123/2022. NVB határozat - az országgyűlési képviselők 2022. április 3. napjára kitűzött általános választásán az országos nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatokat megillető központi költségvetési támogatás meghatározása tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

123/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság az országgyűlési képviselők 2022. április 3. napjára kitűzött általános választásán az országos nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatokat megillető központi költségvetési támogatás meghatározása tárgyában – 6 igen és 0 nem szavazattal – meghozta az alábbi

 

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az egyes, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatoknak járó központi költségvetési támogatás összegét jelen határozat mellékletét képező dokumentumban foglaltak szerint állapítja meg.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

 

Indokolás

I.

[A központi költségvetési támogatás összegének meghatározása]

[1]    Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 7. §-a alapján az országgyűlési képviselők választásán országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható.

[2]    A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 1. melléklete szerint, a törvény értelmében nemzetiségnek minősül a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

[3]    Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 4. § (1) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok együttesen a központi költségvetésből az 5. § szerinti összeg 30 %-ával megegyező összegű támogatásra jogosultak.

[4]    A Nemzeti Választási Bizottság a Kftv. 4. § (2) bekezdése alapján, az (1) bekezdés szerinti támogatásból az egyes, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatnak járó összeget, az országos lista bejelentésére meghatározott határidő letelte után, valamennyi bejelentett nemzetiségi lista nyilvántartásba-vétele tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, a Kftv. 1. mellékletben meghatározott eljárás szerint határozza meg, és erről a Nemzeti Választási Iroda útján értesíti a Magyar Államkincstárt.

[5]    A Kktv. 5. §-a alapján a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatokat megillető támogatás alapja az országgyűlési képviselők általános választásán megszerezhető összes mandátum és ötmillió forintnak a szorzata. Ezt az összeget a Kktv. hatálybalépését követő általános országgyűlési képviselőválasztást követő évtől kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre megállapított fogyasztói árindexszel évente növelni kell.

[6]    A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy 2022-ben a nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok között felosztható, a Kftv. 5. § szerinti összeg 30%-ával megegyező, fogyasztói árindexszel növelt összeg: 353.094.337.- forint.

[7]    A Kktv. 1. melléklete – amely módosítás nélkül 2014. január 1. napjától hatályos - alapján az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása összegét a következő eljárás szerint kell kiosztani:

a) A nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben névjegyzékbe vett választópolgárok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes nemzetiségi választópolgár).

b) A 4. § (1) bekezdése szerinti összeg kétharmadát el kell osztani az összes nemzetiségi választópolgár számával. Az így kapott hányados egész része az egy nemzetiségi választópolgárra jutó támogatás összege (a továbbiakban: kvóta).

c) A nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgárok számát az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatonként meg kell szorozni a kvótával. Az így kapott összeg az országos nemzetiségre jutó támogatás elsődleges összege.

d) A 4. § (1) bekezdése szerinti összeg egyharmadát egyenlő arányban kell felosztani az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok között. Az így kapott összeg az országos nemzetiségre jutó támogatás másodlagos összege.

e) Ha az eljárás során fel nem használt összeg marad, azt az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok között egyenlő arányban kell felosztani. Az így kapott összeg az országos nemzetiségre jutó támogatás harmadlagos összege.

f) Az a)-e) pont szerint kapott összeg az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatnak járó támogatás összege.

[8]    A Nemzeti Választási Bizottság a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségi listát vette jogerősen nyilvántartásba, amelyek közül a legkésőbb meghozott határozatai 2022. február 28-án 16.00 órakor jogerőre emelkedtek.

[9]    2021. június 26. napjával - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2021. évi XCVII. törvény okán - alapvetően megváltoztak a nemzetiségi listaállítás szabályai [lásd: Njtv. 117/A. §], ahhoz a közgyűlés legkésőbb 2022. január 31-ig meghozott, jogerős döntése szükséges. Az Országos Roma Önkormányzat az Njtv. 117/A. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig nem döntött a nemzetiségi lista állításáról, ennél fogva roma nemzetiségi lista sem kerülhetett bejelentésre és nyilvántartásba vételre.

[10] Tekintettel arra, hogy a 2022. április 3. napjára kitűzött országgyűlési választások során most először fordul elő az a helyzet, hogy valamely nemzetiség nem állít nemzetiségi listát, a Bizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a Kftv. 1. mellékletében meghatározott számítást a 13 nemzetiség tekintetében, vagy a nemzetiségi listát állító 12 nemzetiség tekintetében - a roma nemzetiség figyelembevétele nélkül - kell elvégeznie.

[11] A Bizottság megállapítja, hogy önmagában a Kftv. 4. §-ának és 1. mellékletének nyelvtani értelmezése alapján a kérdés nem dönthető el egyértelműen, ezért szükség van a Kftv. szabályainak logikai, rendszertani értelmezésére is. Ennek során a Bizottság megállapítja, hogy a Kftv. 4. §-a számol azzal, hogy valamely nemzetiség nem állít jogerősen országos listát, hiszen a Kftv. 4. § (2) bekezdésében a jogalkotó kifejezetten megjeleníti, hogy a költségvetés támogatás összegéről „valamennyi bejelentett nemzetiségi lista nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követően” kell dönteni.

[12] A Kftv. rendszeréből, logikai felépítéséből következő szabályozási elvek figyelembevételével az állapítható meg, hogy a Kftv. 4. § (1) bekezdése szerinti összeg kétharmad részének felosztása az egyes nemzetiségek között súlyozottan (a névjegyzékbe vett választópolgárok számára tekintettel történik), míg a Kftv. 4. § (1) bekezdése szerinti összeg kisebb részét, és a fel nem használt összeget az egyes nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok között egyenlő arányban kell felosztani.

[13]  A szabályozás logikai értelmezése alapján, a költségvetési támogatások felosztásakor, a teljes összeg kétharmad részére egy súlyozott rendszer jelenik meg. Ezen ténynek azért van különös jelentősége, mert a 103/2022. NVB határozat szerint, a szavazás napját megelőző 35. napon a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárokból 32876 fő volt a roma nemzetiséghez tartozó. Ez a szám az összes, a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár több mint 40%-a.

[14] Amennyiben a roma nemzetiséghez tartozó választópolgárok száma a Kftv. 1. melléklete szerinti számítás elvégzésekor – már az elsődleges összeg megállapításánál – figyelembevételre kerülne, úgy a roma nemzetiségre eső elsődleges összeg [lásd Kftv. 1. melléklet c) pont] fel nem használt összegként jelenne meg, és révén, hogy nemzetiségi lista állításra nem került sor, így e támogatásrészt nincs ki részére kiosztani. A fel nem használt összeg nemzetiségek közötti elosztása pedig nem súlyozottan, hanem egyenlő arányban kerül felosztásra a nemzetiségek között. [lásd Kftv. 1. melléklet e) pont].

[15] Ez pedig ellent mondana a jogszabályi rendelkezésekből kiolvasható azon jogalkotói szándéknak, hogy a költségvetési támogatás nagyobb részének szétosztásakor a nemzetiségi választópolgárok száma szerinti súlyozás, azaz az adott nemzetiség magyarországi reprezentációja kerüljön figyelembe vételre.

[16] Abban az esetben, ha a Bizottság a roma nemzetiségi választópolgárok számát, az egyes nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzatok közötti támogatás felosztásakor figyelembe venné, úgy a jogalkotó eredeti szándéka sérülne, az egyes nemzetiségek közötti országos reprezentációnak figyelembevétele csorbulna.

[17] Ennél fogva a Nemzeti Választási Bizottság jelen határozata mellékletét képező dokumentumban a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiség esetében, a roma nemzetiségi választópolgárok számának figyelmen kívül hagyásával állapította meg az országos nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzatoknak járó központi költségvetési támogatás összegét.

II.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[18] A határozat a Vjt. 7. §-án, a Nktv. 1. mellékletén, a Kktv. 4. § (1) és (2) bekezdésén, az 5. §-án, valamint 1. mellékletén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul

 

Budapest, 2022. március 2.

 

Dr. Bozsóki Éva

a Nemzeti Választási Bizottság

elnökhelyettese