgyban hozott 65/2016. számú határozatára is, valamint az azt helybenhagyó Kvk.V.37.864/2016/3. számú Kúriai végzés [29] pontjára.
3. Bizonyítékként csatolta a Fővárosi Törvényszék előtt Litresits Ügyvédi Iroda által képviselt Lukács Zoltán Géza felperesnek a Balsai Ügyvédi Iroda által képviselt Miniszterelnökség alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt folyamatban volt, 70.P.21.927/2017. ügyszámú perben kiadott A/6. és A/7. megjelölésű mellékleteket. Az iratok az Államreform Bizottság 2014.10.28. és 2017.04.11. napjai között megtartott üléseinek időpontjait, azok helyét, napirendi pontjait, továbbá az üléseken részt vevő személyek névsorát és az Államreform Bizottság elnöke által összefoglalt, bizottsági álláspontokat tartalmazzák. Emellett Indítványozó csatolta a Nemzeti Választási Bizottság elnökének, Prof. Dr. Patyi Andrásnak a Nemzeti Választási Bizottság hivatalos honlapján, a www.valasztas.hu oldalon elérhető 2017. januári keltezésű önéletrajzát is.
4. Indítványozó irányadó jogi normaként a 2015. február 12. napjától hatálytalan, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról szóló 1278/2010. (XII. 15.) Korm. határozat 6. pontját jelölte meg, továbbá hivatkozott a 2012. április 22. napjától hatálytalan, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával kapcsolatos feladatok koordinációjáról és a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 4/2011. (I. 14.) HM utasítás módosításáról szóló 40/2011. (IV. 8.) HM utasításra. Idézte továbbá a 2013. január 2. napjától szintén nem hatályos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló 2011. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésének a) – c) pontjait, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 104/A. § (2) bekezdését. Hivatkozott az Államreform Bizottság felállításáról szóló 1602/2014. (XI. 4.) Korm. határozatra (a továbbiakban: Korm. hat1.), továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. és 2. §-ára.
5. Indítványozó utalt arra a tényre is, hogy Schmitt Pál volt köztársasági elnök 2011. november 23. napján kelt, 1/2012. (I. 6.) KE határozatában a Nemzeti Erőforrás Miniszter és a Fenntartói Testület javaslatára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dr. Patyi András egyetemi tanárt bízta meg a rektori feladatok ellátásával. Kifejtette továbbá, Orbán Viktor miniszterelnök 2014. november 4-én felkérte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, azaz Prof. Dr. Patyi Andrást az Államreform Bizottság elnöki feladatainak ellátására.
6. Indítványozó álláspontja szerint a Ve. 18. § (2) bekezdésének d) pontja alapján Prof. Dr. Patyi András nem lehetne a Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és elnöke, mert mind a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként, mind az Államreform Bizottság elnökeként a Kormánnyal, a közigazgatás-fejlesztésért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterekkel, mint központi államigazgatási szervekkel más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Indítványozó mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg elnöke, Prof. Dr. Patyi András megbízatása megszűnését összeférhetetlensége okán. Indítványozó továbbá hivatkozott a Ve. 34. § (4) bekezdésére, amely szerint indítványát 3 napon belül kell a Bizottságnak elbírálnia, a döntéshozatalban azonban a Bizottság elnöke nem vehet részt és a határozatképesség szempontjából nem vehető figyelembe.

II.

[A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára által tett nyilatkozatok figyelembe vétele]

1. Tárgyi üggyel kapcsolatban a Nemzeti Választási Iroda elnöke 2017. február 20-án, hivatalos úton tájékoztatta a Nemzeti Választási Bizottság elnökét, valamint 2017. február 21-én a Korm. hat1. 7. és 9. pontjai alapján megkereste a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárát az Államreform Bizottság Ügyrendjének megküldése, a testület legutóbbi ülése időpontjára vonatkozó nyilatkozat megtétele, valamint az Indítványozó által hivatkozott peres eljárásban hozott jogerős törvényszéki döntés megküldése iránt.
2. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára, dr. Vidoven Árpád 2018. február 21-i válaszlevelében rögzítette, hogy az Államreform Bizottság legutóbbi ülését 2017. október 17-én tartotta, továbbá csatolta a Fővárosi Törvényszék 70.P.21.927/2017/17. számú ítéletét, az ítélethez kapcsolódó 70.P.21.927/2017/18. számú kijavító végzést, valamint az Államreform Bizottság hatályos Ügyrendjét.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság elnökének nyilatkozata az összeférhetetlenségi indítványra vonatkozóan]

