A Nemzeti Választási Bizottság
126/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a V. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 16 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 17-én 20 óra 7 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[2] Beadványozó előadta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezet honlapján és a „Youtube” videómegosztó portálon egy, a jelölő szervezet által közzétett jogsértő tartalmú videó érhető el. Álláspontja szerint „a reklámfilmben a nézők számára teljesen egyértelmű, hogy az üzenetnek rasszista tartalma van, egy etnikai közösség tagjainak méltóságát sérti, ezért sérti az Alaptörvény IX. cikk (5.) bekezdésben foglaltakat.”
[3] Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a kifogásolt politikai hirdetés jogsértő jellegét és kötelezze a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezetet, hogy az általa szerkesztett internetes felületekről törölje a kifogásolt tartalmat.
[4] Beadványozó továbbá tájékoztatásul előadta, hogy az Európai Baloldal nevében felhívással fordult a Facebook közösségi média szerkesztőihez és kérte az ott elhelyezett reklám eltávolítását, amelyre rendkívül gyorsan reagálva a Facebook közösségi média már törölte is a kifogásolt tartalmat az oldalairól.
[5] Beadványozó 2019. május 21-én 10 óra 38 perckor elektronikus úton „KIFOGÁS kiegészítése” című levelet küldött. Ebben előadta, hogy a korábbi kifogása kiegészítéseként megjelöli a „kifogásolt rasszista propagandát érintő jogszabály sértést”. Ennek kapcsán a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása alapelvet hívta fel. Előadta, hogy a kifogásában rögzítette, hogy a sérelmezett tartalom az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdésében foglaltakat sérti, „amiből következik, hogy a Választási eljárásról szóló törvény fent megjelölt alapelvei közül figyelembe kell venni a választás tisztaságának megóvásának követelményét”.
[6] Mindezek alapján kérte, hogy a 2019. május 17-én benyújtott kifogását a Bizottság érdemben bírálja el.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[9] A Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését. Ennek során egyrészről a sérelmezett cselekményt, magatartást be kell mutatni, le kell írni, majd meg kell jelölni, hogy milyen választásra irányadó jogszabályi rendelkezést sért a bemutatott cselekmény, magatartás. A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. [Kvk.III.38.072/2014/2., Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések]
[10] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó jogszabálysértésként kizárólag az Alaptörvény IX. cikkének (5) bekezdését jelölte meg, amely szerint „[a] véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni”.
[11] A Bizottság felhívja a figyelmet, hogy az Alaptörvény T) cikkének (2) bekezdése alapján „[j]ogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete”. A (3) bekezdés szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
[12] Az Alaptörvény tehát – szemben a korábbi alkotmánnyal – saját magát a fenti formában formálisan is megkülönbözteti a jogszabályoktól. Ebben az értelemben tehát az Alaptörvény nem tekinthető a Ve. szerinti választásra irányadó jogszabálynak.
[13] A Ve. 208. §-ából azonban az is következik, hogy a választási alapelvek, amelyeket az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése, valamint 35. cikk (1) bekezdése rögzít közvetlenül is hivatkozhatóak, azokra jogorvoslati kérelem alapozható. Egyéb esetben választási anyagi jogszabályra – jelen választási eljárásban az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Eptv.) rendelkezésére – vagy a Ve. szabályaira hivatkozással lehetséges jogorvoslati kérelem előterjesztése. Egyéb jogszabályi, jogforrási rendelkezések megjelölése, csak ezen választási jogszabálysértés megjelölésén túl lehetséges.
[14] A Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a saját és a Kúria gyakorlatában is számos esetben bírált el olyan beadványokat, amelyek a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos, a választási kampányban okozott jogsérelem miatt kerestek jogorvoslatot. Ezek túlnyomó többsége megjelölt jogszabálysértést, mégpedig jellemzően a Ve. valamely rendelkezését, és a kérelem helytállósága esetén az elbíráló szerv is a Ve. valamely rendelkezésének a megsértését rögzítette. [Kvk.I.38.443/2014/4. Kvk.I.38.024/2014/3. Kvk.I.37.226/2015/2. Kvk.II.37.394/2015/2. számú végzések]
[15] Az Alkotmánybíróság több ízben hivatkozott rá, hogy a választási ügyben eljáró bíróságoknak természetesen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény rendelkezéseire, ugyanakkor megerősítette, hogy a választási jogvitát eldöntő szervek a választásra irányadó jogszabály, a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértését vizsgálják. [9/2015. (IV. 23.) AB határozat [40], 16/2019. (V. 14.) AB határozat [14]]. Az Alaptörvény Beadványozó által felhívott rendelkezése nem tartozik ezek közé.
[16] A Ve. által bevezetett sommás eljárásban a jogorvoslati kérelem hiánytalansága kiemelt jelentőséggel bír, mivel az eljárás során nincs lehetőség hiánypótlásra vagy kiegészítésére, de a határidők elmulasztásának igazolására sem. A formális követelményeket a Bizottság eljárása során nem pótolhatja, nem vizsgálhatja, melyek azok a nem hivatkozott, a Ve. 208. §-ának megfelelő rendelkezések, amelyeket a sérelmezett tényállás megsért. A hivatkozott sommás eljárás keretében a Ve. – az Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdésével összhangban – korlátozza a jogorvoslathoz való jogot, és az eljárás érdemi lefolytatását a megjelölt formai követelmények meglétéhez köti.
[17] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy Beadványozó nem jelölte meg a kifogásolt reklámfilm azon elemét, amelyet rasszista tartalomnak tekint. A 30 másodperces kisfilm tartalmilag képi, zenei és szöveges elemekből épül fel, és több rövidebb részre bontható, szöveges tartalma egymástól elkülöníthető politikai kijelentéseket tartalmaz. Beadványozónak meg kellett volna jelölnie, hogy a reklámfilm mely részét tartja „teljesen egyértelműen” rasszista tartalomnak, e nélkül a kérelem nem értelmezhető, a Bizottság azt érdemben elbírálni nem tudja.
[18] A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza annak a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemét – jogszabálysértés megjelölése –, amely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[19] A Bizottság a 2019. május 21-én megküldött kifogás-kiegészítés kapcsán utalva az 58/2015., a 13/2016., a 129/2016. és a 133/2018. számú határozataiban követett következetes gyakorlatára megállapítja, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, amikor rögzíti, hogy „[a] kifogásnak tartalmaznia kell (...)”. A jogszabályhely nyelvtani és rendszertani értelmezésének az az álláspont felel meg, amely szerint a kifogásnak, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ilyen módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden, a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen.
[20] A kifogás benyújtását követően a kérelem benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 216. §-a alapján visszavonja azt. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a kifogása elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.
[21] A Nemzeti Választási Bizottságnak az előző két bekezdésben hivatkozott érvelését a Kúria a Kvk.I.37.951/2016/3. számú végzésében megerősítette.
[22] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak a 2019. május 17-én 20 óra 7 perckor benyújtott jogorvoslati kérelmet tekintette, az ahhoz fűzött, 2019. május 21-én 10 óra 38 perckor megküldött kiegészítés vizsgálatát a fent leírt indokok alapján mellőzte.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[23] A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. §-án, a 215. § c) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdésének a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 21.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke