A Nemzeti Választási Bizottság
120/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Demokratikus Koalíció (képviseli: Gyurcsány Ferenc elnök, székhelye: 1066 Budapest, Teréz körút 46.), a Jobbik Magyarországért Mozgalom (képviseli: Jakab Péter Dénes elnök, székhelye: 1034 Budapest, Bécsi út 120.,), az LMP – Magyarország Zöld Pártja (képviseli: dr. Schmuck Erzsébet társelnök, székhelye: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 36. fsz.5.), a Magyar Szocialista Párt (képviseli: dr. Tóth Bertalan társelnök, székhelye: 1114 Budapest, Villányi út 11-13.), a Momentum Mozgalom (képviseli: Donáth Anna Júlia elnök, székhelye: 1053 Budapest, Múzeum körút 13. I/2.) és a Párbeszéd Magyarországért Párt (képviseli: Karácsony Gergely Szilveszter társelnök, székhelye: 1015 Budapest, Batthyány utca 62.) (továbbiakban együtt: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 5 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. február 28-án 13 óra 46 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz arra való hivatkozással, hogy Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ eljárása sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[2] Kifogástevő előadta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda keretében működő Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. február 25-én „A kormány álláspontja az ukrán helyzetről” tárgyú e-mailt (a továbbiakban: E-mail) küldött azon állampolgárok számára, akik a vakcinaregisztráció során az adataik kapcsolattartási célú felhasználásához hozzájárultak. A hivatkozott e-mailt Kifogástevő beadványához mellékelte.
[3] Az E-mailben a Kormányzati Tájékoztatási Központ a következő szöveget tünteti fel: „Éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik.”
[4] Kifogástevő rögzíti, hogy az E-mail alján, hiperlinken keresztül elérhető, a Kifogástevő által kifogásához csatolt adatvédelmi tájékoztató, mely tájékoztató az a következők szerint rendelkezik: „Ön azért kapta a hírlevelet, mert a korábbiakban önkéntes hozzájárulását adta ahhoz, hogy e-mail címét mint személyes adatát (a továbbiakban: személyes adat) Magyarország Kormánya további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje.”
[5] Kifogástevő ismerteti, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2020. (I.31.) MK utasítás 46. § f) pontja értelmében a Miniszerelnöki Kabinetiroda Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkárának (továbbiakban: helyettes államtitkár) irányítása alá tartozik, a helyettes államtitkár a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter közvetlen irányítása alá tartozik.
[6] A kifogástevő álláspontja szerint az E-mail kiküldésével Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választások tisztaságának, a c) pontjában foglalt esélyegyenlőség, valamint az e) pontban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[7] Kifogástevő hivatkozik arra, hogy a kampányeszköz Ve. 140. §-ban foglalt fogalmának kiemelt eleme, hogy az a választói akarat befolyásolására törekszik, vagy arra szándéktól függetlenül alkalmas. A kifogásban ismertetésre kerül, hogy a Ve. 141. §-a tágan fogalmazza meg a választási kampánytevékenységet, amennyiben annak minősül a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Látható tehát, hogy a kampányeszköz és kampánytevékenység fogalmát a Ve. a választópolgárok oldaláról közelíti meg. Az számít, hogy az adott eszköz, illetve tevékenység alkalmas-e a választópolgárok érzékelésére hatva azok választással összefüggő akaratának befolyásolására.
[8] Kifogástevő álláspontja szerint, a Miniszerelnöki Kabinetiroda részeként működő Kormányzati Tájékoztatási Központ által kiküldött E-mail a kormánypárt politikusainak az ukrajnai háborúval kapcsolatos narratívájával megegyező üzenetet közvetít, elkülöníthetetlenné téve a Kormány, valamint a kampányoló kormánypárti képviselőjelöltek üzeneteit. Az üzenetek ilyetén összemosása azt eredményezi, hogy a jelöltek kampányüzenetei a Kormány által alkalmazott eszközökön keresztül felerősítve, a választók széles köréhez jutnak el és azoknak a választók magasabb fokú hitelességet tulajdonítanak, tekintve, hogy látszatra Magyarország Kormányának objektív tájékoztatásaként tűnnek fel. Az E-mail az állítólagos „ellenzéki álláspontot” negatív színben tünteti fel. (Kifogástevő rögzíti, hogy mindez független attól, hogy „az ellenzéknek” nincs is ilyen álláspontja.)
[9] Kifejtettek alapján Kifogástevő úgy véli, hogy fenti tevékenység alkalmas arra, hogy a választópolgárok számára olyan képet rajzoljon fel, amely szerint Magyarország Kormánya csak akkor gondoskodik a magyar ember biztonságáról és a háború elkerüléséről, ha azt jelenleg kormányon lévő politikai erő tagjai alkotják. Az E-mail a jelenlegi ukrajnai háborús helyzet magyar vonatkozásában azt a képzetet keletkezteti a választópolgárokban, hogy bármely más összetételű Kormány felállása az ország háborúba sodródását és magyar emberek halálát eredményezné, ebből kifolyólag pedig az egyetlen felelős döntés a Fidesz-KDNP képviselőinek ismételt megválasztása. Mindezek alapján kifogástevő álláspontja szerint az E-mail alkalmas a választói akarat befolyásolására, így kampányeszköznek, felhasználása pedig kampánytevékenységnek minősül.
[10] A kifogásban felhívásra kerül a Kúria következetes joggyakorlata, amely szerint „[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.” „(...) [m]egbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel” (Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzés, Kvk.III.37.236/2018/4. sz. végzés, Kvk.IV.37.423/2018/2. sz. végzés, Kvk.I. 37.435/2018/3. sz. végzés).
[11] Kifogástevő álláspontja, hogy Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ az E-mail kiküldésével megbontotta az esélyegyenlőség követelményét, hiszen a kormánypárti jelöltek kampányüzeneteit, illetve az ellenzék állítólagos álláspontjának negatív színben való feltüntetését a Kormány eszközeinek és erőforrásainak segítségével juttatta el a választópolgárok nagy csoportjához; ezáltal feladta semleges pozícióját és nyíltan a kormánypárt jelöltjei mellett foglalt állást a kampányban, olyan képet közvetítve, mintha kampányüzeneteik nem szubjektív politikai üzenetek lennének, hanem az objektív tényeken alapuló valóságot írnák le. Mindezzel Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ megsérttette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet.
[12] Kifogástevő előadja továbbá, hogy a Kúria joggyakorlata szerint: „Amennyiben azonban a Kormány az országos népszavazás Szervezőjének minősül, akkor a kampány tevékenysége során csak azt az adatbázist használhatja, amely a kampányban részvevő, törvényi szinten szabályozott további személyi kör számára ugyanígy elérhető. A Kormány, mint Szervező az országos népszavazási kampányban kampányeszközeinek terjesztésére nem használhat olyan adatbázist, amelyhez az Nytv. 19/A.§ szerinti eljárásban, a közhatalom gyakorlójaként jutott.”(Kvk.I.37.888/2016/3. végzés) Mindezek alapján – Kifogástevő meglátása szerint - tisztán látható, hogy Kúria különbséget tesz a Ve. szerint legitim módon megszerezhető és kampánytevékenységre felhasználható, valamint közhatalmi jogkörben gyűjtött adatok felhasználása között, oly módon, hogy utóbbiak kampánycélú felhasználását jogellenesnek minősíti. A Kúria kifejti továbbá: „Az országos népszavazás kapcsán a KEK KH adatbázisának közhatalmi jogosultságon alapuló használata nem csak a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség-, hanem az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével is ellentétes.” ( Kvk.I.37.888/2016/3. végzés) A jelen esetben a Kormány – a kifogás tartalma alapján - a számára közhatalmi jogkörben elérhető kommunikációs eszközöket kampánycélra használta fel olyan módon, hogy az a választáson versengő egyes politikai pártok számára előnyös, míg mások számára hátrányt jelent.
[13] Összefoglalva Kifogástevő érvelését megállapítható, hogy véleménye szerint Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ eljárása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c), valamint e) pontjában foglalt esélyegyenlőség és jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, továbbá a válaszóknak okozott alapjogsérelmen és a Ve. szabályainak megkerülésén keresztül sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának alapelvét.
[14] Kifejtettekre tekintettel Kifogástevő kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg; tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől; mindemelett Kifogástevő álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség csak akkor állítható helyre, ha a választási eljárás jogorvoslattal érintett részének, vagyis az email választók részére történő kiküldését a választási bizottság akként ismételteti meg, hogy a kifogástevők mint közös országos listát állító jelölő szervezetek részéről azonos személyi körnek email kiküldésére kötelezi Magyarország Kormányát, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetirodát, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központot.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás alapvetően két pilléren nyugszik, egyrészt a Kormány személyes adatokhoz való hozzájutás módját és annak felhasználását (továbbiakban: Kifogás I. része), másrészt Magyarország Kormánya kommunikációjának azon részét kifogásolja, amely által a Kormány és a kormánypárti jelölőszervezetek – Kifogástevő szerint fennálló – kampánytevékenysége összemosódik (továbbiakban: Kifogás II. része).
[16] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Kifogás I. és II. része érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[17] A Kifogás I. részének elbírálása során a Nemzeti Választási Bizottság vizsgálódási körébe vonta, hogy a Kormány milyen csatornákon keresztül juthat hozzá adatokhoz. Ennek körében a Bizottság a jelen tényállás szemszögéből tanulmányozta a Kifogástevő által hivatkozott Kvk.37.888/2016/3. számú határozatot. A Kúria határozata és a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítható, hogy a Kormány különösen a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 18. § (3) bekezdése; meghatározott ügyekben az Nytv. 19/A. §-a alapján; valamint az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Ezen három kategórián kívül megemlítendő még a Ve. 153-155. §-a és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 70. §-a szerinti adatszolgáltatás, amely utóbbi a Kormány vonatkozásában az Nsztv. 66/A. §-a alapján értelmezhető.
[18] A Bizottság a tekintetben osztja Kifogástevő álláspontját, hogy 2022. április 3. napjára közös eljárás keretében országos népszavazás és az országgyűlési képviselők általános választása is kitűzésre került, ezért meghatározott ügyekben felhívható a Kúria Kvk.37.888/2016/3. számú döntése. Azonban a Bizottság álláspontja szerint jelen ügy eldöntése során a kúriai döntés egyrészt azért nem releváns, mert Kifogástevő kifogását egyértelműen az országgyűlési képviselők választásával összefüggésben nyújtotta be (lásd kifogás „kormánypárti jelöltek kampányüzenetei”, „ebből kifolyólag pedig az egyetlen felelős döntés a Fidesz-KDNP képviselőinek ismételt megválasztása” szövegrészei) és nem a népszavazási eljárással kapcsolatban, másrészt a Kifogástevő által elismerten (lásd a „Kormányzati Tájékoztatási Központ ….e-mailt küldött azon állampolgárok számára, akik a vakcinaregisztráció során az adataik kapcsolattartási célú felhasználásához hozzájárultak.”) nem az Nytv. szerinti adatszolgáltatási aggályok képezik a kifogás valódi alapját, hanem az Infotv. szerinti ún. hozzájáruláson alapuló adatkezelés. Mindebből leszűrhető, hogy a tárgyi e-mail küldése során a Kormány nem a közhatalmi feladataihoz igénybe vehető Nytv. 19/A. § szerinti jogán jutott hozzá, hanem Kifogástevő által rögzített módon, azaz az ún. vakcinaregisztráció során.
[19] Fenti megállapítások alapján a Bizottság rávilágít, hogy a kifogás tényleges iránya az Infotv. szerint fennálló adatkezelés jogszerűségének vizsgálata (ti. Kifogástevő ezért mellékelte kifogásához az E-mail hiperhivatkozásaként elérhető adatkezelési tájékoztatót) és nem a Kifogástevő által hivatkozott, kúriai döntésben taglalt Nytv. 19/A. §-a szerinti, a Kormány közhatalmi feladataihoz igénybe vehető adatigénylés. A Bizottság megítélése szerint a két jogalapon nyugvó adatkezelés éles elválasztása indokolt.
[20] A Ve. 2. § (3) bekezdése alapján a választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget.
[21] A Ve. 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerint választási szerv a választási bizottság és a választási iroda.
[22] A Ve. 1. § e) pontja elvi éllel rögzíti a Ve. alkalmazásának azon kötelező esetkörét, hogy azt abban az eljárásban kell alkalmazni, amelyre a Ve. alkalmazását törvény elrendeli.
[23] A Kúria állandó joggyakorlata szerint a Ve. zárt szabályozási rendszert alkot. Ennek megfelelően a Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzésében foglaltakkal összhangban a Bizottság megállapítja, hogy a választásra irányadó jogszabály kérhető számon, más törvény szabályai csak annyiban, amennyiben azokra maga a Ve. utal, vagy az adott külön jogszabály a Ve.-re utal vissza, és ilyen módon azok közvetlen alkalmazását választási eljárásban lehetővé teszi.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság rávilágít, hogy az Infotv. a hatálya alá tartozó eljárásokban nem rendeli alkalmazni a Ve-t. A Ve. alapján a választási eljárásban ugyan valóban alkalmazandó az Infotv., de a Ve. kifejezetten és kizárólag a választási szervek tekintetében tartalmaz kötelezést erre. Mindez tehát a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint azt jelenti, hogy a kötelezettség személyi hatályát tekintve korlátozott, hiszen az alkalmazás csak a választási irodák és bizottságok (együttesen választási szervek) vonatkozásában kötelező.
[25] A Bizottság rámutat, hogy a tárgyi jogszabályok fentiektől eltérő értelmezése lényegében azt eredményezné, hogy a választási bizottságok - kvázi hatáskört vindikálva maguknak - eljárhatnának olyan ügyekben, amelyekben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság rendelkezik hatáskörrel (lásd például az Infotv. 52. §), amely a hatáskör elvonás jogelv tilalmába ütközne. Ennélfogva kitágításra kerülne a joggyakorlat által kimunkált „Ve. zárt rendszert alkot” klauzula, hiszen a választási bizottságok nemcsak a Ve. által tételesen rögzített vagy más törvény által a Ve. alkalmazási körébe utalt ügyekben, hatáskörben járhatnának el, hanem a Ve. által fel nem hívott, más hatóság, szerv hatáskörébe tartozó ügyekben is.
[26] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogorvoslat tekintetében sem az Infotv., sem a Ve. nem állapít meg hatáskört egyetlen választási bizottság részére sem, amely ténynél fogva a Kifogás I. részét hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.
[27] A Kifogás II. részének elbírálása során a Bizottság azt tette vizsgálata tárgyává, hogy a Kifogástevő által hivatkozott tevékenység, nevezetesen, hogy a „Kormányzati Tájékoztatási Központ által kiküldött E-mail a kormánypárt politikusainak az ukrajnai háborúval kapcsolatos narratívájával megegyező üzenetet közvetít”, a Kifogástevő által becsatolt bizonyítékok alapján eredményezheti-e azt, alkalmas-e arra, hogy a Kormány és a kampányoló kormánypárti jelöltek és jelölőszervezetek üzenetei összemosódjanak és a választópolgárokban hamis látszatot keltsenek.
[28] A Bizottság ezen vizsgálati szempont alapján szükségesnek tartja rögzíteni, hogy tárgyi vizsgálódás csak akkor vezethet érdemi eredményre, ha mélységében bemutatásra kerül a Kormányzati kommunikáció (mint az összehasonlítás alapja) és a kormánypárti jelöltek és jelölőszervezetek jelen ügy tárgyában kifejtett kommunikációja (mint összehasonlítandó elem). Amennyiben az összehasonlítás során e két komponens közül bármelyik hiányzik, úgy a párhuzamos kommunikáció (lásd Kormány és a kormányzópárti jelölőszervezetek és/vagy jelöltek) „összemosódó” elemei sem szűrhetőek ki, tehát az összehasonlítás eredménytelen lesz.
[29] A Kúria a Kvk.VI.39.231/2022/2. számú határozatában hangsúlyozza, hogy a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli. A bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.
[30] A Kúria ítélkezési joggyakorlata szerint (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3.) a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket bizonyítsa.
[31] A Bizottság a Kifogástevő által becsatolt bizonyítékok számbavétele után megállapította, hogy nem áll rendelkezésére olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan, aggálytalanul igazolta volna, hogy a Kormány és a kormányzópártok, valamint kormánypárti jelöltek ukrajnai háborút érintő kommunikációjának, vagy valamely elemének azonosságát, tekintettel arra, hogy Kifogástevő által sem a kormányzópárti jelölőszervezetek, sem a kormányzópárti jelöltek háborút érintő álláspontja, véleménye nem került sem bemutatásra, sem bizonyításra. Ennélfogva a Kifogástevő által sérelmezett azon okfejtés, hogy a Kormány tevékenysége alkalmas arra, hogy a választópolgárok számára olyan képet rajzoljon fel, amely szerint Magyarország Kormánya csak akkor gondoskodik a magyar ember biztonságáról és a háború elkerüléséről, ha azt a jelenleg kormányon lévő politikai erő tagja alkotják állítás vonatkozásában kétséget kizáró bizonyossággal nem állapítható meg a Kifogástevő által megjelölt jogsértés, jogszabálysértés hiányában pedig jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak.
[32] Fentieken túlmenően a Bizottság megjegyzi, hogy Kifogástevő azon állítása miszerint a „Kormányzati Tájékoztatási Központ eljárása a választóknak okozott alapjogsérelmen és a Ve. szabályainak megkerülésén keresztül sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának alapelvét” nélkülözi a konkrét alapjogsérelemmel kapcsolatos okfejtést.
[33] A jogsértés absztrakt állítása önmagában nem elegendő, meg kell jelölni, hogy konkrétan mely jogszabály sérült az adott cselekmény kapcsán.
[34] A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen esetek egy részében a Kúria hiányosnak értékelte a kérelmet, és mivel a kérelem hiányosságai – a rövid határidőkre tekintettel – a bírósági eljárás során már nem pótolhatóak, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Annak megítélése, hogy a jogszabálysértés kellően konkrét-e, kellően indokolt-e teret ad a bírói mérlegelésnek. (lásd: Kvk.III.38.072/2014/2. szam, Kvk.II.37.326/2014/3. szam, Kvk.II.37.325/2014/3. szám)
[35] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[36] A Ve. 212. § (2) bekezdése szerint a kifogás kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[37] A Ve. 215. § c) pont szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[38] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás teljeskörű vizsgálata alapján összefoglalóan megállapítja, hogy a kifogás a Ve. 215. § c) és d) pontjai alapján érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[39] A határozat az Alaptörvény 15. cikk (1)-(2) bekezdésein; a Nytv. 18. § (3) bekezdésén, 19/A. §-án; a Ve. 153-155. §-ain, az Nsztv. 66/A.§ és 70. §-án; a Ve. 2 § (3) bekezdésén, a 208. §-án, a 215. § c) és d) pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 2.
Dr. Bozsóki Éva
a Nemzeti Választási Bizottság
elnökhelyettese