1.  Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként a Ve. 34. § (4) bekezdésére hivatkozással 2017. február 21-én hivatalos úton juttatta el a személyét érintő ügyben nyilatkozatát a Nemzeti Választási Bizottság elnökhelyettese részére.
2. Prof. Dr. Patyi András nyilatkozatában előzményként lényeges körülményként kiemelte, hogy 2016-ban a Nemzeti Választási Bizottság 65/2016. számú határozatában már vizsgált összeférhetetlenségi indítványt a jelen eljárásban is érintett két megbízatásával összefüggésben és azt elutasította. A 65/2016 NVB határozatot a Kúria Kvk.V.37.864/2016/3. számú végzésével helybenhagyta. A helybenhagyó végzés azt is kimondta, hogy az összeférhetetlenség megállapításához szükséges, munkavégzésre irányuló jogviszony fennállását az akkori kérelmező a bírósági eljárásban nem tudta bizonyítani.
3. Álláspontja szerint jelen eljárásban Indítványozó által benyújtott indítvány jogi alapját képező közmegbízatások egyike sem alapozza meg összeférhetetlenségét, tekintettel arra, hogy állami egyetem egyetemi tanáraként közalkalmazotti jogviszonyban áll, a munkáltatói jogokat felette részben a köztársasági elnök (kinevezés), részben a négy miniszterből álló Fenntartói Testület, valamint annak Ügyvivője gyakorolja. Kiemelte azt is, hogy a két évvel ezelőtti – azonos tartalmú beadvány kapcsán tett nyilatkozatával egyezően hangsúlyozni kívánja, az hogy központi államigazgatási szervvel (minisztériummal) munkavégzésre irányuló jogviszonyban állna és emiatt az NVB-ben meglévő tagsága és elnöki megbízatása összeférhetetlen lenne, nemcsak súlyos tévedés, hanem szándékos félremagyarázás is.
4. A Fővárosi Törvényszék előtt az Államreform Bizottság munkáját érintő közérdekű adat kiadása iránti 70.P.21.927/2017 perrel kapcsolatosan leszögezte, hogy az abban alperesi minőségben részt vett Miniszterelnökség számos dokumentumot átadott felperes számára. Jelen eljárás indítványához benyújtott mellékletek a per során kerültek a felperes, és onnan feltételezhetően az Indítványozó kezeihez. Ezek tartalmazzák az Államreform Bizottság üléseinek időpontjait, az ülések helyét, a napirendi pontokat, a bizottsági álláspont elnöki összegzését, valamint az üléseken résztvevők névsorát, ezek képezik Indítványozó indítványának alapját, tévesen igyekezve bizonyítani a központi államigazgatási szervvel más, munkavégzésre irányuló jogviszonya létét, valamint az Államreform Bizottság munkájának (és annak elnöki megbízatásának) Kormányhoz kötöttségét.
5. Prof. Dr. Patyi András továbbiakban azt nyilatkozta, hogy az Államreform Bizottság elnökeként nem áll központi állami szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban. Az Államreform Bizottság elnökeként nem állami vezető, e tisztséget nem munkavállalóként és nem munkaszerződés alapján látja el, valamint e tevékenysége nem minősül keresőtevékenységnek sem, hiszen díjazás nélkül, azaz pro bono publico (a közjóért) végzi csakúgy, mint az Államreform Bizottság más, szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal védett tisztséget betöltő tagja is.
6. Kiemelte, hogy az Államreform Bizottság nem tekinthető központi államigazgatási szervnek tekintettel arra, hogy az Ügyrendjének 3. pontja alapján a Kormány tudományos és társadalmi megalapozására javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenység elvégzésére hozta létre és működteti az Államreform Bizottságot, amely értékelő, véleményező, elemző és döntés-támogató tevékenységet végez. A 2014. október 28-ai alakuló ülésétől kezdődően az Államreform Bizottság 2017. október 17-ig összesen 51 ülést tartott, 118 napirendi pontot feldolgozva. A Bizottság működési körében kiemelt jelentőséggel bír az elemző és értékelő tevékenység az Államreform Bizottság ügyrendjében is rögzített célok – a magyar államszervezet és állami működés egyszerűbbé, versenyképesebbé, hatékonyabbá, értékesebbé és kevésbé bürokratikussá tétele – érdekében. A tárgyalt kormányelőterjesztés-tervezetek és törvénytervezetek mellett a Bizottság legalább ugyanilyen súllyal dolgozott fel szakmai koncepciókat, módszertani tanulmányokat, tudományos háttéranyagokat és jelentéseket. A szakmai-tudományos javaslattevő bizottsági feladatok keretében került megtárgyalásra – csak néhányat kiemelve – az egyes központi szervek diszlokációjához készített szempontrendszer, az Államreform Központ által évenként kiadott Jó Állam Jelentések, a Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó speciális jelentések, így az üzleti versenyképességgel foglalkozó, az adóbürokráciára koncentráló, az igazságszolgáltatás versenyképességét feldolgozó, a nemzeti védelmi (honvédelmi) képességekkel foglalkozó, illetve a nemzeti indikátorok körének kialakításáról szóló javaslat.
7. Prof. Dr. Patyi András utalt továbbá arra is, hogy az Államreform Bizottságnak más, szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal védett tisztséget betöltő tagjai is vannak (Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke), akik esetében szintén nem merült fel összeférhetetlenség annak ellenére sem, hogy a Bizottság tagjainak névsora a Miniszterelnökség ellen indított közérdekű adat kiadása iránti perben kiadásra került.

IV.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[A Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora tisztségek összeférhetetlenségének vizsgálata]

1. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy jelen indítvánnyal azonos tárgyban, azonos tényállás mellett 2016. szeptember 16-án, 65/2016. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) elutasító döntést hozott. A Határozatot a határidőben előterjesztetett felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria megvizsgálta és azt a 2016. szeptember 20-án kelt, Kvk.V.37.864/2016/3. számú végzésével helybenhagyta.
2. A Nemzeti Választási Bizottság a Határozatban kifejtett álláspontját annak ellenére változatlanul fenntartja, hogy jelen eljárásban új bizonyítékként került csatolásra a Fővárosi Törvényszék előtt a fentiekben hivatkozott perben kiadott A/6. és A/7. melléklet, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elnökének 2017 januárjában kelt önéletrajza.
3. A Bizottság - hivatkozással a Határozat II. részében kifejtett részletes jogi érvelésre - utal arra, hogy a választási bizottság választott tagjaira vonatkozóan a Ve. 17-18. §-ai tartalmaznak irányadó rendelkezéseket. A jogszabály a taggá választás feltételeként azt írja elő, hogy a Nemzeti Választási Bizottságnak kizárólag magyarországi lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat. Emellett a Ve. 17. § (3) bekezdése a Bizottság választott tagja esetében további feltételként rögzíti, hogy jogi egyetemi diplomával is rendelkeznie kell. A Ve. 18. §-a az összeférhetetlenségi szabályokat rögzíti. Az (1) bekezdés szerint a választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, a háznagy, képviselő, alpolgármester, jegyző, másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja, a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint jelölt. Kifejezetten a választott tagokra vonatkozó rendelkezést tartalmaz a Ve. 18. § (2) bekezdése, amely kimondja, hogy nem lehet a választási bizottság választott tagja a 18. § (1) bekezdésben foglaltakon túl párt tagja, a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott kivételével, továbbá állami vezető.
4. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy hét tagját és három póttagját a Ve. 20. § (1) bekezdése és a 352. § (1) bekezdése alapján Dr. Áder János köztársasági elnök úr 2013. szeptember 27-én kelt javaslatára az Országgyűlés 2013. szeptember 30-ai ülésén, az országgyűlési képviselők több mint kétharmadának szavazatával választotta meg. A Nemzeti Választási Bizottság 2013. szeptember 30-ai alakuló ülésén a Ve. 39. § (1) bekezdése alapján a választott tagok – 6 szavazattal – a Nemzeti Választási Bizottság elnökének Prof. Dr. Patyi Andrást választották meg.
5. A Nemzeti Választási Bizottság 2013. szeptember 30-án megválasztott tagjai esetében a választási bizottság választott tagjára vonatkozó törvényi követelmények, azaz a Ve. 17. §-ában foglaltak fennállását, valamint azt, hogy a választott tagnak javasolt személlyel szemben fennáll-e a Ve. 18. §-a szerinti összeférhetetlenség, a választott tagok jelölésére a Ve. 20. § (1) bekezdése alapján jogosult köztársasági elnök vizsgálta és ezt követően terjesztette elő javaslatát az Országgyűlésnek. Az Indítványozó által is hivatkozott és a választások hivatalos oldalán is közzétett önéletrajzból kiderül, Prof. Dr. Patyi András már Dr. Áder János köztársasági elnök úrnak az Országgyűlés elé terjesztett, a Nemzeti Választási Bizottság választott és póttagjaira vonatkozó javaslata megtételekor is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) rektora volt, az 1/2012. (I. 6.) KE határozat szerint a rektori feladatokat 2012. január 1-jétől látja el.
6. Indítványozó állítása szerint Prof. Dr. Patyi András, az Egyetem rektoraként a Kormánnyal, a közigazgatás-fejlesztésért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterekkel, mint központi államigazgatási szervekkel más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, mely a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontja alapján összeférhetetlen a választási bizottság választott tagi minőségével.
7. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fenti állítás téves, Prof. Dr. Patyi András, az Egyetem rektoraként nem tartozik a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontjában hivatkozott Ksztv. hatálya alá, emiatt pedig – rektori megbízatásával kapcsolatban – összeférhetetlensége nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy az Egyetem nem a Ksztv. szerinti központi államigazgatási szerv vagy egyéb közigazgatási szerv. A Ksztv. 1. § (2) bekezdésében szereplő taxatív felsorolás a központi államigazgatási szervek körét az alábbiak szerint határozza meg: „központi államigazgatási szerv a Kormány, a kormánybizottság, a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, a központi hivatal, a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint az önálló szabályozó szervek.”
8. Mindezeken túl a közigazgatási szerv fogalmát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 17. pontja határozza meg, amely alapján a közigazgatási szerv a Kttv. 1. §-ában és a 2. §-ában meghatározott szerv. Ennek alapján közigazgatási szerv: „a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal, kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, továbbá a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi, területi és helyi szervei, helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala. Közigazgatási szerv továbbá a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala.”
9. Tekintettel arra, hogy az Egyetem felsőoktatási intézmény, fogalmilag nem tartozik egyik fent nevesített kategóriába sem, amely tényt alapító okirata is alátámasztja. Ezáltal az Egyetem nem tartozik a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontjának szervi hatálya alá.
10. A Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontja felsorolja azon jogviszony típusokat, amelyek esetében összeférhetetlenség megállapításának lehet helye az ott meghatározottak szerinti központi államigazgatási szervnél. Az említett pontban szerepel a „közalkalmazott kivételével” szövegrész, azaz közalkalmazotti jogviszony esetén nem lehet helye összeférhetetlenség megállapításának. A Határozatban rögzítettek megerősítéseként a Bizottság hangsúlyozza, hogy Prof. Dr. Patyi András az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban áll, melyet a 2011. december 30-án kelt kinevezési okmánya egyértelműen rögzít. Prof. Dr. Patyi András munkáltatója az Egyetem, annak rektoraként és egyetemi tanárként közalkalmazott, ezért összeférhetetlensége ezen az alapon nem állapítható meg.
11. Indítványozó hivatkozik olyan közjogi szervezetszabályozó eszközre és jogszabályra, melyben meghatározásra kerül, hogy az Egyetem fenntartói jogait – a Fenntartói Testület (a továbbiakban: FT) útján, a hatályos rendelkezések szerint – a közigazgatás-fejlesztésért, az igazságügyért, a honvédelemért és a rendészetért felelős miniszter közösen gyakorolja. Az Egyetem állami felsőoktatási intézmény, működését az Nftv. szabályozza azzal, hogy a rá vonatkozó speciális szabályokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE törvény) tartalmazza.
12. Az NKE törvény 4. §-a rendelkezik arról, hogy a fenntartói jogokat nem az oktatásért felelős miniszter, hanem a fent felsorolt négy miniszter közösen gyakorolja. E sajátos fenntartói struktúra az Egyetem tevékenységének céljából adódik, amelyet az NKE törvény preambuluma rögzít: a közigazgatást, a hon- és rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakemberek képzése, a hon- és rendvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. A sajátos fenntartói struktúrából adódik tehát, hogy a rektor pályázatát az FT írja ki és a szenátus véleményezését követően dönt a rektorjelölt személyéről. Minden más tekintetben az Nftv. alkalmazandó a rektori megbízás elnyerésének folyamatára (pl. kinevezés feltételei, köztársasági elnök általi kinevezés).
13. Ez a fenntartói struktúra azonban nem eredményezi vagy feltételezi azt, hogy az Egyetem a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontjának szervi hatálya alá tartozna, mivel abban egyértelműen rögzítésre kerülnek az érintett szervek. Indítványozó nem magyarázza, indokolja, vagy bizonyítja azt, hogy a fenntartói jogok gyakorlása hogyan hozható összefüggésbe a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontjával.
14. A fentiek alapján kifejtett jogi indokolás alapján, a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Prof. Dr. Patyi András rektori pozíciója nem összeférhetetlen a Nemzeti Választási Bizottsági választott tagságával és elnöki megbízatásával.

V.

[A Nemzeti Választási Bizottság elnöke és az Államreform Bizottság elnöke tisztségek összeférhetetlenségének vizsgálata]

1. Indítványozónak az összeférhetetlenségre vonatkozó másik állítása, hogy Prof. Dr. Patyi András, mint az Államreform Bizottság elnöke a Kormánnyal más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, mely a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontja alapján összeférhetetlen a választási bizottság választott tagi minőségével.
2. A központi államigazgatási szervek taxatív felsorolását, ahogyan az a II. pontban is rögzítésre került, a Ksztv. 1. § (2) bekezdése tartalmazza, a közigazgatási szerv meghatározását a Kttv. 6. § 17. pontja rögzíti. A jogszabályi rendelkezések alapján, tehát, központi államigazgatási szerv többek között a Kormány és a kormánybizottság. A Kormány az Alaptörvény 15. és 16. cikkének rendelkezése szerint a végrehajtó hatalom általános szerve, amely az Országgyűlésnek felelős. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A Ksztv. 28-30. §-ai szerint a Kormány szervei a kabinet, a kormánybizottság és az egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testület. A Kormány szervei közül kizárólag a kormánybizottság az, amely a Ksztv. 1. § (2) bekezdés b) pontja alapján központi államigazgatási szerv. A kabinet és az egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testület ezáltal nem központi államigazgatási szerv és nem közigazgatási szerv.
3. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Államreform Bizottság nem a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontjában hivatkozott Ksztv. szerinti központi államigazgatási szerv és nem minősül a Kttv. – korábbiakban idézett meghatározása – szerinti egyéb közigazgatási szervnek sem.
4. A Nemzeti Választási Bizottság az Indítványozónak az Államreform Bizottság jogállására tett téves állításának felülvizsgálata után a „más, munkavégzésre irányuló jogviszony”-ra vonatkozó megállapítását vizsgálta, mellyel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti.
5. A jogtudományban a jogviszony alatt olyan társadalmi viszonyt értünk, amelyet a jogalkotó a jogi szabályozás körébe bevont, azaz, jogilag szabályozott.
6. A jogilag szabályozott társadalmi viszony tárgya az emberi magatartás, tartalma az amelyre a jogosultság és a kötelezettség irányul. Alanya lehet természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az állam.
7. A jogilag szabályozott társadalmi viszonyok, azaz a jogviszonyok köre széles. A teljesség igénye nélkül vannak magánjogi viszonyok, azaz polgári jogi jogviszonyok (ezek lehetnek személyi viszonyok vagy vagyoni viszonyok: kötelmi és öröklési viszonyok). A jogviszonyok egy másik területéhez tartoznak a munkajogviszony különböző típusai. A jogviszonyban résztvevőket a jogviszony alanyának, jogalanynak nevezzük, akiket jogok és kötelezettségek illetnek meg.
8. A leírtak alapján szükséges megvizsgálni, hogy a Korm.hat1-ben szereplő felkérés jogviszonynak minősül-e. E vizsgálat érdekében a Bizottság indokoltnak tartja áttekinteni a jogrendszerben definiált jogviszonyok fogalmát.
9. A munkaviszony fogalmát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Fltv.) 58. § (5) bekezdés a) pontja határozza meg, az alábbiak szerint:„munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya”. Munkavállaló az, aki az idézett jogszabályhely szerint meghatározott munkaviszonyban áll. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Munka tv.) 42. §-a szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, mely alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
10. A kormányzati szolgálati jogviszony fogalmát a Kttv. 36. §-a definiálja, 38. §-a alapján az kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, eltérő rendelkezés hiányában határozatlan időre és teljes munkaidőre.
11. Az állami szolgálati jogviszony fogalmát az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) határozza meg, rögzítve 1. §-ában, hogy a törvény hatálya a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselőinek és állami ügykezelőinek állami szolgálati jogviszonyára terjed ki, magára a jogviszonyra pedig a Kttv. rendelkezéseit rendeli alkalmazni az Áttv.-ben foglalt eltérésekkel.
12. Szolgálati viszonyra vonatkozó meghatározást tartalmaz fentieken túl a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésének rendelkezése is, mely a törvényben felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára terjed ki. E szolgálati viszony fogalmát a Hszt. 13. §-a határozza meg. Szintén szolgálati jogviszonyról rendelkezik a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.). A szolgálati jogviszony meghatározását a Hjt. 3. §-a tartalmazza.
13. Az állami vezető fogalmát az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 1. pontja definiálja, mely szerint állami vezető a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár.
14. A Korm. hat1. 3. pontja kimondja, hogy az Államreform Bizottság a Ksztv. 30. § (1) bekezdése szerinti, az Államreform II. - a bürokráciacsökkentés programja egyes intézkedéseinek tudományos és társadalmi megalapozására javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenység elvégzésére létrehozott és működtetett bizottság, amelynek a 4. pontja szerinti felkérés alapján Prof. Dr. Patyi András, az Egyetem rektora az elnöke. A Korm.hat1. 6. pontja rögzíti, hogy az Államreform Bizottság elnöke és tagjai a Bizottságban végzett tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek.
15. A Korm. hat1. 4. pontja szerinti felkérést a közigazgatás különböző területein tisztséget betöltő vagy korábban betöltött, valamint a közigazgatástól független területen tisztséget betöltő személyek (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke) kapták, akik a szaktudásukkal, tapasztalataikkal segítették az ÁRB javaslattevő, véleményező munkáját, mely nem a Kormány operatív feladatainak ellátásához, hanem a jogalkotás előkészítő munkájában nyújtott segítséget. Az Államreform Bizottságban a felkérés alapján való feladatellátás a felkért személyek szakmai tudására alapozó, a jogalkotást segítő javaslattételre és véleményezésre irányul.
16. A Bizottság működésével kapcsolatban a Korm.hat1. 6. pontja rögzíti, hogy arra vonatkozóan ügyrendet alkot. A jelenleg hatályos, 2014. november 4-én elfogadott Ügyrend 1. Alapok című fejezete értelmében az Államreform Bizottságot a Kormány hozta létre. Az Ügyrend 2.1. pontja alapján a Bizottság „értékelő, véleményező, elemző és döntés támogató tevékenységet végez.” Az Ügyrend 4.1. pontja alapján a „Bizottság véleményt vagy álláspontot” alakít ki és fogad el a magyar államszervezet és állami működés egyszerűbbé, versenyképesebbé, hatékonyabbá tételének érdekében, elsősorban a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjére szánt vagy azt megelőzően, államigazgatási egyeztetésen lévő, illetve államigazgatási egyeztetésre kiküldeni tervezett előterjesztések vonatkozásában. Az Ügyrend 6.2. pontja alapján a „Bizottság álláspontjának kialakításához szavazásra nem kerül sor, a Bizottság álláspontját az elhangzottak és írásbeli vélemények és érvek alapján az Elnök foglalja össze, mondja ki”.
17. Az ÁRB előző bekezdésben bemutatott szakmai tevékenysége leginkább a jogalkotásról szóló törvénnyel összhangban megalkotott, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényben (a továbbiakban: Törvény) foglalt 1. § (1) bekezdésében rögzített, a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek és szervezetek általi véleményezésével állítható párhuzamba. Ahogyan a Törvény alapján az 1. §-ban megjelölt magánszemélyeknek és szervezeteknek az egyes előterjesztések kapcsán adott véleménye a jogi szabályozás sokoldalú megalapozását, és ez által a jogszabályok minőségének és végrehajtásának elősegítését szolgálja, úgy az ÁRB működése is hasonló célt szolgál. A Bizottságban helyet foglaló szakértők szakmai és tudományos ismeretei és tapasztalata az, amely alapján az egyes előterjesztésekkel összefüggésben kialakított álláspont olyan hozzáadott értéket képvisel, amely segíti a Kormány érdemi döntéshozatalát, ezáltal pedig a magas szakmai színvonalú, közjó érdekét szolgáló jogalkotást.
18. Fentiek alapján tehát az Államreform Bizottság nem a Ve. 18. § (2) bekezdés d) pontjában hivatkozott Ksztv. szerinti központi államigazgatási szerv és nem minősül a Kttv. szerinti egyéb közigazgatási szervnek sem. Prof. Dr. Patyi András az Államreform Bizottság elnöki feladatait nem a Kttv. vagy az Áttv. szerinti kinevezés, nem munkaszerződés és nem is más munkavégzésre irányuló jogviszonyban látja el, továbbá nem a Hszt. illetve a Hjt. szerinti szolgálati viszony keretében. Ezen túl tisztsége nem állami vezetői tisztség. Emellett az Államreform Bizottság elnökeként végzett tevékenységéért nem részesül díjazásban.
19. A közigazgatás jellegéből adódóan létezik olyan atipikusnak mondható megbízatás, felkérés, kijelölés, amikor az arra szakmailag már bizonyítottan érdemesnek tartott személy kap felkérést valamilyen feladat elvégzésére. Ez egy megtiszteltetés, amit a felkért személy, személyek a közjóért, díjazás nélkül végeznek. Ilyen tevékenységet lát el Prof. Dr. Patyi András az Államreform Bizottság elnökeként.
20. Indítványozó a 2016-ban lefolytatott összeférhetetlenségi eljárásban értékelt bizonyítékokon túl, jelen eljárásban a Nemzeti választási Bizottság elnöke „más, munkavégzésre irányuló jogviszonyának fennállása” igazolásaként csatolta Prof. Dr. Patyi András 2017 januárjában kelt önéletrajzát, valamint a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt perben kiadott dokumentumokat (A/6. és A/7. sz. mellékletek).
21.  A Ve. 43. § (1)-(2) bekezdései rögzítik, hogy a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Ennek során minden olyan bizonyíték felhasználható, mely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére.
22. A 65/2016. NVB határozat felülvizsgálata eredményeképp meghozott kúriai végzés indokolása [27] bekezdésében kifejtette, hogy „Önmagában az önéletrajzi adat „más, munkavégzésre irányuló jogviszony”-t nem bizonyít”. A 65/2016. NVB határozat meghozatalának eljárásában vizsgált és a jelen eljárásban becsatolt, a valasztas.hu oldalon fellelhető önéletrajz nagyfokú egyezőséget mutat. A kettő közötti különbség, hogy Prof. Dr. Patyi András ismételt kinevezése okán a rektori tisztségét 2019-ig tölti be, az önéletrajz „5. Kiegészítő információk” részében pedig jelzésre került, hogy a Magyar Jogász Egylet Közjogi és Közigazgatási Szakosztályában betöltött elnöki pozíciója 2015-ben véget ért, illetve, hogy a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottságban való tagsága 2016-ban megszűnt. Ezen túl a két önéletrajz közötti különbség Prof. Dr. Patyi András tudományos munkásságát bemutató művek felsorolásában mutatkozik. Ahogyan az bemutatásra került, Prof. Dr. Patyi Andrásnak a valasztas.hu oldalon jelenleg fellelhető és Indítványozó által csatolt, a 2016-ban közzétett önéletrajzhoz képest kis mértékben aktualizált önéletrajza továbbra sem tartalmaz olyan adatot, amely – a 65/2016. NVB határozatban vizsgált önéletrajzhoz képest – az ügy szempontjából releváns és bizonyítékként értékelhető lenne. Nem is tartalmazhat, hiszen a Kúria hivatkozott döntésében elvi éllel mondta ki, hogy az önéletrajzi adat önmagában alkalmatlan a más, munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásának igazolására.
23. A Bizottság álláspontja szerint az Indítványozó által „novum bizonyíték”-ként megjelölt dokumentumok, egyezően a csatolt önéletrajzhoz szintén nem értékelhetők érdemi bizonyítékként. Ezekből a mellékletekből, amelyek az ülések időpontját, az azokon részt vevők nevét, a napirendet és bizottsági álláspontot összegző elnöki összefoglalót tartalmazzák, kizárólag az olvasható ki, hogy az Államreform Bizottság működése során ellátta a Korm. hat1-ben megjelölt feladatait. Vagyis, ahogyan az Ügyrendjében is rögzítésre került, végezte a magyar államszervezet és állami működés egyszerűbbé, versenyképesebbé, hatékonyabbá tétele érdekében véleményező, elemző, döntés-támogató tevékenységét. Az Indítványozó szerinti novum mindösszesen az Államreform Bizottság működését támasztja alá, ebből azonban nem következik az, hogy Prof. Dr. Patyi András elnöki tisztsége révén más munkavégzésre irányuló jogviszonyt keletkeztetett volna központi államigazgatási szervvel. Mivel az Államreform Bizottságban betöltött elnöki tisztség nem keletkeztetett más munkavégzésre irányuló jogviszonyt, így lehetetlen azon állítás bizonyítása, hogy ez a jogviszony fennáll. A Bizottság egyebekben megjegyzi, hogy Indítványozó által szolgáltatott novum bizonyítékok világosan megmutatják azt is, hogy az ÁRB tevékenysége semmilyen módon nem érintette az NVB hatásköreit, feladatait.
24. Emellett nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy ahogyan az a korábbi bekezdésekben említésre került Prof. Dr. Patyi András az Államreform Bizottságban betöltött elnöki tisztségét a Korm. hat 4. pontja szerinti felkérés alapján látja el, az ÁRB tagjait pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter kérte fel. Az ÁRB titkársági feladatait ellátó szerv tájékoztatása alapján az elnöki tisztség betöltése, illetve a tagi minőség a felkéréssel megvalósult, létrejöttének nem volt feltétele Prof. Dr. Patyi András és az ÁRB tagjai általi elfogadó nyilatkozat. Az, hogy az ÁRB tagság és elnöki tisztsége nem a két fél akaratnyilatkozata eredményeképp, hanem egyoldalú aktus, felkérés alapján jön létre, szintén azt támasztja alá, hogy itt nem lehet szó munkavégzésre irányuló jogviszonyról. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, így pl. a megbízási szerződés vagy a vállalkozói szerződés polgári jogi szerződések, melyek esetében csak a két fél egybehangzó akaratnyilatkozatával jön létre a felek közötti jogviszony, önmagában az egyik fél akaratával a felek közötti szerződéses kapcsolat nem valósul meg.
25. Az a tény, hogy az államreform bizottsági tagság felkérésen – és nem kétoldalú jogviszonyon – alapul, garanciát jelent a szakmai, tudományos alapokon nyugvó vélemény, álláspont kialakításához.
26. A Bizottság az Indítványozó által csatolt bizonyítékok egyenként és összességükben való értékelése alapján arra az álláspontra jutott, hogy azok semmilyen módon nem alkalmasak az indítványban foglalt állítás bizonyítására, mely szerint Prof. Dr. Patyi András az Államreform Bizottság elnökeként a Kormánnyal, a közigazgatás-fejlesztésért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterekkel, mint központi államigazgatási szervekkel más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Nemzeti Választási Bizottság a Miniszterelnökség Közigazgatási Államtitkárának tájékoztatása alapján megjegyzi, hogy az Államreform Bizottság több mint négy hónapja nem ülésezik, érdemi tevékenységet nem végez.
27. Fenti jogi érvelésből, a bizonyítottság hiányában egyértelműen következik, hogy Prof. Dr. Patyi Andrásnak az Államreform Bizottságban betöltött elnöki pozíciója nem összeférhetetlen a Nemzeti Választási Bizottsági választott tagságával és elnöki megbízatásával sem.

VI.

[A határozat indokolásának összegzése]

1. A Nemzeti Választási Bizottság visszautal jelen határozatában már rögzített tényre, mely szerint jelen indítvánnyal tartalmában nagymértékben egyező beadványt 65/2016. számú határozatában már elbírált. Ebben elutasítva az összeférhetetlenségi indítványt rögzítette, hogy Prof. Dr. Patyi Andrásnak a Nemzeti Választási Bizottságban betöltött választott tagságával nem összeférhetetlen az egyetemi rektori és az Államreform Bizottságban betöltött elnöki tisztsége sem. Az NVB határozatát érdemben vizsgálta a Kúria és azt mindkét vonatkozásban helybenhagyta. Mindkét döntés bárki számára elérhető, azok a választások hivatalos oldalán és a Kúria weboldalán közzétételre kerültek.
2. A Nemzeti Választási Bizottság összegezve határozatában írtakat rögzíti, hogy Indítványozó nem bizonyította indítványát, nem szolgáltatott a tényállást alátámasztó olyan érdemi bizonyítékokat, amelyekkel alátámasztanák azt az állítását, amely alapján az egyetemi rektori, vagy az Államreform Bizottság elnöki pozíciója összeférhetetlen lenne a választási bizottság választott tagságával. Nem bizonyította azt sem, hogy Prof. Dr. Patyi András munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll valamely központi államigazgatási szervvel. Az összeférhetetlenség bizonyítékainak előtárása hiányában pedig a hivatkozott jogszabályhelyek, határozatok nem voltak mivel összevethetőek, ütköztethetőek, így azok érdemben nem voltak elbírálhatóak.
3. Az elnökét érintő összeférhetetlenségi indítvány tekintetében a Nemzeti Választási Bizottság úgy foglal állást, hogy Prof. Dr. Patyi András egyetemi tanári és rektori tevékenysége, illetve az Államreform Bizottságban végzett tevékenysége nem ütközik egyetlen, a Ve. 18. §-ában felhívott összeférhetetlenségi szabályba sem.
4. A Bizottság jelen határozatában hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken túl döntése meghozatalakor figyelembe vette dr. Vidoven Árpádnak a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának nyilatkozatát és az általa megküldött iratanyagot, továbbá Prof. Dr. Patyi András által megküldött írásbeli nyilatkozatot is.
5. A fenti jogi indokokolás alapján megállapítható, hogy az indítvány teljes mértékben téves és megtévesztő jogértelmezésen alapul, amely alkalmas lehet arra, hogy a jogállami választási intézményrendszert, a választási szervek és a választási szervek működésébe vetett közbizalmat csorbítsa.
6. Mindezek alapján a Bizottság az indítványt annak megalapozatlansága és bizonyítottsága hiányában elutasította, és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

VII.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat az Alaptörvény 15. és 16. cikkén, a Ve. 14. §-án, a 17. és a 18. §-án, a 20. § (1) bekezdésén, a 39. § (1) bekezdésén és a 43. § (1) bekezdésén, a Ksztv. 1. § (2) bekezdésén, a 28-30. §-ain, a Kttv. 1-2. §-án, a 6. § 17. pontján, a 36. és 38. §-án, az Nftv. 104/A. § (2) bekezdésén, az NKE törvény 4. §-án, az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontján, a Munka tv. 42. §-án, az Áttv. 1. §-án, a Hszt. 1. és 13. §-án, a Hjt. 3. §-án, a Korm. rendelet 1. § 1. pontján, a Korm.hat1. és az Ügyrend rendelkezésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. február 23.

 

 

                                                                                              Dr. Bozsóki Éva

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                              elnökhelyettese