A Nemzeti Választási Bizottság
125/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság V. Z. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy dr. Herman Edit, Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság elnöke, a XVI. Kerületi Újság 2016. szeptember 26-ai számában megjelent „Tisztelt Választópolgárok!” című írásával megsértette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. szeptember 29-én 13 óra 24 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértése miatt. A kifogást az OEVB elnöke 2016. szeptember 29-ei levelében áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványozó kifogásában rögzítette, hogy a XVI. Kerületi Újság 2016. szeptember 26-ai számának 4. oldalán dr. Herman Edit ügyvédként aláírt szövege olvasható a 2016. október 2-ra kitűzött népszavazással kapcsolatban. Kifogásához csatolta az újság hivatkozott részéről és az impresszumot tartalmazó részről készített fényképet. Kifejtette, hogy dr. Herman Edit hivatkozott írásában a népszavazáson való részvételre hív fel. Megítélése szerint a részvételre való felhívás is kampánytevékenységnek minősül, és idézte a Ve. 141. §-át. Rögzítette, hogy dr. Herman Edit írása alkalmas a választói akarat befolyásolására. A népszavazással kapcsolatos közéleti vita nemcsak az igen és a nem válaszok közötti vélemények versenye, verseny van a részvételre és a távolmaradásra buzdító vélemények között, valamint verseny van az érvénytelen és az érvényes szavazatok leadása mellett állók között is. Hivatkozott arra, hogy a népszavazás érvényességét az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése szabályozza. Beadványozó kifejtette, hogy a népszavazástól való távolmaradás és az érvénytelen szavazat leadása racionális szavazói magatartás. Érvelt amellett, hogy legitim versenyt jelent a választók részvételéről és az érvénytelen szavazat leadásáról szóló diskurzus is. Ebből kifolyólag pedig az, aki nagy nyilvánosság előtt a részvétel mellett érvel, arra bíztat, vagy azzal kapcsolatban fejti ki véleményét, a választó akaratát befolyásolja. Kifogástevő szerint különösen sérelmes, ha ezt egy országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsági elnök teszi meg. Hivatkozott és idézte a Ve. 14. § (1) bekezdését. Rögzítette, hogy az OEVB elnökének írása a népszavazással kapcsolatos vélemények közötti versenybe való beavatkozást jelent. Ezt a hatást még inkább erősíti Beadványozó szerint az újság ugyanazon oldalán közzétett, a helyi választási iroda vezetőjének kiegyensúlyozott, a tényekre szorítkozó semleges tájékoztatója.
Kifogástevő hivatkozott az Nsztv. 79. §-ára, és rögzítette, hogy mivel nem országosan terjesztett sajtótermékről van szó a kifogást a médiatartalom-szolgáltató székhelye szerinti országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság jogosult elbírálni. A kifogásban foglaltak alapján kérte, hogy a választási bizottság kifogásának adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértést és a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől.
II.
Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. szabályai a Ve.-hez képest elsődlegesek, de alkalmazásukra első sorban akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részi szabályaihoz képest. A Ve. szabályainak alkalmazása során figyelemmel kell ugyanakkor lenni az Nsztv. eltérő szabályozási céljára és a népszavazásnak a választásoktól különböző alkotmányos rendeltetésére is (eltérésekkel történő alkalmazás).
A Bizottság elsődlegesen azt rögzíti, hogy jelen esetben nem az Nsztv. 79. § (2) bekezdésében hivatkozott, a médiának a kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról van szó. A kifogásban jogsértőként Beadványozó is az OEVB elnökét nevezi meg, és nem a XVI. Kerületi Újságot, illetve a médiatartalom-szolgáltatót, mivel jelen esetben az újság mindösszesen közvetítője a sérelmezett írásnak.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a becsatolt bizonyíték szerint a XVI. Kerületi Újság 2016. szeptember 26-ai számában megjelent „Tisztelt Választópolgárok!” című írás szerzője dr. Herman Edit. A cikkben az aláírás „dr. Herman Edit ügyvéd”, azonban a cikk első mondata az alábbiakat tartalmazza: „A Budapest 13. sz. országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsága elnökeként azzal a felhívással fordulok Önökhöz, hogy október 2-án feltétlenül menjenek el az országos népszavazásra!”.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy dr. Herman Edit Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság elnöke, a kifogásolt cikkben ebbeli minőségében szólította meg a választópolgárokat.
Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 14. § (1) bekezdése határozza meg a választási bizottságok rendeltetését, szerepét, a választási, népszavazási eljárásban. A hivatkozott, Beadványozó által is felhívott szakasz szerint „a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása”. A 14. § (2) bekezdés c) pontja a választási bizottságok sorában nevesíti a országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságot.
Az Alkotmánybíróság 59/2003. (XI. 26.) AB határozatában utalva a 917/B/1998. AB határozatra rögzítette, hogy a választási bizottságok „[e]gyrészt a választópolgárok független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szervei (társadalmi típusú szervek), másrészt hatóságok, amelyek mindenkire nézve jogot és kötelezettséget állapítanak meg tevékenységi körükben. Vegyes jellegű jogállását tekintve a választási bizottság leginkább közjogi feladatot ellátó társadalmi típusú szervezetnek tekinthető, amely megvalósítja a választások legitimációs funkcióját, törvényesnek vagy törvénytelennek nyilvánítja a választások eredményét.” A választási bizottságok egyik alapvető feladata a jogszabályi előírások teljesülésének törvényességi ellenőrzése, betartása és betartatása.
Az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jog tartalmát az Alkotmánybíróság úgy határozta meg, hogy az az országos népszavazáson való részvételre vonatkozó jogot garantálja, és a választók számára biztosított alanyi jogként kiterjed a népszavazás kezdeményezésére, támogatására (beleértve az aláírást és aláírások gyűjtését), illetve nyilvánvalóan a szavazásban való részvételre is. [1/2014. (I. 21.) AB határozat, ABH 2014, 3, 9, 10.]
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a választási szervek, köztük a választási bizottságok is jogosultak a választási, népszavazási eljárásban az adott eljárással kapcsolatos, a választópolgárok joggyakorlását közvetlenül érintő, szakszerű, objektív tájékoztatást adni a jogszabályi rendelkezésekről, illetve jogosultak e rendelkezések tartalmát közérthető, a joggyakorlást elősegítő módon közölni. Fontos azonban, hogy ennek a tájékoztató tevékenységnek is tükröznie kell a Ve. 14. §-ában a választási bizottságok vonatkozásában megfogalmazott legfontosabb követelményt, a függetlenséget és a pártatlanságot.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB elnökének kifogásolt írása az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerinti, a szavazásban való részvételi jog gyakorlására történő felhíváson és a szavazásról való tájékoztatáson túl tartalmaz olyan kijelentéseket is, amelyek túlmutatnak az alapjog gyakorlásáról szóló alkotmányos rendelkezés objektív, a jogi tényekre alapozó kommunikálásán. Abban olyan személyes, akár a választópolgári akarat befolyásolására is alkalmas megnyilvánulások vannak, melyek nem egyeztethetők össze az OEVB és annak elnöke tevékenységét meghatározó, a Ve. 14. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel.
Ebből kifolyólag pedig helyes az a beadványozói érvelés, mely szerint a kifogásolt írás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, valamint az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.III.37.891/2016/3. számú végzése indokolásában foglalt azon érvelésre, mely a népszavazási kérdésben való állásfoglalás négy formáját nevezte meg: a nem-el való szavazást, az igen-el való szavazást, az érvénytelen szavazat leadását, valamint a népszavazás bojkottját. A Bizottság álláspontja szerint az OEVB elnökének írása egyik, az október 2-ai népszavazási kérdésre adható választ tekintetében sem törekszik egyértelmű befolyásolásra, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja sérelmére vonatkozó beadványozói érvelést nem tekintette megalapozottnak.
Fent leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának megsértése tekintetében alaposnak találta, ezért a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján annak helyt adott, és a 218. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a jogsértőt eltiltotta a további jogszabálysértéstől.
III.
A határozat az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, a 14. §-án, a 212. § (2) bekezdés a) és b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 2.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke