127/2016. NVB határozat - dr. G. J. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

  

A Nemzeti Választási Bizottság

127/2016. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság dr. G. J. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottság 1/2016. (IX. 28.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

Beadványozó kifogást nyújtott be 2016. szeptember 25-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) részére, melyben előadta, hogy „Jászberény város lapjában, a Jászkürt Újságban 2016. szeptember 22-én hirdetés jelent meg az önkormányzat nevében, a népszavazással összefüggésben, amely amellett, hogy hamis üzenetet tartalmaz, a „nem” szavazat mellé tett „X” jellel azt sugallja, mintha az önkormányzat a „nem” véleményt javasolná polgárainak. Az önkormányzat képviselő-testülete a népszavazás ügyét nem tárgyalta, így arról nem is tudott határozni, hogy a jászberényieknek milyen véleményt javasoljon a népszavazáson”. Bizonyítékként csatolta a nevezett sajtótermék XXVIII./38. számát.

Beadványozó álláspontja szerint az, hogy az önkormányzat feladta semleges pozícióját a népszavazási kampányban, sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt, „a választás tisztasága”, az „esélyegyenlőség” és a „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” választási alapelveket.

Fentiek alapján beadványozó kérte a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértés tényének megállapítását, b) pontja alapján Jászberény Városi Önkormányzat eltiltását a további jogszabálysértéstől, valamint c) pontja alapján bírság kiszabását.

II.

Az OEVB 2016. szeptember 28-án kelt 1/2016. számú határozatában megállapította, hogy a népszavazási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. Mindezek alapján az önkormányzat sincs semlegességre szorítva. Az OEVB megjegyezte, hogy Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 38/2016. (II. 10.) számú határozatával döntött „a kötelező kvóta elleni tiltakozás kifejezéséről”, mely szerint „elutasítja a kötelező betelepítési kvótát”.

Fenti indokok alapján az OEVB megállapította, hogy a nevezett sajtótermékben megjelent hirdetés nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontban foglalt alapelveket, ezért a kifogásokat elutasította.

III.

Beadványozó 2016. szeptember 29-én fellebbezést nyújtott be az OEVB 1/2016. (IX. 28.) számú határozatával szemben, melyben a kifogásában foglaltakkal megegyező módon előadta, hogy Jászberény Város Önkormányzata a 2016. október 2-i országos népszavazásba semleges pozícióját feladva beavatkozik, kampánytevékenységet folytat, holott erre sem az Nsztv., sem a Ve. alapján nem jogosult.

Előadta tovább, hogy az önkormányzat képviselő-testülete hivatalosan nem alakított ki álláspontot a népszavazással kapcsolatban, hiszen az OEVB által hivatkozott határozata február 10-én, a népszavazás kitűzése előtt született. Mindezek alapján a nevezett politikai hirdetés valótlan tartalmú.

Fentiek alapján Beadványozó a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján indítványozta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB hivatkozott határozatát változtassa meg és a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, Jászberény Város Önkormányzatát tiltsa el a további jogszabálysértéstől. Indítványozta továbbá bírság kiszabását.

IV.

A fellebbezés nem megalapozott.

 

A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének szabályai tartalmazzák.

 

Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. szabályai a Ve.-hez képest elsődlegesek, de alkalmazásukra első sorban akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részi szabályaihoz képest. A Ve. szabályainak alkalmazása során figyelemmel kell ugyanakkor lenni az Nsztv. eltérő szabályozási céljára és a népszavazásnak a választásoktól különböző alkotmányos rendeltetésére is (eltérésekkel történő alkalmazás).

 

A Nemzeti Választási Bizottság a becsatolt fényképfelvétel alapján megállapítja, hogy a kifogásolt médiatartalom egyértelműen a 2016. október 2-ra kitűzött országos népszavazásra utal, szerepel rajta az „Álljunk ki Jászberényért!”, a „Népszavazás nem pártpolitikai ügy” felirat, továbbá a népszavazáson meghatározott tartalmú szavazat leadására ösztönöz, így az Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül.

 

Mindezek alapján azt kellett a Bizottságnak megítélnie, hogy a helyi önkormányzatok, melyek a közhatalom gyakorlásának önálló szereplői, külön korlátozó szabály hiányában, milyen elvi alapon ne nyilváníthatnák ki azt a véleményüket, hogy a Kormányt támogatják.

 

Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 31. cikk (1) bekezdése deklarálja, hogy Magyarországon a központi hatalom mellett a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 4. § (1) bekezdésére és a Mötv. 13. §-ára figyelemmel minden közügyre kiterjed. Emellett a helyi önkormányzatok a közhatalmi tevékenységen túl, számos nem közhatalmi jellegű tevékenységet végeznek, azonban ezeket a tevékenységeket a helyi önkormányzatoknak, mint önálló közhatalmi szereplőknek kell betudni és ekként értelmezni.

 

A Bizottság e körben kíván utalni a Kúria Kvk.IV.37.848/2016/3. számú végzésére, melyben egyértelműen állást foglalt a Kormánynak és az állami szerveknek a népszavazási kampány során folytatott kampánytevékenységével kapcsolatban. E szerint az állami szervek – és így a Kormány – az általuk kezdeményezett népszavazási eljárásban nincs semlegességre szorítva. A Kúria a Kvk.III.37.891/2016/3. számú határozatában kimondta továbbá, hogy nincs olyan elvi alap, amely alapján a helyi önkormányzatok nem, de a Kormány, civil szervezetek, parlamenti pártok, azaz mindenki más, kampánytevékenységet folytathatnak.

 

Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy helytállóan érvelt az OEVB, amikor megállapította, hogy az országos népszavazási kampányban a helyi önkormányzat nincs semlegességre szorítva. A kifogásban megjelölt médiatartalom közzétételével Jászberény Megyei Jogú Város a közvetlen demokrácia kiteljesülése, a népszavazási döntés legitimitása érdekében fejtette ki tevékenységet azzal, hogy a véleménybefolyásoló versengésben részt vett.

 

Annak a – Beadványozó által hivatkozott – ténynek, hogy az önkormányzat képviselő-testülete február 10-én hozott határozatot a később országos népszavazásra feltett kérdéssel kapcsolatos álláspontjáról, jelen ügyben jogi relevanciával nem bír, tekintettel arra, hogy az önkormányzat képviselő-testülete szabadon kifejtheti a közügyekkel kapcsolatos véleményét.

 

Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottság 1/2016. (IX. 28.) számú határozatát helybenhagyta.

 

V.

 

A határozat az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdésén, a Mötv. 4. § (1) bekezdésén és a 13. §-án, az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 

Budapest, 2016. október 2.

 

 

 

 

                                                                     Prof. Dr. Patyi András

                                                              a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                  elnöke