Az Országos Választási Bizottság
124/2013. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 31-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2013. július 1-jén aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy mindenkinek egyenlő esélyt kell biztosítani a vagyonosodásra Magyarországon, és ennek elérése céljából fel kell lépni a nepotizmus ellen, amelyet segíthet az a svájci gyakorlat, amely lehetővé teszi azt, hogy bármely törvényt népszavazással semmisé lehet nyilvánítani?”
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdésében felsorolja, hogy milyen témákban nem lehet országos népszavazást tartani. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezés bármely törvény népszavazással történő megsemmisítését kezdeményezi, az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben megtartott érvényes és ügydöntő népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdését módosítaná, és az ott felsorolt, tiltott tárgykörbe tartozó törvények, valamint az Alaptörvény megsemmisítését is lehetővé tenné népszavazás útján.
Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés – közvetett módon – az Alaptörvény módosítását is magában foglalja, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja értelmében országos népszavazás tárgya nem lehet.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben megjelölt „vagyonosodás”, „nepotizmus” továbbá „svájci gyakorlat” kifejezések nem egyértelmű fogalmak, azok pontos tartalmát sem a választópolgár, sem a jogalkotó nem tudja egyértelműen végrehajtani. Mindezek alapján a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy aláírásával pontosan milyen tartalmú kezdeményezést támogatna, és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés sem tudja eldönteni, hogy milyen jogalkotásra köteles.
Eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a választópolgár számára nem állapítható meg egyértelműen, hogy milyen összefüggés van a vagyonosodáshoz való egyenlő esély biztosítása, a nepotizmus elleni fellépés és a svájci népszavazási gyakorlat között. Ezáltal a választópolgár nem lenne tisztában azzal, hogy az aláírásával milyen kezdeményezést támogat.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint tehát a népszavazásra bocsátandó kérdés nem felel meg sem a választópolgári egyértelműség, sem a jogalkotói egyértelműség követelményeinek.
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani illetve a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke