A Nemzeti Választási Bizottság
124/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Wodicska Zoltán magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. augusztus 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője személyesen eljárva, 2015. június 30-án 16 óra 30 perckor 43 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások közül 36 felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Szervező csatolta a benyújtás alkalmával az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltételek meglétének igazolására a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. június 30-án kelt határozatát. A Hatóság NAIH-87234/2015. nyilvántartási számon Szervezőt, mint adatkezelőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: Iroda) elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított öt napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát.
Az Iroda elnöke a 2015. július 5-én kelt, 28/2015. Nsz. számú határozatában a népszavazásra javasolt kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet elutasította és nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság elé. A határozat szerint a 2015. június 30-án 16 óra 30 perckor benyújtott „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?” népszavazási kezdeményezés azonos tárgyú az „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?" kezdeményezéssel. Ez utóbbi kérdés hitelesítését megtagadó 78/2015. számú NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.435/2015/4. számú kúriai végzés 2015. június 30-án 18 óra 11 perckor került közzétételre a Kúria hivatalos honlapján, a www.kuria-birosag.hu oldalon. Az Iroda álláspontja szerint a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedésének időpontja – amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság határozata a Kúria döntése által válik jogerőssé – a Kúria döntésének hivatalos honlapján – www.kuria-birosag.hu – való közzététele. Mindezek alapján az Iroda elnöke a 28/2015. Nsz. számú határozatában megállapította, hogy a 2015. június 30-án 16 óra 30 perckor benyújtott népszavazási kezdeményezés a 78/2015. NVB határozattal elbírált népszavazási kérdés jogerőre emelkedését megelőzően került benyújtásra, így az az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontjába ütközött. Az Iroda elnöke a leírtakon túl a kezdeményezés benyújtásának körülményeit is rögzítette határozatában.
II.
Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése rögzíti, hogy „[a] Nemzeti Választási Iroda elnökének határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs, de a szervező a kérdést ismételten benyújthatja”.
Szervező fenti jogszabályi rendelkezésre hivatkozva 2015. július 9-én ismételten benyújtotta az „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?”kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet, további hat, összesen 46 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet – mely aláírásokból 34 érvényes – , valamint a Hatóság 2015. július 9-én kelt, NAIH-87401/2015. számú határozatát.
Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése szerint „[a]z ismételten benyújtott kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére kell tűzni, kivéve, ha a támogató választópolgárok száma - beleértve a magánszemély szervezők számát is - nem éri el a húszat”. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezéshez benyújtott támogató aláírások száma meghaladja a jogszabályi minimumot, az Iroda a hivatkozott törvényi rendelkezésre tekintettel a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság 2015. április 21-i ülésén megtagadta a Magyar Munkáspárt által benyújtott „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését. A határozat meghozatalát megelőzően a Bizottság 45. számú jegyzőkönyvi döntésével 1 igen és 9 ellenszavazattal úgy döntött, hogy az azonos tárgykörre vonatkozó eljárásjogi szempontot nem vonja be döntésébe és anyagi jogi alapon, tehát tárgyköri alapon bírálja el a kérdést. A népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését a Bizottság az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába való ütközés miatt tagadta meg.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen a jogorvoslatra nyitva álló határidőn belül bírósági felülvizsgálat iránti kérelem került benyújtásra. A Kúria Knk.IV.37.435/2015/4. számú, 2015. június 30-án meghozott végzésében a Bizottság 78/2015. számú határozatát helybenhagyta. A Kúria határozatát a meghozatala napján futár útján kézbesítette a Nemzeti Választási Irodának és a Bizottságnak és az Iroda azt a valasztas.hu oldalon 2015. június 30-án 16 óra 5 perckor közzétette. A Kúria hivatkozott döntését saját honlapján a meghozatal napján, 18 óra 11 perckor tette közzé.
A Kúriának a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nyomán lefolytatott eljárását az Nsztv. 30. §-a, az 1. § (1) bekezdés alapján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részének 222 – 232. §-ai, valamint a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján – a Ve.-ben foglalt eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései szabályozzák. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések egyike sem tartalmaz egyértelmű, kógens szabályt arra vonatkozóan, hogy a Kúria népszavazási ügyben hozott határozata pontosan mikor tekinthető jogerősnek. A jogerőhöz azonban jogkövetkezményt fűz az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontja mikor kimondja, hogy a védettséget megteremtő kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig. A jogerőre emelkedés időpontja azért bír relevanciával, mert ettől kezdve nyílik meg az Nsztv. 2. § (1) bekezdésében és az 5. §-ban nevesített alanyi kör számára – figyelemmel az Nsztv. 8. § (2) bekezdésében foglalt tilalomra – a lehetőség, hogy gyakorolják az Alaptörvényben deklarált alapjogukat és népszavazást kezdeményezhessenek.
A Pp. 324. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási perekben hozott határozat jogerejére a 227-228. § rendelkezései az irányadóak, melyek a határozat jogerejét a kihirdetéshez, a határidőket pedig, melyet a jogerőre emelkedéstől kell számítani, a féllel történő közléstől számítják. A Ve. 229. (2) bekezdése alapján a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban, tanácsban határoz, vagyis döntését nem nyilvános, hanem zárt ülésen hozza meg, ebből kifolyólag a Pp. 218. § (3) bekezdése szerinti kihirdetés szabályai nem alkalmazhatóak a népszavazási eljárásban. A Ve. 232. § (3) bekezdése alapján a bíróság a kérelmezővel közli a felülvizsgálat során hozott határozatot. A bírósági döntésnek a jogorvoslati kérelmet benyújtó kérelmezővel való közlésének időpontja a Kúria által nem ismertetett időpont, így ezen időponttól semmilyen határidő nem számítható.
A Pp. alapján meghozott határozatok merőben eltérnek a népszavazási eljárásban meghozott döntésektől, ebből kifolyólag pedig a Pp.-nek a jogerőről és az ahhoz kapcsoló határidők számításáról szóló rendelkezései nem tekinthetők önmagukban irányadónak a népszavazási eljárásban. A fentiekben kifejtettek mellett erre utal az is, hogy egyrészt a népszavazási eljárásban a Pp. által nem rögzített, a Kúria honlapján és a Magyar Közlönyben való közzétételt írja elő az Nsztv., másrészt a Kúria határozata nemcsak a Bizottság határozatának felülvizsgálatát kérő tekintetében keletkeztet jogot és kötelezettséget, hanem az Nsztv. 8. § (1) bekezdésében rögzített párhuzamossági moratórium miatt valamennyi, az országos népszavazási kezdeményezés benyújtására jogosult esetében is. A párhuzamossági moratórium egyfajta törvényes korlátja az országos népszavazáshoz való jog gyakorlásának, hiszen annak fennállta alatt újabb azonos tárgyú kérdés benyújtásától a kezdeményezésre jogosultaknak tartózkodniuk kell, ellenben annak letelte megteremti a jogosultságot népszavazási kezdeményezés benyújtására. Mivel a párhuzamossági moratóriumot megszüntető kúriai döntés valamennyi, az Nsztv. 2. § (1) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott, országos népszavazási kezdeményezés szervezésére jogosult személyt, szervezetet érinti, ezért az Nsztv.-ben biztosított joguk gyakorlásának biztosítása érdekében, valamennyiüket értesíteni kell a döntés megszületéséről, ami egyúttal a népszavazáshoz való joguk ideiglenes korlátjának megszűnését is jelenti. Az értesítésnek azonban úgy kell megvalósulnia hogy az ne sértse az esélyegyenlőségnek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti választási eljárási alapelvét, mely következik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében rögzített, tisztességes eljárás követelményéből is. Ez csak úgy biztosítható, ha valamennyi érintett egy időben értesül a döntésről.
A Kúria jogszabályi kötelezettsége, hogy a népszavazási ügyben hozott határozatát az Nsztv. 30. § (3) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben és saját honlapján a meghozatal napján közzétegye.
Bár a Kúria jogszabályi kötelezettségének eleget tett és 2015. június 30-án, 18 óra 11 perckor közzétette a 78/2015. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzését, e közzétételt megelőzően döntését a Nemzeti Választási Iroda részére kézbesítette, mely a hivatkozott végzést a személyes adatok kivételével saját honlapján, a www.valasztas.hu oldalon 16 óra 5 perckor nyilvánosságra hozta. Az Iroda közzétételét követően, de a Kúria 18 óra 11 perckor történt közzétételét megelőzően jelent meg Szervező a Nemzeti Választási Iroda székházában, hogy a jelen eljárásban tárgyalt népszavazásra javasolt kérdését benyújtsa.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy sem az Nsztv. sem a mögöttes jogszabályként alkalmazandó Pp. nem rendelkeznek egyértelműen arról, hogy ha a Bizottság határozata ellen törvényes határidőn belül jogorvoslat érkezik, mely időpont tekinthető a felülvizsgálati kérelem alapján a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedése időpontjának, amelyet követően a párhuzamossági moratórium megszűnik. A Bizottság álláspontja szerint Szervező a Kúria döntésének a választások hivatalos oldalán való közzétételével joggal tekintette úgy, hogy a 78/2015. NVB határozattal elbírált népszavazási kérdés tárgya tekintetében a moratórium megszűnt.
Jelen népszavazási kérdés elbírálásának eljárásában a Nemzeti Választási Bizottság az Iroda elnökének 28/2015. Nsz. számú, 2015. július 5-én meghozott döntésében elfoglalt jogi érveléssel ellentétben úgy ítéli meg, hogy a Kúria Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzésének a választások hivatalos honlapján való, a Kúria saját honlapján való közzétételét megelőző közzététele alkalmas volt arra, hogy a népszavazás kezdeményezésére jogosultak felé közvetítse azt az információt, miszerint az „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?" kérdés hitelesítését megtagadó 78/2015. NVB határozat jogerőre emelkedett, hiszen a Kúria döntése megszületett. Mivel ez a tájékoztatás a választások hivatalos honlapján jelent meg, mely tartalmazza a már jogerősen lezárult és a folyamatban lévő országos népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos valamennyi releváns információt, ezért ez a közzététel alkalmas volt joghatás kiváltására. Ebből kifolyólag a Nemzeti Választási Bizottság a 78/2015. NVB határozattal elbírált népszavazási kérdés tárgyköre tekintetében a párhuzamossági moratórium megszűnésének időpontjaként a Kúria Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzésének a népszavazás kezdeményezésére jogosultak tekintetében hiteles közzétételként tekinthető első időpontot, vagyis a valasztas.hu oldalon való közzététel időpontját tekinti. A Bizottság álláspontja szerint e közzétételt követően nyílt meg az Nsztv. 2. § (1) bekezdésében és az 5. §-ban nevesített alanyi kör számára az a jogosultság, hogy a 78/2015. NVB határozattal elbírált népszavazási kérdéssel azonos tárgyú kérdést nyújthassanak be.
A Nemzeti Választási Bizottság a párhuzamossági moratórium megszűnésére vonatkozó, fentiekben részletezett álláspontját 7 igen és 1 nem szavazattal, 71. számú jegyzőkönyvi döntésével fogadta el.
IV.
Az Iroda elnökének 28/2015. Nsz. számú határozata részletesen tartalmazza a jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kérdés 2015. június 30-ai benyújtásának körülményeit. A határozat rögzíti, hogy Szervező 16 óra 12 perckor érkezett meg a Nemzeti Választási Iroda székházába, beléptetése az Iroda Házirendjéről szóló 36/2014. (XII. 10.) Elnöki utasítás szerint zajlott 16 óra 15 percig. A székházban való tartózkodásakor, 16 óra 14 perckor érkezett meg dr. Litresits András, a Nemzeti Választási Bizottság Magyar Szocialista Párt által megbízott tagja, aki bizottsági tagságából kifolyólag belépőkártyával rendelkezik. Dr. Litresits András a Lukács Zoltán Géza magánszemély által népszavazásra javasolt „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kezdeményezés kézbesítőjeként járt el. Dr. Litresits András a belépőkártyáját használva, későbbi érkezése ellenére hamarabb adta át a Nemzeti Választási Iroda illetékes munkatársainak az általa kézbesített népszavazási kezdeményezést, mint a jelen eljárásban tárgyalt népszavazásra feltenni kívánt kérdés Szervezője. A korábbi átadás azt eredményezte, hogy a Nemzeti Választási Iroda a Kúria Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzésének a saját honlapján való 16 óra 5 perckor történt közzétételét követően elsőként a Lukács Zoltán Géza szervező által népszavazásra javasolt kérdést érkeztette. Az Nsztv. 6. § (2) bekezdése szerint, a népszavazási kezdeményezés benyújtása időpontjának a kérdés Nemzeti Választási Irodánál történő érkeztetése számít.
Az Alkotmánybíróság már 52/1997. (X. 14.) AB határozatában rögzítette azt, hogy a népszavazáshoz való jog, mint alapjog magában foglalja az állam objektív kötelességét is a joggyakorlás feltételeinek biztosítására. [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 302., illetve a 30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.] Az intézményvédelem a népszuverenitás gyakorlására szolgáló intézmény tekintetében különös jelentőséggel bír. A népszavazás esetében az intézményi garanciáknak arra kell szolgálniuk, hogy a nép általi hatalomgyakorlás zavartalan gyakorlását, függetlenségét, önállóságát és elsőbbségét biztosítsák. A népszavazás alkotmányi szabályozásának megfelelően ezek a garanciák elsősorban eljárási jellegűek. A hivatkozott AB döntés rögzíti, hogy népszavazás garanciarendszere két elv uralma alatt áll, melyek közül az egyik a sui generis garanciális intézményrendszer kialakítása, a preventív intézmények. (ABH 1997, 331, 344.)
A Kúria 2015. április 1-jén kelt, Knk.IV.37.234/2015/2. számú határozatában akként foglalt állást, hogy „[a]z Nsztv. 8. §-ának alkalmazásával az NVB a népszavazáshoz való jog zavartalan gyakorlását biztosítja. Alapjogi megközelítésben az NVB hatásköre gyakorlásakor intézményvédelmi – preventív – feladatot teljesít: a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés alaptörvény-konformitásának vizsgálata mellett törekednie kell arra is, hogy érvényesüljenek a rendeltetésszerű joggyakorlás Nsztv.-ben és Ve.-ben megállapított kritériumai. Minden alkotmányos és visszaélésszerű joggyakorlásnak nem minősíthető kezdeményezésnek meg kell kapnia a lehetőséget arra, hogy abban a nép közvetlenül állást foglalhasson.”.
A Nemzeti Választási Bizottság figyelemmel a hivatkozott alkotmánybírósági és kúriai döntésekre, intézményvédelmi kötelezettségéből fakadóan nem hagyhatta figyelmen kívül a jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kérdés benyújtásának körülményeit. Tény, hogy a Kúria Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzésének a valasztas.hu oldalon való 2015. június 30. 16 óra 5 perckor történt közzétételét követően a Nemzeti Választási Iroda székházába abból a szándékból, hogy országos népszavazásra feltenni kívánt kérdését hitelesítés céljából a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtsa, Wodicska Zoltán magánszemély szervező érkezett először. Az, hogy beléptetése Szervezőtől független, adminisztrációs okokból hosszabb időt vett igénybe, nem eredményezheti azt, hogy alkotmányos alapjoga gyakorlásában, így a népszavazásra feltenni kívánt kérdése benyújtásában indokolatlan hátrány érje. Ebből kifolyólag a Nemzeti Választási Bizottság nem osztja a Nemzeti Választási Iroda 28/2015. Nsz. számú határozatában a kezdeményezés benyújtásának időpontja tekintetében rögzített álláspontját. A Bizottság a kezdeményezés benyújtása időpontjaként Szervező Nemzeti Választási Iroda székházába való érkezését tekinti, mely alapján az 2015. június 30. 16 óra 12 perc. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Kúria Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzésének a valasztas.hu oldalon való közzétételét követően elsőként benyújtott kezdeményezésnek Szervező által benyújtott, jelen eljárásban vizsgált „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?” kezdeményezést tekinti.
A Nemzeti Választási Bizottság arról, hogy döntése részéve teszi a benyújtás körülményeinek vizsgálatát és a fentiek szerint állapítja meg a 2015. június 30-án benyújtott népszavazási kezdeményezések sorrendjét, 6 igen és 2 nem szavazattal meghozott 72. számú jegyzőkönyvi döntésében döntött.
V.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Alaptörvényben megfogalmazott követelményeket a 8. cikk (2)-(3) bekezdései rögzítik. A (2) bekezdés szerint az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés tárgyának az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe kell tartoznia. E rendelkezést szűkíti a (3) bekezdés felsorolása, mely azokat a tárgyköröket nevesíti, melyekről nem lehet országos népszavazást tartani.
Az Nsztv. 8. § (1) bekezdése a párhuzamossági moratóriumra vonatkozó szabályokat, 9. § (1) bekezdése a népszavazási egyértelműség követelményét fogalmazza meg.
Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése pedig az országos népszavazási kezdeményezés valamennyi eljárási szakaszára az Nsztv.-ben foglalt eltérésekre figyelemmel a Ve. Általános részét is alkalmazni rendeli.
A Nemzeti Választási Bizottság – eddigi joggyakorlatával egyezően – a fentiekben rögzített szempontok figyelembevételével folytatja le jelen ügy tárgyát képező kérdés hitelesítési eljárását.
VI.
A Bizottság a 71. és 72. számú jegyzőkönyvi döntésére tekintettel megállapítja, hogy a kérdés benyújtása az eljárásjogi feltételeknek megfelelt. A kérdés nem ütközik az Alaptörvény 8. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltakba sem. Ezt követően a Bizottság azt vizsgálta, hogy a kezdeményezés az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt, a népszavazási eljárásban alkalmazandó egyértelműség követelményének megfelel-e.
Az országos népszavazás alkotmányos rendeltetése, hogy a választópolgárok az ország sorsát érintő legfontosabb, és egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül hozzanak döntést, mely döntés a törvényhozóra kötelező. Ebből a kötelező jellegből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak konkrét, országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. Ennek, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott, népszavazási egyértelműség követelményének a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú jogalkotásra köteles. A jogalkotói egyértelműség azért kívánja meg, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésben született eredmény alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli a népszavazás eredményeként, mert az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint „[a]z érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”. A hitelesítési eljárás keretében, a népszavazási eljárás céljához kötötten vizsgált, úgynevezett népszavazási egyértelműség feltételének megfelelő kezdeményezés lehet csak népszavazásra bocsátható és országgyűlési döntéshozatalra alkalmas. Mivel az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés a népszavazási eljárás legmeghatározóbb eleme, ezért a kezdeményezés benyújtóját, a szervezőt, felelősség terheli abban, hogy milyen kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni.
A Bizottság álláspontja szerint a kérdés az alábbiak miatt nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének.
A népszavazásra feltenni kívánt kérdés a jogalkotó számára azt a kötelezettséget kívánja előírni, hogy generálisan kerüljön rögzítésre a vasárnapi pihenőnaphoz való jog és, hogy vasárnap tiltsa meg az üzletek nyitva tartását.
A pihenőidővel összefüggésben az Alaptörvény XVII. cikk (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.”
Az Alaptörvény hivatkozott bekezdése a pihenőidőhöz való jogot tartalmazza. A pihenőidővel összefüggő részletszabályokat, így az arra vonatkozó szabályt, hogy annak mikor és milyen feltételek alapján kell vasárnapra esnie, több törvény is rögzíti. A teljesség igénye nélkül többek között a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 105. §-a; a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 101. § (3) bekezdése; a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 95. § (4) bekezdése; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdése; a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. § (6) bekezdése, valamint a 147. § (7) bekezdése; a sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. § (2) bekezdés és annak d) pontja; az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 12/G. §-a, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 47. § (1) és (3) bekezdései; a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 136. § (4)-(5) bekezdései, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 245-246. §-ai.
A Kúria a Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzésében, melyben a Bizottság által megtagadott „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?" népszavazási kérdés határozatát vizsgálta, rögzítette, hogy „[h]elyesen utalt az NVB határozatában arra is, hogy a törvényi szabályozás szintjén a vasárnapi pihenőnap kérdése rendezett. Ezért a kérdés hitelesítésére a választói egyértelműség Nsztv. 9. § (1) bekezdése alapján sem volt lehetőség”.
A Nemzeti Választási Bizottság fenntartva korábbi határozatában foglalt és a Kúria által is megerősített álláspontját, megállapítja, hogy mivel a vasárnapi pihenőnap szabályozása törvényi szinten már rögzítve van, így a népszavazásra javasolt kérdésben tartott népszavazás esetén a választópolgár valójában nem lenne tisztában azzal, hogy döntésével pontosan milyen jogalkotási feladatot írna elő az Országgyűlés számára.
A népszavazási kérdésnek az üzletek vasárnapi zárva tartásával összefüggésben a Bizottság az alábbiakat rögzíti. Az üzlet fogalmát a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 2. § 14. pontja definiálja, míg az üzletek nyitva tartására vonatkozó szabályokat a 3-6. §-a rögzíti.
A népszavazási kezdeményezés tehát egyrészt vonatkozik a vasárnapi pihenőnapról rendelkező törvényeknek – a népszavazási eljárásban alkalmazandó választópolgári egyértelműségen túlmutató – módosítására, és emellett a Törvény módosítására is. A népszavazási kérdés alapján ugyanis az Országgyűlésnek végső soron módosítani, illetve hatályon kívül kellene helyezni a Törvény 4. § (1) bekezdésében, az 5. § (1)-(3) bekezdéseiben és a 6. §-ban foglalt, a vasárnapi zárva tartás alól meghatározott időpontokban, illetve meghatározott üzletek tekintetében felmentést adó szabályokat.
A népszavazásra javasolt kérdés tehát valójában két kérdést tartalmaz, melyek között nincs egyértelmű ok-okozati összefüggés, ebből kifolyólag azok egy kérdésben való szerepeltetése által a választópolgárnak nincs lehetősége a részkérdésekről külön-külön véleményt nyilvánítani. A Bizottság álláspontja szerint ezért a kérdés ezen okból sem felel meg a népszavazási eljárásban alkalmazandó választópolgári egyértelműség követelményének.
VII.
A fent leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, tekintettel arra, hogy a kérdés az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti, az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének nem felel meg, ezért annak hitelesítését az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadta.
VIII.
A határozat az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésén, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a 3. §-án, 8. §-án, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. §-án, a 30. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 222-232. §-ain, a Pp. 227-228. §-ain és a 324. §-án, a Törvény rendelkezésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. július 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke