A Nemzeti Választási Bizottság
123/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Lukács Zoltán Géza magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 6 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. augusztus 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Szervező – dr. Litresits András, a Nemzeti Választási Bizottság Magyar Szocialista Párt által megbízott tagjának kézbesítése által – 2015. június 30-án 16 óra 15 perckor 27 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások közül 25 felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A benyújtott dokumentáció az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltételek meglétének igazolására tartalmazta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. május 13-án kelt határozatát. A Hatóság NAIH-85456/2015. nyilvántartási számon Szervezőt, mint adatkezelőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: Iroda) elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított öt napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát.
Az Iroda elnöke a 2015. július 5-én kelt, 27/2015. Nsz. számú határozatában a népszavazásra javasolt kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet elutasította és nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság elé. A határozat szerint a 2015. június 30-án 16 óra 15 perckor benyújtott „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” népszavazási kezdeményezés azonos tárgyú az „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?" kezdeményezéssel. Ez utóbbi kérdés hitelesítését megtagadó 78/2015. számú NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.435/2015/4. számú kúriai végzés 2015. június 30-án 18 óra 11 perckor került közzétételre a Kúria hivatalos honlapján, a www.kuria-birosag.hu oldalon. Az Iroda álláspontja szerint a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedésének időpontja – amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság határozata a Kúria döntése által válik jogerőssé – a Kúria döntésének hivatalos honlapján – www.kuria-birosag.hu – való közzététele. Mindezek alapján az Iroda elnöke a 27/2015. Nsz. számú határozatában megállapította, hogy a 2015. június 30-án 16 óra 15 perckor benyújtott népszavazási kezdeményezés a 78/2015. NVB határozattal elbírált népszavazási kérdés jogerőre emelkedését megelőzően került benyújtásra, így az az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontjába ütközött. Az Iroda elnöke a leírtakon túl a kezdeményezés benyújtásának körülményeit is rögzítette határozatában.
II.
Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése rögzíti, hogy „[a] Nemzeti Választási Iroda elnökének határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs, de a szervező a kérdést ismételten benyújthatja”.
A magánszemély Szervező fenti jogszabályi rendelkezésre hivatkozva 2015. július 7-én személyesen eljárva ismételten benyújtotta az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet, további három, összesen 27 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet – mely aláírásokból 23 érvényes – , valamint a Hatóság NAIH-85456/2015. számú határozatát.
Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése szerint „[a]z ismételten benyújtott kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére kell tűzni, kivéve, ha a támogató választópolgárok száma - beleértve a magánszemély szervezők számát is - nem éri el a húszat”. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezéshez benyújtott támogató aláírások száma meghaladja a jogszabályi minimumot, az Iroda a hivatkozott törvényi rendelkezésre tekintettel a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság 2015. április 21-i ülésén megtagadta a Magyar Munkáspárt által benyújtott „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését. A határozat meghozatalát megelőzően a Bizottság 45. számú jegyzőkönyvi döntésével 1 igen és 9 ellenszavazattal úgy döntött, hogy az azonos tárgykörre vonatkozó eljárásjogi szempontot nem vonja be döntésébe és anyagi jogi alapon, tehát tárgyköri alapon bírálja el a kérdést. A népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését a Bizottság az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába való ütközés miatt tagadta meg.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen a jogorvoslatra nyitva álló határidőn belül bírósági felülvizsgálat iránti kérelem került benyújtásra. A Kúria Knk.IV.37.435/2015/4. számú, 2015. június 30-án meghozott végzésében a Bizottság 78/2015. számú határozatát helybenhagyta. A Kúria határozatát a meghozatala napján futár útján kézbesítette a Nemzeti Választási Irodának és a Bizottságnak, és az Iroda azt a valasztas.hu oldalon 2015. június 30-án 16 óra 5 perckor közzétette. A Kúria hivatkozott döntését saját honlapján a meghozatal napján, 18 óra 11 perckor tette közzé.
A Kúriának a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nyomán lefolytatott eljárását az Nsztv. 30. §-a, az 1. § (1) bekezdés alapján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részének 222 – 232. §-ai, valamint a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján – a Ve.-ben foglalt eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései szabályozzák. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések egyike sem tartalmaz egyértelmű, kógens szabályt arra vonatkozóan, hogy a Kúria népszavazási ügyben hozott határozata pontosan mikor tekinthető jogerősnek. A jogerőhöz azonban jogkövetkezményt fűz az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontja mikor kimondja, hogy a védettséget megteremtő kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig. A jogerőre emelkedés időpontja azért bír relevanciával, mert ettől kezdve nyílik meg az Nsztv. 2. § (1) bekezdésében és az 5. §-ban nevesített alanyi kör számára – figyelemmel az Nsztv. 8. § (2) bekezdésében foglalt tilalomra – a lehetőség, hogy gyakorolják az Alaptörvényben deklarált alapjogukat és népszavazást kezdeményezhessenek.
A Pp. 324. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási perekben hozott határozat jogerejére a 227-228. § rendelkezései az irányadóak, melyek a határozat jogerejét a kihirdetéshez, a határidőket pedig, melyet a jogerőre emelkedéstől kell számítani, a féllel történő közléstől számítják. A Ve. 229. (2) bekezdése alapján a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban, tanácsban határoz, vagyis döntését nem nyilvános, hanem zárt ülésen hozza meg, ebből kifolyólag a Pp. 218. § (3) bekezdése szerinti kihirdetés szabályai nem alkalmazhatóak a népszavazási eljárásban. A Ve. 232. § (3) bekezdése alapján a bíróság a kérelmezővel közli a felülvizsgálat során hozott határozatot. A bírósági döntésnek a jogorvoslati kérelmet benyújtó kérelmezővel való közlésének időpontja a Kúria által nem ismertetett időpont, így ezen időponttól semmilyen határidő nem számítható.
A Pp. alapján meghozott határozatok merőben eltérnek a népszavazási eljárásban meghozott döntésektől, ebből kifolyólag pedig a Pp.-nek a jogerőről és az ahhoz kapcsoló határidők számításáról szóló rendelkezései nem tekinthetők önmagukban irányadónak a népszavazási eljárásban. A fentiekben kifejtettek mellett erre utal az is, hogy egyrészt a népszavazási eljárásban a Pp. által nem rögzített, a Kúria honlapján és a Magyar Közlönyben való közzétételt írja elő az Nsztv., másrészt a Kúria határozata nemcsak a Bizottság határozatának felülvizsgálatát kérő tekintetében keletkeztet jogot és kötelezettséget, hanem az Nsztv. 8. § (1) bekezdésében rögzített párhuzamossági moratórium miatt valamennyi, az országos népszavazási kezdeményezés benyújtására jogosult esetében is. A párhuzamossági moratórium egyfajta törvényes korlátja az országos népszavazáshoz való jog gyakorlásának, hiszen annak fennállta alatt újabb azonos tárgyú kérdés benyújtásától a kezdeményezésre jogosultaknak tartózkodniuk kell, ellenben annak letelte megteremti a jogosultságot népszavazási kezdeményezés benyújtására. Mivel a párhuzamossági moratóriumot megszüntető kúriai döntés valamennyi, az Nsztv. 2. § (1) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott, országos népszavazási kezdeményezés szervezésére jogosult személyt, szervezetet érinti, ezért az Nsztv.-ben biztosított joguk gyakorlásának biztosítása érdekében, valamennyiüket értesíteni kell a döntés megszületéséről, ami egyúttal a népszavazáshoz való joguk ideiglenes korlátjának megszűnését is jelenti. Az értesítésnek azonban úgy kell megvalósulnia hogy az ne sértse az esélyegyenlőségnek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti választási eljárási alapelvét, mely következik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében rögzített, tisztességes eljárás követelményéből is. Ez csak úgy biztosítható, ha valamennyi érintett egy időben értesül a döntésről.
A Kúria jogszabályi kötelezettsége, hogy a népszavazási ügyben hozott határozatát az Nsztv. 30. § (3) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben és saját honlapján a meghozatal napján közzétegye.
Bár a Kúria jogszabályi kötelezettségének eleget tett és 2015. június 30-án 18 óra 11 perckor közzétette a 78/2015. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzését, e közzétételt megelőzően döntését a Nemzeti Választási Iroda részére kézbesítette, mely a hivatkozott végzést a személyes adatok kivételével saját honlapján, a www.valasztas.hu oldalon 16 óra 5 perckor nyilvánosságra hozta. Az Iroda közzétételét követően, de a Kúria 18 óra 11 perckor történt közzétételét megelőzően jelent meg Szervező kézbesítője a Nemzeti Választási Iroda székházában, hogy a jelen eljárásban tárgyalt népszavazásra javasolt kérdést benyújtsa.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy sem az Nsztv., sem a mögöttes szabályként alkalmazandó Pp. nem rendelkeznek egyértelműen arról, hogy ha a Bizottság határozata ellen törvényes határidőn belül jogorvoslat érkezik, mely időpont tekinthető a felülvizsgálati kérelem alapján a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedése időpontjának, amelyet követően a párhuzamossági moratórium megszűnik. A Bizottság álláspontja szerint Szervező a Kúria döntésének a választások hivatalos oldalán való közzétételével joggal tekintette úgy, hogy a 78/2015. NVB határozattal elbírált népszavazási kérdés tárgya tekintetében a moratórium megszűnt.
Jelen népszavazási kérdés elbírálásának eljárásában a Nemzeti Választási Bizottság az Iroda elnökének 27/2015. Nsz. számú, 2015. július 5-én meghozott döntésében elfoglalt jogi érveléssel ellentétben úgy ítéli meg, hogy a Kúria a Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzésének a választások hivatalos honlapján való, a Kúria saját honlapján való közzétételét megelőző közzététele alkalmas volt arra, hogy a népszavazás kezdeményezésére jogosultak felé közvetítse azt az információt, miszerint az „Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?" kérdés hitelesítését megtagadó 78/2015. NVB határozat jogerőre emelkedett, hiszen a Kúria döntése megszületett. Mivel ez a tájékoztatás a választások hivatalos honlapján jelent meg, mely tartalmazza a már jogerősen lezárult és a folyamatban lévő országos népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos valamennyi releváns információt, ezért ez a közzététel alkalmas volt joghatás kiváltására. Ebből kifolyólag a Nemzeti Választási Bizottság a 78/2015. NVB határozattal elbírált népszavazási kérdés tárgyköre tekintetében a párhuzamossági moratórium megszűnésének időpontjaként a Kúria Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzésének a népszavazás kezdeményezésére jogosultak tekintetében hiteles közzétételként tekinthető első időpontot, vagyis a valasztas.hu oldalon való közzététel időpontját tekinti. A Bizottság álláspontja szerint e közzétételt követően nyílt meg az Nsztv. 2. § (1) bekezdésében és az 5. §-ban nevesített alanyi kör számára az a jogosultság, hogy a 78/2015. NVB határozattal elbírált népszavazási kérdéssel azonos tárgyú kérdést nyújthassanak be. A Nemzeti Választási Bizottság a párhuzamossági moratórium megszűnésére vonatkozó, fentiekben részletezett álláspontját 7 igen és 1 nem szavazattal, 71. számú jegyzőkönyvi döntésével fogadta el.
IV.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Alaptörvényben megfogalmazott követelményeket a 8. cikk (2)-(3) bekezdései rögzítik. A (2) bekezdés szerint az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés tárgyának az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe kell tartoznia. E rendelkezést szűkíti a (3) bekezdés felsorolása, mely azokat a tárgyköröket nevesíti, melyekről nem lehet országos népszavazást tartani.
Az Nsztv. 8. § (1) bekezdése a párhuzamossági moratóriumra vonatkozó szabályokat, 9. § (1) bekezdése a népszavazási egyértelműség követelményét fogalmazza meg.
Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése pedig az országos népszavazási kezdeményezés valamennyi eljárási szakaszára az Nsztv.-ben foglalt eltérésekre figyelemmel a Ve. Általános részét is alkalmazni rendeli.
A Nemzeti Választási Bizottság – eddigi joggyakorlatával egyezően – a fentiekben rögzített szempontok figyelembevételével folytatja le jelen ügy tárgyát képező kérdés hitelesítési eljárását.
V.
Az Iroda elnökének 27/2015. Nsz. számú határozata részletesen tartalmazza a jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kérdés 2015. június 30-ai benyújtásának körülményeit. A határozat rögzíti, hogy a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság Magyar Szocialista Párt által megbízott tagja kézbesítette, úgy hogy a Nemzeti Választási Iroda székházába való 16 óra 14 perckor való megérkezésekor a székházban már 16 óra 12 perc óta – az „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?” népszavazási kérdés benyújtásának szándékával – bent tartózkodott és a beléptetéshez szükséges adminisztrációs kötelezettségének tett eleget Wodicska Zoltán magánszemély szervező. Tekintettel arra, hogy dr. Litresits András bizottsági tagságából kifolyólag belépőkártyával rendelkezik, így hamarabb tudta átadni a Nemzeti Választási Iroda illetékes munkatársainak az általa kézbesített népszavazási kezdeményezést, mint Wodicska Zoltán. A korábbi átadás azt eredményezte, hogy a Nemzeti Választási Iroda a Kúria Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzésének a saját honlapján való 16 óra 5 perckor történt közzétételét követően elsőként a Lukács Zoltán Géza szervező által népszavazásra javasolt kérdést érkeztette. Az Nsztv. 6. § (2) bekezdése szerint, a népszavazási kezdeményezés benyújtása időpontjának a kérdés Nemzeti Választási Irodánál történő érkeztetése számít.
Ahogyan azt a határozat IV. pontja is tartalmazza, a népszavazási eljárásra a Ve. Általános részének rendelkezései is alkalmazandók, ebből kifolyólag a hitelesítési eljárás során vizsgálandó az is, hogy a népszavazási eljárás valamennyi szakaszában megtartásra kerültek-e a Ve. eljárási alapelvei, köztük a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. A népszavazáshoz való jog – mely magában foglalja a kezdeményezéshez való jogot is – nem korlátlan, annak gyakorlása során figyelemmel kell lenni és érvényre kell juttatni az Alaptörvény, az Nsztv. irányadó rendelkezéseit és többek között a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is. Ezt az álláspontját a Nemzeti Választási Bizottság már több, így többek között a 100-116/2015. számú határozataiban is rögzítette.
Az Alkotmánybíróság a választási eljárási alapelveket – melyek közöl a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás az 1997. évi C. törvényben és a hatályos Ve.-ben is alapelvként szerepel – 32/2001. (VII. 11.) AB határozatában a jogbiztonság garanciájaként értelmezte. (ABH 2001, 287, 295) A népszavazási kezdeményezés tekintetében a rendeltetésellenes joggyakorlás mércéjét az Alkotmánybíróság a 18/2008. (III. 12.) AB számú határozatában fogalmazta meg, mely döntésben foglaltakat a Nemzeti Választási Bizottság jelen eljárásában is irányadónak tekinti. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a rendeltetésellenes joggyakorlás kritériumai minden esetben, esetről esetre vizsgálandók, és a konkrét ügy összes körülményeit vizsgálva állapíthatók meg azok a szerevezői magatartások, amelyek ellentétesek a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével.
A 18/2008. (III. 12.) AB határozat szerint a Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontjával ellentétes magatartásról akkor beszélhetünk, ha a hitelesítési eljárás során a választási bizottság a konkrét tények vizsgálata alkalmával – melyek vonatkozásában az Alkotmánybíróság példálózó jelleggel a benyújtott kezdeményezések elemzését, a kezdeményező eljárását és nyilatkozatait említette – „olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően élt jogával.” (ABH 2008, 212, 225).
A Ve. 14. § (1) bekezdése szerint „[a] választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása”.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nem tekinthető a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjával és a 14. § (1) bekezdésében foglalt pártatlanság elvével összeegyeztethető magatartásnak az, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagja, magánszemély szervező népszavazásra javasolt kérdése kézbesítőjeként jár el a Nemzeti Választási Irodában és ennek alkalmával a bizottsági tagságából eredő többletjogosítványát használja. Ez az eljárás továbbá felveti a népszavazás kezdeményezésére jogosultak esélyegyenlőségének sérelmét is. A Bizottság a jelen eljárásban tárgyalt kezdeményezés 2015. június 30-án történt, dr. Litresits András általi kézbesítését a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt eljárási alapelvbe ütközőnek tekinti, valamint figyelemmel van arra a tényre is, hogy a Nemzeti Választási Iroda székházába azon szándékkal, hogy országos népszavazást kezdeményezzen, a Kúria Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzésének a valasztas.hu oldalon való 16 óra 5 perckor történt közzétételét követően elsőként a személyesen eljáró Wodicska Zoltán szervező érkezett 16 óra 12 perckor.
Mindebből kifolyólag a Nemzeti Választási Bizottság a Kúria Knk.IV.37.435/2015/4. számú végzésének a valasztas.hu oldalon való közzétételét követően elsőként benyújtott kezdeményezésnek a Nemzeti Választási Iroda álláspontjával ellentétben a Wodicska Zoltán magánszemély szervező által benyújtott, „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?” kezdeményezést tekinti. A benyújtás időpontjaként a magánszemély Szervező 2015. június 30-án a Nemzeti Választási Iroda székházába való érkezését tekinti, mely 2015. június 30. 16 óra 12 perc. A jelen eljárásban vizsgált népszavazási kérdés benyújtása időpontjának a Bizottság dr. Litresits Andrásnak a székházba való, 2015. június 30. 16 óra 14 perckor való érkezését tekinti. A Nemzeti Választási Bizottság arról, hogy döntése részéve teszi a benyújtás körülményeinek vizsgálatát és a fentiek szerint állapítja meg a 2015. június 30-án benyújtott népszavazási kezdeményezések sorrendjét, 6 igen és 2 nem szavazattal meghozott 72. számú jegyzőkönyvi döntésében döntött.
VI.
A Nemzeti Választási Bizottságnak a benyújtás időpontjának meghatározását követően abban kell állás foglalnia, hogy jelen népszavazási kérdés tekintetében fennállnak-e a tartalmi vizsgálat és elbírálás feltételei, vagy a kezdeményezést eljárásjogi szempontból kell vizsgálni.
A Bizottság vizsgálja, hogy a Wodicska Zoltán magánszemély szervező által benyújtott „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?” népszavazási kérdés és a jelen eljárásban tárgyalt kérdés azonos tárgyú-e.
Az Nsztv. 8. § (3) bekezdése szerint két kérdés abban az esetben tekinthető azonos tárgyúnak, ha azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre.
A Kúria Knk.IV.37.234/2015/2. számú határozatában értelmezte az Nsztv. 8. § (3) bekezdése szerinti, azonos tárgyú kérdésekre vonatkozó rendelkezését. A Kúria e végzésében rögzítette, hogy „[a] teljes vagy a részbeni azonos, egymást kizáró jogalkotói kötelezettség lényegében a jogalkotói egyértelműség követelményének vizsgálatát jelenti arra az esetre, amennyiben a két népszavazási kezdeményezés alapján érvényes és eredményes népszavazás megtartására kerülne sor. Az Nsztv. hivatkozott rendelkezése értelmében nem teljesül e követelménye akkor, ha a kérdések tárgyukat tekintve legalább részben azonosságot mutatnak, avagy azzal éppen ellentétesen, egymást kizáró tartalmúak”.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Wodicska Zoltán magánszemély szervező által benyújtott kérdésből egyértelműen következik a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosítása. Jelen eljárásban tárgyalt kérdés a Törvény hatályon kívül helyezését kívánja előírni az Országgyűlés számára.
Fentiek alapján megállapítható, hogy mindkét kérdés a Törvényt érintő jogalkotást kíván az Országgyűlés számára előírni, vagyis a két kérdés azonos tárgybélisége fennáll.
Az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint a tárgyköri védettséget megteremtő, elsőként benyújtott kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig.
Tekintettel a Bizottság 71. és 72. számú jegyzőkönyvi döntésére az „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?” népszavazási kérdés tárgykörében legkorábban e kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedését követően van lehetőség népszavazási kezdeményezés benyújtására.
VII.
A Bizottság megállapítja, hogy az „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?” népszavazási kérdés és a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés azonos tárgyúnak tekinthetők. Ebből és a Bizottság 71. és 72. számú jegyzőkönyvi döntéséből kifolyólag az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdést tartalmazó kezdeményezés az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelménynek nem felel meg, ezért a Bizottság az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.
Mivel a kezdeményezés az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontjába ütközik, ezért azt, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikkének és az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt népszavazási egyértelműség követelményének megfelel-e a Nemzeti Választási Bizottság nem vizsgálta.
VIII.
A határozat az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésén, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a 3. §-án, a 8. §-án, a 10. §-án, a 30. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 222-232. §-ain, a Pp. 227-228. §-ain és a 324. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. július 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke