A Nemzeti Választási Bizottság
121/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. H. P. (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 6 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben utasítja el.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. március 1-jén 0 óra 19 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az Alaptörvény C) cikkének (2) bekezdése, Q) cikkének (3) bekezdése, a VIII. cikkének (3) bekezdése, IX. cikkének (2) bekezdése, valamint a XV. cikk (2) bekezdése, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, és e) a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alaplevének megsértése, továbbá az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkében nevesített szabad választáshoz való jog megsértése miatt.
[2] A kifogás tárgya a bizonyítékként csatolt fényképeken szereplő plakátokkal folytatott tevékenység, amelyeket Magyarország Kormánya, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által alapított Kövess Minket 2022. Kft., illetve a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt megbízásából Pécsen, Baranya megyében, és Magyarország teljes területén kihelyezésre kerültek.
[3] Kifogásának első részében előadta, hogy Magyarország közterületein, így Baranya megyében és annak megyeszékhelyén, Pécsen is, számos olyan óriásplakát került kihelyezésre hónapokkal ezelőtt, amely plakátok részben a mai napig láthatóak és amely plakátokon a „Készült Magyarország Kormánya megbízásából” és a „Kormány Információ” feliratok szerepelnek. Előadta, hogy ezek a plakátok kampányolási céllal, a kormányzat, illetve a kormánypártok érdekében kerültek kihelyezésre, az azokon szereplő, „Magyarország előre megy, nem hátra” szlogen ma már mindenki számára ismert. E plakátok megítélése szerint a „Kormány Információ” felirattal szemben, információs tartalommal nem bírnak, azok egyértelműen „választási mozgósítási célt szolgál”-nak.
[4] Rögzítette, hogy a „Magyarország előre megy! Nem hátra.” szlogennel ellátott óriásplakátokat a kampányidőszak alatt fokozatosan felváltották a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek kampányplakátjai, a CÖF-CÖKA Kft. plakátja és a kormányzat „Védjük meg a gyerekeket!” szlogenű plakátjai, de megítélése szerint ezek jó ideig együtt is láthatóak voltak. E négyféle plakát együtt, „egymást felerősítve érvényesítik a kormánypártokat támogató és az ellenzéki pártok ellen szóló reklámhatását.” Kifogásában azt is rögzíti, hogy „ma már a pécsi utcákon nem látható »Magyarország előre megy! Nem hátra.« óriásplakátok”, hatásukat azonban így is kifejtik.
[5] Álláspontja szerint a „Magyarország előre megy! Nem hátra.” plakátok sértik az Alaptörvényt és több nemzetközi egyezményt is, mivel azokon keresztül az állam súlyosan beavatkozott a pártok választási kampányába a kormánypártok oldalán.
[6] Kifogásának második része – a magyarnemzet.hu weboldalra hivatkozással – a CÖF-CÖKA által alapított Kövess Minket 2022 Kft. megrendelésére készült óriásplakátokat érinti, amelyeken az „A Főnöknek van egy klónja: mini Feri” felirat szerepel. Kifogástevő álláspontja alapján ezen plakátok is a pártok „választási versenyébe való állami beavatkozás eszközeinek minősülnek”. Ennek indokaként előadta, hogy a CÖF-CÖKA működtetése „állami cégek százmilliós nagyságrendű adományaiból történik”. Állítása alátámasztásaként az atlatszo.hu 2021. december 21-i cikkének linkjét jelölte meg.
[7] Kifogásának harmadik részében előadta, hogy a kampányidőszak kezdetét követően megjelentek a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek plakátjai is, amelyeken szerepel az „Előre menjünk, ne hátra!” szlogen, ami meglátása szerint az állam által milliárdokért terjesztett „Magyarország előre megy! Nem hátra.” plakátok szlogenjére rímel, és amelyek hasonlósága véleménye szerint nem lehet véletlen. Álláspontja szerint a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek azon hirdetményei, amelyek a Kormány megbízásából készült plakátokon szereplő szlogenre rímelnek, sértik az állam pártsemlegességbe való beavatkozásának tilalmát. Álláspontja szerint a Kormány és a FIDESZ-KDNP közös választási kampányt folytatnak, a kampányeszközök költsége pedig egy közös kampány költségének tekinthetők.
[8] A kifogás negyedik részében rögzítette, hogy szintén a kampányidőszak kezdetén jelentek meg az utak mentén a „Védjük meg a gyerekeket! Április 3-án szavazzunk nemmel!” szövegű kampányplakátok, Magyarország Kormánya megbízásából. Rögzítette, hogy korábban ilyen plakátok kihelyezését a kifogásában felhívott jogszabályhelyek és maga a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról a 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 67. § (3) bekezdése is tiltotta. Az Nsztv. hivatkozott rendelkezésének módosítása azonban lehetővé tette az országgyűlési képviselők választásának és a Kormány által kezdeményezett népszavazás egyidejű megtartását. Megítélése szerint a Kormánynak a kifogás e pontjában hivatkozott tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, illetve alkotmányellenes. A Kormánynak a „Védjük meg a gyerekeket! Április 3-án szavazzunk nemmel!” szövegű plakátokkal való kampányolása megítélése szerint a kormánypártokkal tudatosan és közösen, az ellenzékkel szemben szervezett, jogsértő tevékenysége. Azzal valójában a kormánypártok választási kampányát és programját támogatja az ellenzéki pártok ellenében.
[9] Állítása alátámasztásaként hivatkozott az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) AB határozatára, amely az államnak a politikai pártok küzdelmében való semlegességét írta elő, valamint a Német Szövetségi Alkotmánybíróság 2 Bve 1/19. számú ítéletére is. Kifogásában előadta továbbá azt is, hogy az abban rögzített, súlyosan jogsértő helyzet kialakulásában szerepet játszott az is, hogy meglátása szerint, a Magyar Állam figyelmen kívül hagyta az EBESZ ODIHR Korlátozott választási megfigyelő missziójának Zárójelentésében foglalt Kiemelt ajánlásának 4. pontját, amely pontot be is idézett kifogásában.
[10] Mindezek alapján Kifogástevő kérte a kifogásában felhívott jogszabályok megsértésének megállapítását. A kifogásához mellékelt képek közül az „A Főnöknek van egy új klónja”, valamint a dr. Hoppál Pétert és a Védjük meg a gyerekeket! szövegű plakátokról készült képet 2022. február 27-én, a „Magyarország előre megy! Nem hátra.” feliratot tartalmazó plakátról készült képet 2022. február 17-én, azt, amelyen Kifogástevő is látható egy „Magyarország előre megy! Nem hátra.” felülragasztott plakát előtt, 2021. december 19-én készítette. A 20%-os béremelés szövegű hirdetésről 2021. december 18-án, „A baloldal újra megnehezítené a gyermekes családok életét” közleményről 2022. február 24-én készítette a bizonyítékként csatolt fényképfelvételt.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[12] A kifogás első része a Kormánynak a „Magyarország előre megy! Nem hátra.” plakátok kihelyezésével kapcsolatos tevékenységét sérelmezi. E plakátok fellelhetőségével kapcsolatban a kifogás 2. számozott oldala ellentmondást tartalmaz. Egyrészt rögzíti, hogy ezeket a plakátokat felváltották a FIDESZ-KDNP, a CÖF CÖKA és a „Védjük meg a gyerekeket!” plakátok, de azok egyidejűleg is láthatók voltak. Majd rögzíti, hogy „[m]a már a pécsi utcákon nem látható „Magyarország előre megy! Nem hátra.” óriásplakátok. E plakátokkal kapcsolatos fényképfelvételek a bizonyítékként megküldött fájlok adatai szerint 2021. december 19-én és 2022. február 17-én készültek. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kifogás benyújtása e tekintetben nem felel meg a Ve. 209. §-ában írt szabálynak, azt ugyanis nem bizonyította Kifogástevő, hogy a sérelmezett plakátok a kifogás benyújtását megelőző harmadik napon még láthatók voltak, azaz kifogását akkor nyújtotta be, mikor a sérelmezett állapot még fennállt.
[13] A Ve. 215. § b) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha az elkésett. A bizonyítékként csatolt, 2022. február 17-i tevékenységgel kapcsolatban a kifogást a Ve. 10. § (1) bekezdésében is deklarált jogvesztő határidőre tekintettel legkésőbb 2022. február 20-án 16.00 óráig lehetett volna benyújtani. Mivel a kifogás ezen részében tehát elkésett, azt a Bizottság a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
[14] A kifogás második részében Kifogástevő a CÖF CÖKA választási kampány idején kifejtett tevékenységét sérelmezi azon okból, hogy a szervezet közpénzből működik, ennél fogva a tevékenysége az állam választási kampányba való beavatkozásának minősül. A Bizottság e tekintetben rögzíti, hogy a Ve. hatálya nem terjed ki sem a jelölő szervezetek, sem egyéb, a választási eljárásban tevékenységet kifejtő szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. Mivel kizárólag a működés finanszírozása okán támadja a szervezet tevékenységét, amelynek vizsgálatára azonban egyetlen választási bizottságnak sincs hatásköre, a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást e tekintetben is érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
[15] A kifogás harmadik részében a FIDESZ-KDNP tevékenységét sérelmezi, miszerint a Kormány korábbi kampányában használt jelmondatára rímelő szlogent használ a választási kampányban. E tekintetben jelentősége van a ténynek, hogy nem a Kormány jeleníti meg a FIDESZ-KDNP kampányszlogenjéhez hasonló szlogent, hanem éppen a FIDESZ-KDNP kampányol a Kormány által a kampányidőszakot megelőzően közzétett üzenetekhez hasonló szlogennel. Ennek azért van jelentősége, mert ez esetben a Kúria gyakorlatára figyelemmel – Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzés – kizárt az esélyegyenlőség sérelme. A jelölő szervezetek nemcsak jogosultak kampánytevékenység folytatására, de nem tiltott e körben a kormányzattal való egyetértés sem. Mindezek alapján a kifogás a FIDESZ- KDNP jogsértő tevékenysége tekintetében sem foghat helyt, így azt a Ve. 220. §-a alapján elutasítja. A kampányfinanszírozás tekintetében tett megállapítások vizsgálata nem tartozik a Nemzet Választási Bizottság hatáskörébe, így az ezzel kapcsolatos okfejtés értékelésére sincs módja.
[16] A kifogás negyedik részében a Kormány népszavazási kampány során kifejtett tevékenységét sérelmezi Kifogástevő. A Bizottság e tekintetben hivatkozik a Kúria honlapján közzétett választási és népszavazási kúriai joggyakorlat elemző csoport összefoglaló véleményében (197. oldal) kifejtett álláspontra, amely szerint a Kormány az általa kezdeményezett országos népszavazási eljárásban az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés és az Nsztv. 5. § értelmében a szervezőkkel azonos státuszban jár el. Mindez azért lényeges, mert az állami szervek, így a Kormány az általa kezdeményezett népszavazási eljárásban nincs semlegességre szorítva.
[17] A Kúria elvi éllel rögzítette határozatában, hogy a Kormányt az általa kezdeményezett népszavazás esetében megilleti a kampánytevékenység folytatásának joga, amelyet a jogalkotó az Nsztv. 2018. december 28-i módosításával szövegszerűen is rögzített a 66/A. § beiktatásával. E rendelkezés kimondja, hogy a köztársasági elnököt, illetve a Kormányt az általa kezdeményezett népszavazás esetén a népszavazási eljárásban megilletik az Nsztv. V. fejezetében a szervezők számára biztosított jogok.
[18] Mindezek alapján a Kormánynak az általa kezdeményezett országos népszavazáson a „Védjük meg a gyerekeket!” szlogenű plakátokkal kapcsolatos magatartása nem sérti a Ve. alapelveit. Kifogástevőnek azon gondolatmenete pedig, hogy a népszavazást a Kormány kizárólag abból a célból kezdeményezte, hogy azzal a kormánypártok választási kampányát segítse, maga is pusztán feltételezésként rögzíti, bizonyítékot és érdemi okfejtést e tekintetben nem tartalmaz, így a kifogás negyedik részét a Bizottság az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, Ve. 220. §-a alapján szintén elutasítja.
[19] A Bizottság mellőzte a bizonyítékként csatolt „20%-os béremelés” szövegű hirdetésről készített képfelvétel és „A baloldal újra megnehezítené a gyermekes családok életét” közleményről készített képfelvétel bizonyítékként való figyelembe vételét, tekintettel arra, hogy azok a fájladatok alapján több mint három nappal a kifogás benyújtását megelőzően készültek, és Kifogástevő nem bizonyította, hogy azok a kifogás benyújtásának időpontjában is fellelhetőek.
[20] Fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak alapján döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Ve. 10. §-án, 208. §-án, 209. §-án, 212. §-án, 215. §-án, 220. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a 66/A. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az Nsztv. 79. §-án, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 2.
Dr. Bozsóki Éva
a Nemzeti Választási Bizottság
elnökhelyettese