A Nemzeti Választási Bizottság
119/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság U. G. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy ismeretlen személy a kifogással érintett plakátok letépésével megsértette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (3) bekezdését.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv megsértése tekintetében elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 28-án 20 óra 30 perckor kifogást nyújtott be – az Nsztv. 1. § (1) bekezdése és Ve. 208. §-a alapján – a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja és a 144. § (3) bekezdésének megsértése miatt.
Kifogásában rőgzítette, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistái a folyamatban levő népszavazási kampány során plakátokat helyeztek el a dunaújvárosi Dózsa György tér 1. előtt található villanyoszlopon. Az aktivisták 27-én észlelték, hogy a kihelyezett plakátokat ismeretlenek letépték. Az ezt alátámasztó fényképfelvételeket valamint videó felvételt kifogásához csatolta. Kifogástevő hivatkozott a Ve. 144. § (3) bekezdésére, mely szerint plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Álláspontja szerint a népszavazási kampány esetén ezt a rendelkezést az Nsztv. 1. § (1) bekezdéséből következően alkalmazni kell. Beadványozó szerint ez a törvényi szabály az Alaptörvény IX. (1) bekezdésében elismert, a véleménynyilvánításhoz való jognak az érvényesülését szolgálja, mivel a kampány során elhelyezett plakát a közügyek megvitatásának körében a választópolgárok informálását, meggyőzését szolgálja. Megállapítja, hogy az a magatartás, amelyik a jogszerűen elhelyezett plakátot eltávolítja, sérti a Ve. 144. § (3) bekezdését. Beadványozó kifogásában hivatkozott továbbá arra, hogy jelen ügy elbírálása a Ve. 297. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozik. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a jogsértést állapítsa meg, a jogsértőt pedig tiltsa el a további jogsértéstől.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének rendelkezései tartalmazzák.
A választási plakátok elhelyezése és az e tárgyban benyújtott jogorvoslatok elbírálása jogi kérdésével a Kúria több határozatában is állást foglalt a 2014. évi általános választások alkalmával (Kvk.I.37.476/2014/4. számú végzés, Kvk.III.37.399/2014/3. számú végzés, Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzés). Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. szabályai a Ve.-hez képest elsődlegesek, de alkalmazásukra első sorban akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részi szabályaihoz képest. A Ve. szabályainak alkalmazása során figyelemmel kell ugyanakkor lenni az Nsztv. eltérő szabályozási céljára és a népszavazásnak a választásoktól különböző alkotmányos rendeltetésére is (eltérésekkel történő alkalmazás).
A népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. 144. §-ának helyes értelmezéséből az következik, hogy népszavazási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak, mivel a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot.
A Ve. 144. §-ának (3) bekezdése értelmében plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Ezek a korlátozások a népszavazási kampányidőszakában a következők: a 144. § (4) bekezdése értelmében épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Az (5) bekezdés szerint egyes középületeken, vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A (6) bekezdés alapján a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Végül a (7) bekezdés szerinti korlátozás értelmében a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.
A Ve. 144. § (3) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy kampányidőszakban plakát a törvényben meghatározott kivételekkel, korlátozás nélkül elhelyezhető és ebből kifolyólag tiltott azok megrongálása. A fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy megvalósult a Ve. 144. § (3) bekezdésének sérelme azzal, hogy a kifogásban hivatkozott, a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazással összefüggésben kihelyezett plakátokat ismeretlen személyek megrongálták, letépték.
Kifogástevő hivatkozott arra is, hogy a plakátok letépésével sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt eljárási alapelv is.
A népszavazási eljárásban is alkalmazandó választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek. Az eljárási alapelvek megsértésére a Ve. 208. §-a alapján önálló kifogás alapozható. A kialakult joggyakorlat (Kvk.IV.37.468/2009/2.számú végzés) alapján azonban a választási alapelv sérelmére, mint jogszabálysértésre akkor alapozható kifogás, illetve határozat, ha nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, melyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Jelen ügyben a sérelmezett magatartás, azaz a plakátnak a megrongálása a Ve. 144. § (3) bekezdésben rögzített rendelkezéssel ellentétes, ezért e szabály megsértését a Bizottság megállapította. Mivel a Ve. tételes szabályának megsértése magában foglalja az alapelv sérelmét is, így a jelen esetben annak külön megállapítása - egyéb lényeges körülmény hiányában - nem indokolt. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértésének megállapítására már nincs mód.
Kifogástevő a jogszabálysértés megállapításán túl kérte szankcióként a jogsértéstől való eltiltást is.
A jogszabálysértés megállapításán túli szankciók alkalmazása esetén előkérdés, hogy annak elkövetője ismert-e a kifogás elbírálásakor, mivel a jogszabálysértéstől való eltiltás nem értelmezhető, illetve nem alkalmazható az elkövető személyének ismerete nélkül. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a kifogásban sérelmezett cselekményt, a plakát letépését, megrongálását ki követte el, illetve az a megjelölt bizonyítékokból, így a kifogáshoz csatolt videóból sem állapítható meg. Mivel a Bizottság elé tárt tényekből az elkövető személye nem állapítható meg, nem azonosítható, ezért a további jogszabálysértésről való eltiltásra nincs lehetőség.
A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság tárgyi ügyben a kifogásnak részben helyt adott – és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján – megállapította a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglaltak sérelmét, ugyanakkor a kifogást Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme tekintetében – a Ve. 220. §-a alapján – elutasította.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 144. §-án, 186. §-án, 218. § (2) bekezdés a) és b) pontján, 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 2.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke