127/2007. (V. 8.) OVB határozat - a B. F. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság
127/2007. (V. 8.) határozata

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a B. F.  magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Roosevelt tér 1-3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás

I.

B. F. 2007. április 11-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást.

Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az állami megbízásoknál az 50 millió Ft fölötti ajánlatnál a teljesíteni nem tudó ajánlattevő személyes felelőse szabadságvesztés-büntetést kapjon?

Az Országos Választási Bizottság a kérdés hitelesítését azért tagadta meg, mert az nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében előírt egyértelműségi követelménynek.
A kérdés nem érthető a választópolgárok számára, mert az indítványozó egy általa elképzelt tényállás alapján tesz fel eldöntendő kérdést. Ez az elképzelt tényállás az indítványozón kívül senki előtt nem ismert, így a kérdés a választópolgárok számára nem dönthető el. A kérdés megválaszolásához az elképzelt tényállásból a népszavazáson résztvevők számára – többek között – szükséges lenni ismerni, kik között, milyen ajánlatokról van szó. Mit jelent az, hogy az ajánlattevő nem tud teljesíteni? Több ajánlattevő esetén ez kire vonatkozhat, amikor nem az ajánlattevők, hanem az ajánlattevők közül kiválasztott szerződő féllel (felekkel) szemben érvényesíthetők a szerződésszegés jogkövetkezményei.

Kétségtelen, – és ezt az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata is hangsúlyozza –, hogy az Nsztv. 13. § (1) bekezdése nem támaszt olyan követelményt a kérdéssel szemben, hogy annak valamely jogág, illetőleg jogszabály fogalmát kellene használnia, de a kérdésnek kétséget kizáróan megválaszolhatónak kell lenni. E követelménynek a kérdés nem felel meg.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án és a 10. §-ának c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás pedig a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2007. május 8.

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke