119/2022. NVB határozat - a Demokratikus Koalíció által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

119/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Demokratikus Koalíció (1066 Budapest, Teréz körút 46.; képviseli: Gyurcsány Ferenc, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 5 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 16/2022. (II. 25.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. Kifogástevő mint az országgyűlési képviselők 2022. évi választásán a Zala megyei 03. számú OEVK-ban nyilvántartásba vett országgyűlési képviselőjelölt 2022. február 23-án 22 óra 27 perckor a Zala Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) elektronikus úton kifogást nyújtott be Cseresnyés Péter, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös országgyűlési képviselőjelöltjével szemben. Álláspontja szerint nevezett kifogásban megjelölt tevékenysége sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, továbbá a Ve. 208. §-a alapján (mint a választásra irányadó jogszabályként) alkalmazandó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését.
  2. Kifogásában előadta, hogy Cseresnyés Péter, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője, aki a 2022. évi országgyűlési képviselő-választáson a Zala Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben (a továbbiakban: OEVK) a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje digitális eszközök ünnepélyes átadásán vett részt a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban, a Klebelsberg Központ elnökének, Hajnal Gabriellának társaságában.
  3. Kifogástevő kifogása ezen része tekintetében bizonyítékként megjelölte a zaol.hu 2022. február 21-én megjelent cikkét, illetve a zalakocka.hu internetes portál 2022. február 22-én megjelent cikkét is. Előadta, hogy a zalakocka.hu internetes oldal tájékoztatása szerint Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő az eseményen kiemelte, hogy a kormány megszorítások helyett támogatásokkal kezeli a Covid okozta válságot. Ennek része a közoktatás támogatása is. Hozzáfűzte továbbá, hogy Cseresnyés Péter a hivatkozott cikkben a számítógép munkavégzésben nélkülözhetetlen szerepére is felhívta a figyelmet. Elmondta, hogy a laptopok szétosztása által a diákok fel tudnak készülni a munkában eltöltött időre és újfajta ismeretszerzési módra tudják őket ösztönözni a tanárok. Beszélt továbbá arról is, hogy a laptopok beszerzése és annak az ország szinte összes iskolájában történő szétosztása a Helyreállítási Alapból valósulhatott meg.
  4. Kifogástevő beszámolt róla, hogy az eseményről a zalakocka.hu internetes oldal fényképeket is közölt, amelyeket a kifogásában foglaltak alátámasztására a kifogáshoz mellékelt is. Továbbá előadta, hogy az országgyűlési képviselőjelölt köznevelési intézményben tett látogatása és az arról készült felvétel közzététele tiltott kampánytevékenységnek minősül, amely megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvi követelmény és az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelmét, utóbbi szerint ugyanis „a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Állítása alátámasztásaként hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzését, valamint az Alapvető Jogok Biztosának a 2019-es európai parlamenti választások idején kiadott azon közleményét, amelyben a Biztos felhívta a jelölő szervezetek figyelmét arra, hogy a kampány során tartózkodjanak a gyermekek szerepeltetésétől a kampányrendezvényeken.
  5. Kifogástevő álláspontja szerint a kifogásban megjelölt cselekmény a Ve. előzőekben említett eljárási alapelvén túl sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket is. Ezzel összefüggésben jelzi, hogy sem az Alaptörvény, sem az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, sem az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az országgyűlési képviselők feladatkörébe tartozna digitális eszközök ünnepélyes átadása középiskolai tanulók részére.
  6. Mindezek alapján véleménye szerint Cseresnyés Péternek a digitális eszközök átadásán való jelenléte a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül, ugyanis közvetett módon, a választópolgárok gyermekein keresztül alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére. Hozzáfűzte, hogy a politikus megjelenése az eseményen az internetes újságcikkek alapján a választók széles köréhez eljutott, ezáltal alkalmas a választói akarat befolyásolására. Meglátása szerint a leírtakon túl a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket az is sérti, hogy a Képviselőjelölt a közhatalom gyakorlója – a Klebelsberg Központ elnökének – társaságában jelent meg, jogtalan előnyhöz jutva ezáltal. Kifogástevő kifogásában hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.III.37.359/2014/2., Kvk.IV.37.360/2014/2., Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzéseire is.
  7. Az Nktv. kifogásban felhívott rendelkezésének megsértésével kapcsolatos joggyakorlatra utalva hivatkozott és idézte az Országos Választási Bizottság 218/2010. számú határozatát, a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.998/2010/3. számú végzését, az NVB 240/2018. számú határozatát és a Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzést, az NVB 533/2018. és 605/2018. számú határozatait, valamint a Kvk.IV.37.368/2018/2. számú végzését is.
  8. A Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatára hivatkozással rögzítette, hogy mind az állami, mind az önkormányzati szerveket, így a KLIK-et is terheli a semlegesség követelménye a választási kampányban. Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a kifogásában felhívott jogszabályok megsértését, Cseresnyés Pétert, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét mint jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el és a szándékos jogsértés miatt bírságot is szabjon ki.
  9. Az OEVB a kifogást a 16/2022. (II. 25.) számú határozatában érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Az OEVB határozatának indokolásában kifejtette, hogy Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő oktatási intézményben történt látogatásának időpontját a kifogásban is hivatkozott Zalai Hírlap online weboldalán megjelent cikk alapján állapította meg. Az OEVB indokolásában kifejtette, hogy a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogásnak legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon meg kellett volna érkeznie. Ennek alapján rögzítette, hogy a kifogás elkésett, mert a sérelmezett jogszabálysértés 2022. február 18-án történt, a kifogás benyújtására pedig 2022. február 23-án 22 óra 27 perckor került sor. Mindezen érvek alapján a kifogást a Ve. 215. §-ának b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. február 28-án 8 óra 47 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, mivel álláspontja szerint az OEVB határozatával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, 43. § (1) bekezdését, a 214-215. §-át, valamint 297. § (1) bekezdés b) pontját. Álláspontja szerint az elutasítás és annak indokolása az OEVB hibás mérlegelésén és a Ve. jogszabálysértő alkalmazásán alapul.
  2. Érintettsége körében előadta, hogy mint jelölő szervezet a 2022. április 3-án esedékes országgyűlési képviselők általános választásán Zala Megye 03. számú választókerületében is állít jelöltet (Zala Megye 03. számú OEVB a 6/2022. (II.14.) számú határozatával nyilvántartásba vette), azaz jelölő szervezetnek minősül, így az ügyben való érintettsége önmagában ezen tényből eredően megalapozott.
  3. Fellebbezésében idézte a Ve. 209. § (1) bekezdését, amely szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
  4. Előadta, hogy az OEVB Kifogástevő kifogását azért utasította el, mivel álláspontja szerint a kifogással érintett jogszabálysértő rendezvényre február 18-án került sor, ezért a kifogás benyújtásának határideje 2022. február 21-én járt le.
  5. Beadványozó részletesen kifejtette, hogy Kifogástevő kifogásában nem, illetve nem kizárólag az eseményen való részvételt, hanem az azokról készült fényképfelvételeket és azok közzétételét is kifogásolta, amely közzététel 2022. február 21-én és 22-én történt, így álláspontja szerint a 3 napos határidő megtartásra kerül.
  6. Hozzáfűzte, hogy a hivatkozott cikkek és fényképek jelenleg is elérhetőek a világhálón, így meglátása szerint a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján is alapos volt a kifogása, illetve véleménye szerint az OEVB döntése megalapozatlan volt.
  7. Továbbiakban utalt a Kúria következetes joggyakorlatára is, amely szerint „(…) [m]egbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest.” (Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzés, Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzés, Kvk. IV.37.423/2018/2. számú végzés, Kvk. I. 37. 435/2018/3. számú végzés)
  8. Álláspontja szerint Cseresnyés Péter a kifogással támadott esetben nem csak azáltal kapott támogatást, hogy az iskolába látogatva kampányolt, amellyel a kifogásban foglaltak alapján megsértette az Nkt. követelményeit, hanem jogsértő az is, hogy az eseményről fényképfelvételek készültek, amelyek közzétételre kerültek a hivatkozott internetes oldalakon.
  9. E körben hivatkozott és idézte a Kúria Kvk. II.37.395/2014/2. számú határozatát is, amelyben a Kúria az oktatási-nevelési intézményekben folytatott ajándékozás és az arról való felvételek közzétételét vizsgálta.
  10. Erre tekintettel rögzítette, hogy a jogszabálysértés ténye nem csak az oktatási-nevelési intézményekben való kampányolás által, hanem az eseményről készült fényképfelvételek közzétételével is megvalósult, hiszen a laptopok szétosztásának a ténye, valamint az azokról készült felvételek közzététele eltérő kampánytevékenységet foglalnak magukban.
  11. Hozzáfűzte, hogy Kifogástevő kifogásában ezért nem csak az iskolai kampányrendezvény lefolytatását sérelmezte, hanem az azokról készült felvételek közzé tételét is, sőt kiemelte, hogy a kifogás kifejezetten a fényképek internetes közzétételének időpontját (2022. február 21. és 22. napja) jelölte meg a kifogás alapjául szolgáló jogsérelmet megalapozó időpontként.
  12. A fentiek alapján, meglátása szerint hibás az OEVB elkésettségről alkotott álláspontja, mivel nem vette figyelembe Kifogástevő képek közzétételével kapcsolatos bizonyítékait, illetve az ehhez kapcsolt jogi érvelést. Véleménye szerint az OEVB döntésével nem tett eleget a Ve. 43. § (1) bekezdés szerinti, tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségének, így megítélése szerint az OEVB a kifogást nem csak hibásan mérlegelte, hanem azt jogszabálysértő módon is bírálta el.
  13. Beadványozó a kifogásában foglaltakat fenntartotta, továbbá friss, hasonló jogesetek nyomán született OEVB döntésekről hírt adó újságcikkek internetes elérhetőségeit is csatolta.
  14. Továbbá a Ve. 142. §-ának vonatkozásában kiemelte, hogy Cseresnyés Péternek sem jelenlegi országgyűlési képviselőként, sem pedig országgyűlési képviselő-jelöltként nincs olyan jogszabályban rögzített feladata, amelynek során a 2020 óta tartó koronavírus járvány időszakában a Kormány által pont a kampányidőszakra időzített laptop kiosztásban közre kellett volna működnie.
  15. Mindezekre figyelemmel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, és a kifogásban foglaltaknak helyt adva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el Cseresnyés Pétert, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét a további jogszabálysértéstől és a szándékos jogsértése miatt szabjon ki bírságot.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés az eljárásjogi kérdésben alapos, az ügy érdemében alaptalan.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  3. A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgya Cseresnyés Péter, országgyűlési képviselőnek a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban a kormányzati projekt keretében beszerzett digitális eszközök ünnepélyes átadásán történő közreműködése, valamint az erről készült fényképfelvételeknek a hivatkozott két újság internetes oldalán történt közzététele.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság más okból ugyan, de osztja Beadványozónak a benyújtási határidőre vonatkozó érveit. Ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a Ve. 151. § (4) bekezdése alapján a jogsértő internetes médiatartalom miatti kifogást a médiatartalom közzétételétől számított három napon belül kell benyújtani. Tekintettel arra, hogy Kifogástevő kifogásában megjelölte az általa sérelmezett internetes újságcikkek világhálón történő közzétételének időpontjait (zaol.hu 2022. február 21., zalakocka.hu 2022. február 22.), valamint azok internetes elérhetőségét (linkjét) is mellékelte, így mindezek alapján a Bizottság számára egyértelműen megállapítható volt, hogy a Ve. 151. § (4) bekezdésében foglalt 3 napos határidő megtartásra került, így a kifogás határidőben benyújtottnak minősíthető.
  6. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy téves álláspontra helyezkedett az OEVB akkor, amikor Kifogástevő kifogását a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Bizottság rögzíti, hogy ebben a tekintetben tehát alapos a fellebbezés.
  7. Mivel az OEVB a megtartott benyújtási határidő ellenére nem vizsgálta érdemben a kifogást, ezért a másodfokú eljárás keretében, a Nemzeti Választási Bizottságnak kellett elvégeznie azt.
  8. A kifogás elbírálása során az első eldöntendő kérdés, hogy Cseresnyés Péternek, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjének tevékenysége a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül-e. A kérdésre adott igen válasz esetén vizsgálható az, hogy e tevékenység megfelelt-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelveknek.
  9. A Nemzeti Választási Bizottság előtt több esetben merült már fel az egymással konkuráló jogviszonyok vizsgálatának szükségessége. Azaz annak kérdése, hogy hogyan járhat el tevékenysége során az az országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, aki a folyó választási eljárásban egyben jelölt vagy jelöltként indulni szándékozó személy. E tekintetben is, ahogy az a fentiekben már kifejtésre került, a tevékenység mikénti végzésének vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott személy eljárása kimeríti-e a kampánytevékenység fogalmát vagy sem.
  10. A Bizottság a hasonló vizsgálódási szempontok okán jelen ügyben irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában foglaltakat, amelyben a testület a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatra visszautalva, az alábbiakat fogalmazta meg:

„Egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. (…)

A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.” {3257/2019. (X. 30.) AB határozat Indokolás [24]-[25]}

  1. Az Alkotmánybíróság e döntésében foglalkozott a Beadványozó által is felhívott Nkt. 24. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalommal is, amelynek kapcsán rögzítette, hogy „[h]a tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai tevékenység részévé. {Indokolás [27] bekezdés}
  2. A Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő által sérelmezett internetes újságcikkek nem tartalmaznak arra vonatkozó utalást, hogy Cseresnyés Péter a jelenleg zajló eljárásban jelöltként kíván indulni, jelölő szervezeteit nem említi, illetve azokhoz kötődő motívum, így például azoknak a választási eljárásban használt emblémája sem jelenik meg. Cseresnyés Péter 2022. február 18-án mint a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásának eredményeképpen a FIDESZ-KDNP jelöltjeként mandátumot szerzett országgyűlési képviselő vett részt a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban a kormányzati projekt keretében beszerzett digitális eszközök ünnepélyes átadásán.
  3. Az országgyűlési képviselők esetében sem az Alaptörvény, sem az Ogytv. nem tartalmaz egzakt feladat- és hatáskör felsorolást, ahogyan teszik azt a jogszabályok például a közigazgatási szervek tekintetében. Esetükben az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése határozza meg a feladatellátást. E szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az országgyűlési képviselők megválasztása vegyes választási rendszerben történik, amely alapján kijelenthető, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevekénységet. E tevékenység és képviselet keretei azonban taxatív módon nem meghatározhatók. Mindenképp ide sorolható azonban a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenység, illetve a választókerület életének releváns eseményein való részvétel.
  4. A digitális oktatás feltételrendszerének kialakítása, illetve a digitális oktatáshoz való hozzáférés elősegítése érdekében a választókerületben működő oktatási intézmények részére digitális eszközök biztosítása mindenképp ilyen események értékelhető. A laptopok beszerzése és átadása a Kormány országos projektje. A Kormány az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése alapján a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A miniszterelnök kiválasztásában és ennél fogva közvetve a Kormány alakításában az Alaptörvény rendelkezései folytán az országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét megszerző pártok vesznek részt. A 2018-as országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt szerezte meg. E két párt képviseletében szerzett képviselői mandátumot Cseresnyés Péter is, ennél fogva a kormányzó pártok választókerületi képviselőjeként a Kormány projektjének végrehajtásában (eszközök átadásában) való részvétele önmagában nem kifogásolható.
  5. Figyelemmel azonban a folyó választási eljárásra, ahol Beadványozó által is bizonyítottan, Cseresnyés Péter ismét meg kívánja mérettetni magát, fontos figyelemmel lenni arra, hogy nevezett országgyűlési képviselőként végzett tevékenysége és a képviselőjelöltként folytatott kampánytevékenysége egymástól jól elkülöníthető legyen.
  6. A Bizottság e körben a bizonyítékok értékelése alapján a következőkre jutott.
  7. A zaol.hu, valamint a zalakocka.hu cikkeiben a szóban forgó projekt kizárólag a Kormány projektjeként szerepel. A hivatkozott cikkek, illetve azok fényképmellékleteinek képaláírásai Cseresnyés Pétert országgyűlési képviselői minőségében említik. Nem tesz utalást Cseresnyés Péter jelölti minőségére vagy az őt támogató jelölő szervezetekre, abban jelölti vagy jelölő szervezeti szlogen, vagy egyéb, a választási eljárással összefüggésbe hozható elem, továbbá a fényképen jelölő szervezeti embléma nem szerepel. Ezen túl megállapítható az is, hogy a bizonyítékként megjelölt cikkekben nincs olyan úgynevezett áthallásos megjegyzés sem, amely igazolná azt, hogy a Képviselő az e minőségében végzett tevékenységét összefüggésbe kívánja hozni a folyó országgyűlési képviselő – választással és valójában megjelenése bujtatott jelölti kampánytevékenység lenne.
  8. Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedés lényegében azt eredményezné, hogy az országgyűlési képviselő a választási kampány idején a következő Országgyűlés alakuló ülésig fennálló jogviszonya utolsó három hónapjában már semmilyen, e jogviszonyához kötődő tevekénységet nem folytathatna, amely által a közhivatal viseléséhez való jog gyakorlása is korlátozás alá eshetne. A közjogi választás eredményeképp mandátumot szerzett országgyűlési képviselő megbízatása azonban négy évre szól, e megbízatás választási kampány idején való kvázi felfüggesztéséről sem az Alaptörvény, sem a jogállás egyes kérdéseit szabályozó Ogytv. nem tesz említést.
  9. Mindezek alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy Cseresnyés Péter országgyűlési képviselőnek a kifogásban sérelmezett, a kormányzati projekt keretében beszerzett digitális eszközök nagykanizsai ünnepélyes átadásán 2022. február 18-án történő közreműködése, illetve az erről szóló fényképes tudósításnak a hivatkozott internetes oldalakon történő közzététele nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, annak célzata nem a folyó választási eljárásban a választópolgári akarat megkísérlése, illetve befolyásolása volt, ennél fogva a kifogásban hivatkozott jogszabálysértések megállapítására nincs mód. Azt, hogy a kampánytevékenység folytatásának megállapításához a tevékenységet kifejtő részéről kimutathatónak kell lennie a választók befolyásolásának célzata, a Kúria a Kvk.I.37.703/2019/2. számú végzésében rögzítette.
  10. A Bizottság végül a felhívott kúriai végzések kapcsán rögzíti, hogy Beadványozó több esetben olyan döntéssel kívánta alátámasztani érvelését, amely a fentiekben hivatkozott, a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzése alapján, már meghaladottá vált.
  11. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát megváltoztatja és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 4. cikkén, a 16. cikkén, a Ve. 142. §-án, 209. §-ának (2) bekezdésén, 220. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 2.

 

 

                                                                                              Dr. Bozsóki Éva

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                              elnökhelyettese