A Nemzeti Választási Bizottság
120/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Vágó Gábor magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy összeférhetetlenség miatt ne vehessen részt közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként olyan szervezet, amelyben a miniszterelnök Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozójának többségi befolyása van?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. november 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést 2017. szeptember 20-án 15 óra 8 perckor Szervező – magánszemélyként – személyesen eljárva nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 24 választópolgár támogató aláírását mellékelte, melyek közül 20 felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-128693/2017. számú, 2017. szeptember 19-én kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem kezdeményezhető és nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
III.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[7] Amennyiben a népszavazásra javasolt kérdés megfelel az Alaptörvény rendelkezéseinek, azzal szemben további elvárás, hogy feleljen meg a népszavazási egyértelműség kétirányú, a választópolgár és a jogalkotó irányába fennálló követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.”.
[8] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a benyújtott népszavazási kérdést a választópolgári egyértelműség kritériumának való megfelelés szemszögéből vizsgálja meg.
[9] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség).
[10] Megállapítható, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés arra irányul, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként összeférhetetlenség miatt ne vehessen részt olyan szervezet, amelyben a miniszterelnök Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozójának többségi befolyása van.
[11] Szervező által benyújtott kérdés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) összeférhetetlenségi szabályainak olyan irányú módosítását célozza, mely szerint a miniszterelnök hozzátartozóinak többségi befolyása alatt álló szervezet részvételét kizárná a közbeszerzési eljárásokból. A hatályos összeférhetetlenségi szabályokat a közbeszerzési eljárás keretében a Kbt. 25. §-a tartalmazza. A hatályos összeférhetetlenségi szabályok, a Kbt. 25. § (4) bekezdése többek között a legfőbb közjogi méltóságok, központi államigazgatási szervek vezetői tulajdonában, illetve e személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozó tulajdonában álló szervezet részvételét zárja ki a közbeszerzési eljárásból. A hivatkozott jogszabályhely szerinti közjogi tisztséget betöltő személyek által ellátott feladat- és hatáskör, az általuk gyakorolt közhatalmi jogosultság országos hatáskörű, és éppen ez indokolhatja a velük szemben alkalmazott szigorú összeférhetetlenségi szabályokat.
[12] A Kbt. 25. § (4) bekezdés c) pontjának hatályos szövege az alábbiak szerint rendelkezik: „[a] (3) bekezdésben foglaltak mellett - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
(..)
c) a Kormány tagja,
(..)
tulajdonában, vagy az a)-i) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.”
[13] Az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a Kormány tagjai közé tartoznak a miniszterek és a miniszterelnök is. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés egy érvényes és eredményes népszavazást követően a Kormány tagjaira vonatkozó Kbt.-ben deklarált összeférhetetlenségi szabályok rendszeréből a miniszterelnök személyét kiemelné, így a miniszterelnök Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozóinak többségi befolyása alatt álló szervezetekre egy további, a jelenleg hatályos szabályozásnál szigorúbb összeférhetetlenségi szabályt állapítana meg.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó hatályos összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel a kérdés a választópolgár számára azt a téves látszatot kelti, mintha kizárólag a kezdeményezés támogatásával valósulna meg a miniszterelnök hozzátartozóira vonatkozó bármilyen összeférhetetlenségi szabály megalkotása. A választópolgárok a kérdés megfogalmazása alapján arra a téves következtetésre juthatnak, hogy a Kbt. olyan irányú módosítását támogatnák, mely a jelenlegi hatályos szabályozással szemben megteremtené a jogi alapját a miniszterelnök és a hozzátartozóihoz köthető szervezetek vonatkozásában az összeférhetetlenségi szabályok deklarálásának. Ezzel szemben a valóság az, hogy a hatályos Kbt. a Kormány tagjainak – melybe a miniszterelnök is beletartozik – és azok hozzátartozóinak tulajdonában álló szervezetek vonatkozásában egyértelműen rögzít összeférhetetlenségi szabályokat.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdés, annak megtévesztő jellege miatt a választópolgári egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazott követelményének nem felel meg. A Kúria már több döntésében is az egyértelműség sérelmére ható körülményként értékelte a kérdés megtévesztő voltát, nevezetesen, hogy nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglaltaknak az a kezdeményezés, amely kapcsán a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. (Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.132/2016/4., és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozat). Mindezek alapján a népszavazáshoz való jog jelen kérdésben tartott országos népszavazás esetén – tudatos döntés hiányában – csak formálisan érvényesülhet. A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú határozatában az egyértelműség vonatkozásában arra is rámutatott, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az esetlegesen eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés megtévesztő abból a szempontból is, hogy egyrészt a személyi kör vonatkozásában - a miniszterelnök és a hozzátartozóik tekintetében – szigorítást tartalmaz, másrészt azonban a hatályos szabályozáshoz képest – mely akár csekély mértékű tulajdoni hányad esetén is érvényesül – a kérdés jelen megfogalmazásában kizárólag azokat a szervezeteket zárná ki, ahol a többségi befolyás követelménye teljesülne, azaz az összeférhetetlenség kiterjedése tekintetében enyhébb szabályozást kezdeményez. A Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kérdés ezen ellentmondó tartalma a választópolgárok előtt rejtve marad, így a kérdés az egyértelműség követelményének ezen okból sem felel meg.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a választópolgári egyértelműség kritériumának való megfelelés megállapítása során a kérdést annak összetettsége szemszögéből is szükségesnek látta megvizsgálni.
[18] Megállapítható, hogy a kérdés négy jól elkülöníthető személyi kört sorol fel: az ajánlattevőt, a részvételre jelentkezőt, az alvállalkozót és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet. A Kbt. 3. §-ában az értelmező rendelkezései között határozza meg a népszavazási kérdésben felsorolt ajánlattevő, részvételre jelentkező és alvállalkozó fogalmát. A Kbt. 3. § 1. pontja értelmében ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be, a 36. pont szerint a részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, aki (amely) több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában vagy koncessziós beszerzési eljárásban részvételi jelentkezést nyújt be. A Kbt. 3. § 2. pontja szerint az alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt. A Kbt. 3. § 2. pontjának a)-c) pontjai az alvállalkozó fogalma alól azonban számos kivételt is rögzítenek, így a Kbt. értelmében nem minősül alvállalkozónak az a gazdasági szereplő, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártó, forgalmazó, alkatrész vagy alapanyag eladója, de a kivételek között található építési beruházás esetén az építőanyag-eladója is.
[19] A Kbt. 65. § (7) bekezdése tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben pontosan meg kell jelölni az ajánlatban, vagy a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A Kbt. 65. § (8) bekezdése azt is rögzíti, hogy az a szervezet, amely a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő mellett a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásában részt vesz, az a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.
[20] A népszavazási kérdés egyértelműen utal a miniszterelnök vonatkozásában a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozói fogalomra. A Ptk. szerint hozzátartozónak minősül a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
[21] A Szervező által benyújtott népszavazási kérdés a miniszterelnök hozzátartozójának többségi befolyása alatt álló szervezetekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabály megállapítását kezdeményezi nemcsak ajánlattevőként, de részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetek vonatkozásában is.
[22] A népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségével kapcsolatos kúriai álláspont, hogy önmagában két vagy több részkérdés szerepeltetése a kezdeményezésben generálisan nem okoz kérdés-egyértelműségi problémát, az adott népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma alapján dönthető el, hogy az összetett kérdés ellenére az érthető, világos-e, lehet-e egyértelműen válaszolni arra. (Knk.VII.37.695/2016/3.). Ugyanakkor megállapítható az egyértelműség sérelme, ha a kérdések nincsenek okszerűségi viszonyban, nem együttes megvalósulásuk éri el a népszavazási kezdeményezéssel kitűzött célt, hanem önállóan, akár ellentétes tartalommal is megválaszolhatók. A Kúria Knk.IV.37.719/2015/4. határozatában idézett 52/2001. (XI. 29.) AB határozat szerint felmerül az egyértelműség problémája, ha „a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak”.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több alkérdést von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók lennének. Ezt támasztja alá az, hogy Szervező egymástól világosan elkülönítve felsorolja a Kbt. által meghatározott, elkülönített és a közbeszerzési eljárásban különböző minőségben megjelenő személyeket és szervezeteket, melyek tekintetében az összeférhetetlenségi szabály megállapítását kezdeményezi. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben felsorolt, ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem bírnak egymással összefüggő, együttesen megválaszolható tartalommal, hanem azok külön-külön önálló egységet képeznek, önálló kezdeményezés tárgyát képezhetik.
[24] Minthogy az egymásból nem következő alkérdéseket tartalmazó kezdeményezés a szavazólapon is egy kérdésként jelenik meg, a választópolgár csak abban az esetben tudja támogatni a kérdéssel elérni kívánt jogszabály-módosítások megvalósulását, ha mindegyik alkérdésre igennel válaszol. A kérdésben feltüntetett alkérdésekre azonban adott esetben eltérő válasz is adható, viszont a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni és részkérdésenként válaszolni. Következésképpen megállapítható, hogy a kezdeményezés – jelen formájában – egyértelműen nem válaszolható meg. A választópolgár így, amennyiben élni kíván az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogával és részt vesz a népszavazáson, nem tudja választói akaratát megfelelő módon kinyilvánítani.
[25] A Nemzeti Választási Bizottság szükségesnek ítélte továbbá a kérdésben szereplő „többségi befolyás” fogalmának vizsgálatát a választópolgári egyértelműség szempontjából.
[26] A Kúria a Knk.IV.37.133/2016/4. számú végzésében a közbeszerzési törvénynek a miniszterelnök hozzátartozója tulajdonában álló szervezetre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályaival kapcsolatos népszavazási kérdéssel összefüggésben állapította meg azt, hogy „…a szabályozásnak a kérdés szerinti megváltoztatása olyan jogkérdésekben való jártasságot igényel […], amellyel csak a gazdasági jogban mélyebb ismeretekkel bíró szakemberek rendelkeznek. A választópolgári egyértelműség kritériumának ezért a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg.”
[27] A jelen népszavazási kérdésben szereplő többségi befolyás fogalmát a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése meghatározza. Eszerint a többségi befolyás egy olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A Ptk. 8:2. § (3) bekezdése kimondja, hogy a többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.
[28] A Ptk 8:2. § (4) bekezdése szerint közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság a Kúria fenti hivatkozott érvelését jelen határozat meghozatala kapcsán is irányadónak tekintette, így arra tekintettel megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdésben szereplő „többségi befolyás” fogalma és annak részét képező, a más jogi személyben (vagy ún. köztes jogi személyben) lévő közvetett befolyás számításának részletszabályai olyan jogismeretet igényelnek a választópolgároktól, amellyel csak a gazdasági jogban mélyebb ismeretekkel bíró szakemberek rendelkeznek. A fentiekben kifejtett körülményeket a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés-egyértelműség körében értékelte akként, hogy a választópolgárok nem látják, illetve nem láthatják át teljes egészében döntésük tartalmát, így a kérdés az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazott követelményének ezen okból sem felel meg.
[30] A Kbt. 25. § (8) bekezdése összeférhetetlenség vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A Kbt. az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatban olyan eljárást is rögzít, mely szerint az ajánlatkérő a kizárást megelőzően köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kérdés sem a választópolgári sem a jogalkotói egyértelműség követelményének nem felel meg abból a szempontból, hogy sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem lenne világos egy érvényes és eredményes népszavazást követően, hogy a miniszterelnök hozzátartozójának többségi befolyásában álló szervezettel kapcsolatban is érvényesülnének-e a Kbt. 25. § (8) bekezdésében rögzített – az összeférhetetlenségi helyzet elhárításának lehetőségét megengedő – eljárási szabályok, vagy az érvényes és eredményes népszavazás eredményeképpen a jogalkotónak kivételt nem engedő, ún. abszolút tilalmat kellene jogszabályba iktatnia.
[32] A Nemzeti Választási Bizottság utalni kíván továbbá a 3/2016. számú határozatában tett megjegyzésére, melyet jelen népszavazási kérdés elbírálása során is relevánsnak tekint. A Bizottság a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés kapcsán megjegyzi, hogy az igazolható ok nélkül tesz különbséget a miniszterelnök és a Kbt. 25. § (4) bekezdésében felsorolt többi közjogi tisztséget betöltő személy, illetve e személyek Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozói között. Nem tisztázott és a kérdésből sem derül ki, hogy mi az indoka a Kbt. 25. § (4) bekezdése szerinti rendszer megbontásának, amely nem egy, hanem egységesen, a legfontosabb közjogi tisztséget betöltő személyek és a velük közös háztartásban élő hozzátartozók, illetve e személyek tulajdonában álló szervezet vonatkozásában állapít meg azonos összeférhetetlenségi szabályt. A Bizottság szerint azáltal, hogy a kérdés kizárólag a miniszterelnök hozzátartozói tekintetében kíván szigorúbb szabályozást előírni, felveti az önkényes, alkotmányos indok nélküli különbségtételt a Kbt. 25. § (4) bekezdésében megjelölt személyek között.
[33] A fentiekben kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt – választópolgári – egyértelműség követelményének.
IV.
[A határozat indokolásának összegzése]
[34] Tekintettel arra, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[35] A határozat az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdésén, a Kbt. 3. §-án, a 25. §-án, a 65. § (7) és (8) bekezdésein, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontján, a Ptk. 8:2. § (1) és (3)-(4) bekezdésein, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a Ve. 222-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. október 19.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke